„Matematika A1a - Analízis” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a (→Segédanyagok) |
a |
||
| 74. sor: | 74. sor: | ||
==Első zárthelyi== | ==Első zárthelyi== | ||
| − | *[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/ | + | *[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/ | + | *[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/ | + | *[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/ | + | *[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/ | + | *[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/ | + | *[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/ | + | *[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]] |
| − | *[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/ | + | *[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] |
| − | *[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/ | + | *[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal |
| − | *[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/ | + | *[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal |
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
==Második zárthelyi== | ==Második zárthelyi== | ||
| − | *[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/ | + | *[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/ | + | *[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/ | + | *[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/ | + | *[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]] |
| − | *[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/ | + | *[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/ | + | *[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] |
| − | *[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/ | + | *[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal |
| − | *[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/ | + | *[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal |
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
| 101. sor: | 101. sor: | ||
==Pótzárthelyik== | ==Pótzárthelyik== | ||
| − | *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/ | + | *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]] |
| − | *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/ | + | *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]] |
| − | *[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/ | + | *[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/ | + | *[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH |
| − | *[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/ | + | *[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/ | + | *[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/ | + | *[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] |
| − | *[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/ | + | *[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH |
|} | |} | ||
A lap 2014. január 18., 05:26-kori változata
A Matematika A1a - Analízis tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a Matematika A2a - Vektorfüggvények, a Jelek és Rendszerek 1 és a Fizika 1. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Jelenlét: Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- NagyZH: A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
- Aláírás megszerzése: Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a Bevezető Matematika című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t elsőre teljesítenie kell.
- Vizsga: A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már legalább 40%-ot kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
- Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
- Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
- 24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.
Segédanyagok
Elméleti segédanyagok
- Képletgyűjtemény - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
- Régi ZH jegyzet - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
- Fontos összefüggések - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
- Komplex számok összefoglaló - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
- Komplex számok példafeladatok - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra (WolframAlpha-val lehet ellenőrizni)
- Vektorok összefoglaló - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
- Vektorok példafeladatok - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok
Gyakorló feladatok
ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.
Horváth-féle gyakorló feladatok |
Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai
|
Első zárthelyi
|
Második zárthelyi
|
Pótzárthelyik
|
Vizsga
|
|
|
Tippek
- A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a Wolfram alpha, amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
- Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
- Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
- Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
- Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
- Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
