„A számítástudomány alapjai (régi)” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(+feladatok) |
Kory (vitalap | szerkesztései) |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése. | '''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése. | ||
| − | A tárgy tematikája a következő: | + | |
| + | ==Követelmények== | ||
| + | |||
| + | *'''Jelenlét''': Mivel első féléves tárgy, a jelenlétellenőrzés RFID-val történik. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel. | ||
| + | *'''NagyZH''': A félév során két nagy zárthelyit kell megírni, ezek közül az egyiket lehet pótolni. A ZH-k egyenként 60 pontosak, 40%-tól kezdve sikeresek. | ||
| + | *'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van, a vizsgázó egy előre kiadott tételsorból húz, majd ennek kidolgozására körülbelül 30-40 perce van. A vizsgáztató belekérdezhet a teljes félév anyagába. A végleges jegyhez hivatalosan a vizsga 60%-ban, a ZH-k átlaga pedig 40%-ban járul hozzá. | ||
| + | |||
| + | ==Tematika== | ||
| + | A tárgy tematikája a következő (csak főbb vonalakban): | ||
*Kombinatorika | *Kombinatorika | ||
*Adatstruktúrák, rendezések | *Adatstruktúrák, rendezések | ||
| 25. sor: | 33. sor: | ||
*Absztrakt algebra | *Absztrakt algebra | ||
*Titkosítási módszerek | *Titkosítási módszerek | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Segédanyagok== | ==Segédanyagok== | ||
A lap 2013. június 10., 20:23-kori változata
A számítástudomány alapjai fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése.
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Jelenlét: Mivel első féléves tárgy, a jelenlétellenőrzés RFID-val történik. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.
- NagyZH: A félév során két nagy zárthelyit kell megírni, ezek közül az egyiket lehet pótolni. A ZH-k egyenként 60 pontosak, 40%-tól kezdve sikeresek.
- Vizsga: A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van, a vizsgázó egy előre kiadott tételsorból húz, majd ennek kidolgozására körülbelül 30-40 perce van. A vizsgáztató belekérdezhet a teljes félév anyagába. A végleges jegyhez hivatalosan a vizsga 60%-ban, a ZH-k átlaga pedig 40%-ban járul hozzá.
Tematika
A tárgy tematikája a következő (csak főbb vonalakban):
- Kombinatorika
- Adatstruktúrák, rendezések
- Gráfelmélet
- Bonyolultságelmélet
- Számelmélet
- Absztrakt algebra
- Titkosítási módszerek
Segédanyagok
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
Itt még van valami tennivaló ezzel az oldallal. Valaki csinálja majd meg, ne maradjon így!
Részletekért nézd meg a VitalapotEzeken az aloldalakon lévő anyagokat még migrálni és rendszerezni kell:
- Számtud - Példák Dualitás és Pert módszer témakörökben
- Számtud - Példák Euler, Hamilton és barátaik témában
- Számtud - Példák gráfok és fák témában
- Számtud - Példák kombinatorika témában
- Számtud - Példák bejárások és útkeresés témában
Feladatok
- Láng Csabáné: Számelmélet példatár
- Feladatok a tárgyhonlapról
- Régi vizsgafeladatsorok – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
- GyakIV-feladatok, 2004.12.21.
Kisfüzet
Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt.
- Kisfüzet 1: Alapfogalmak
- Kisfüzet 2: Síkbarajzolhatóság
- Kisfüzet 3: Színezések
- Kisfüzet 4: Bonyolultságelmélet
Gyakorlati anyagok
Gyakorlati anyagok – Ezen az oldalon korábbi félévek gyakorlatokon kiadott feladatsorai találhatóak, néhol megoldásokkal ellátva.
Próbazárthelyik
A jelenlegi rendszerben ebből a tárgyból írnak először ZH-t az elsőévesek. A ráhangolódás érdekében röviddel előtte (a tanköri foglalkozás keretein belül) egy próbazárthelyin tét nélkül kipróbálhatják magukat.
Első zárthelyik
Rendes zárthelyik
- 1998. tavasz (A csoport)
- 1998. tavasz (B csoport)
- 1999. tavasz
- 2003. tavasz (megoldókulccsal) – Megjegyzés: Az utolsó feladathoz hiányzik az ábra!
- 2005. tavasz
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2007. ősz
- 2008. ősz
- 2009. ősz
- 2010. ősz – megoldókulcs
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
Pótzárthelyik
- 1999. tavasz (1-4. feladatok)
- 2003. tavasz
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2008. ősz
- 2010. ősz (megoldókulccsal)
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
Pótpótzárthelyik
Második zárthelyik
Rendes zárthelyik
- 1999. tavasz
- 2005. tavasz
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2007. ősz
- 2008. ősz – megoldókulcs
- 2009. ősz
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
Pótzárthelyik
- 1999. tavasz (5-8. feladatok)
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2007. ősz
- 2008. ősz
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
Pótpótzárthelyik
Vizsga
Segédanyagok a vizsgához - Ezt még erősen át kell nézni, meg kicsit rendbe szedni!
