„Matematika A3 villamosmérnököknek” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a |
a (→Vizsgák) |
||
| 115. sor: | 115. sor: | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
| − | *2005/ | + | *2005/06: |
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal | **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal | ||
| − | *2006/ | + | *2006/07: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal | ||
| 124. sor: | 124. sor: | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF|2007.01.25]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF|2007.01.25]] - megoldásokkal | ||
| − | *2007/ | + | *2007/08: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF|2008.01.03]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF|2008.01.03]] - megoldásokkal | ||
| − | *2008/ | + | *2008/09: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF|2009.01.13]] | **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF|2009.01.13]] | ||
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal | ||
| − | *2009/ | + | *2009/10: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF|2010.01.05]] | **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF|2010.01.05]] | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF|2010.01.12]] | **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF|2010.01.12]] | ||
| 138. sor: | 138. sor: | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] | **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] | ||
| − | *2010/ | + | *2010/11: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal | ||
| 146. sor: | 146. sor: | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
| − | *2011/ | + | *2011/12: |
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF|2011.12.21]] | **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF|2011.12.21]] | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal | ||
| 152. sor: | 152. sor: | ||
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF|2012.01.19]] | **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF|2012.01.19]] | ||
| − | *2012/ | + | *2012/13: |
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal | **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF|2013.01.10]] | **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF|2013.01.10]] | ||
| 158. sor: | 158. sor: | ||
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] | **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] | ||
| − | *2013/ | + | *2013/14: |
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal | **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal | ||
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal | **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal | ||
A lap 2014. január 18., 16:34-kori változata
A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az Elektromágneses terek alapjai című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.
A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
- Differenciálegyenletek
- Komplex függvénytan
- Vektoranalízis
Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- NagyZH: A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
- Vizsga: A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már legalább 40%-ot kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
- Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
- Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
- 24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.
Segédanyagok
Elméleti összefoglalók
- Előadás és gyakorlatjegyzet (2013) - Előadó: Simon András, gyakorlatvezető: Molnár Zoltán. Ha hibát találsz, akkor írj facebookon vagy: lajos.seylerHiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre mentenigmail.com
- Laplace táblázat - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
- Komplex függvénytan összefoglaló - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
- Szemléletes vektoranalízis összefoglaló - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek
Gyakorló feladatok
- Diffegyenletek és komplex integrálok - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
- Vektoranalízis és komplex deriválás - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
- Laplace transzformáció alkalmazása - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
- Lineáris differenciálegyenlet rendszerek - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
- Tóth János gyakvezér honlapja - Nagyon sok idevágó gyakorló példával
Egyéb segédanyagok
- Taylor soros közelítés használata differenciálegyenletek megoldására - Nem tananyag, csak érdekesség
- Rövid Laplace összefogaló - angol!
- MAPLE Laplace - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
Első zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Második zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Vizsgák
Írásbeli vizsga
|
|
Szóbeli vizsga
- 2012/13 őszi félévében Dr. Pitrik József előadó által kiadott szóbeli tételsor. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.
- 2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott szóbeli segédanyag. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.
- Fogalmak, tételek és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! Szerkesszétek!
Témakörök
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
Itt még van valami tennivaló ezzel az oldallal. Valaki csinálja majd meg, ne maradjon így!
Részletekért nézd meg a Vitalapot
Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!
- Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók
- Elsőrendű differenciálegyenletek
- Magasabbrendű differenciálegyenletek
- Differenciálegyenlet-rendszerek
- Komplex számok
- Komplex függvények
- Cauchy integráltételek
- Laurent-sorfejtés
- Vonalmenti integrálás
- Divergencia, rotáció
- Felületi integrál
- Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij
- Vektoranalízis összefoglalása
Tippek
- A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a Wolfram alpha, amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
- Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
- Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
- Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
- Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
