Matematika A1a - Analízis

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. január 17., 12:08-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Vizsga)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Matematika A1 - Analízis
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
1
Keresztfélév
van
Tanszék
Analízis Tanszék
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli és opcionális szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
matek1
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
@sch.bme.hu


A Matematika A1a - Analízis tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a Matematika A2a - Vektorfüggvények, a Jelek és Rendszerek 1 és a Fizika 1. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

Követelmények

  • Jelenlét: Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
  • NagyZH: A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
  • Aláírás megszerzése: Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a Bevezető Matematika című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t elsőre teljesítenie kell.
  • Vizsga: A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már legalább 40%-ot kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
    • Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
    • Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

Témakörök

A tárgyalt témakörök:

  • Halmazelmélet, matematikai logika
  • Sík és térvektorok
  • Bevezetés a komplex számok elméletébe
  • Számsorozatok és függvények határértékszámítása
  • Egyváltozós, valós függvények differenciálszámítása
  • Egyváltozós, valós függvények integrálszámítása

Segédanyagok

Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai. Készüléshez nagyon hasznos:

Horváth-féle gyakorlati anyagok:

Első zárthelyik

Második zárthelyik

Pótzárthelyik

Pótpótzárthelyik

Mintazárthelyik

Vizsga

Tippek

  • A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a Wolfram alpha, amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem tudjuk. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.