Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései
A lap korábbi változatát látod, amilyen David14 (vitalap | szerkesztései) 2014. február 6., 21:59-kor történt szerkesztése után volt.
Tartalomjegyzék
- 1 1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer?
- 2 2. Miért van szükség identifikációra?
- 3 3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt?
- 4 4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete?
- 5 5. Mik a fő problémák az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben?
- 6 6. Mi a domináns póluspár?
- 7 7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között?
- 8 8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben?
- 9 9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása?
- 10 10. Mi a kapcsolat a "terhelés" elnevezés és a zavaró jel között?
- 11 11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása?
- 12 12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei?
- 13 13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe?
- 14 14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba?
- 15 15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében?
1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer?
AR, ARX, IV, ARMAX stb. Ezek a modellek a MATLAB System Identification (röviden IDENT) toolboxa segítségével identifikálhatók. ARX modell a klasszikus LS (least squares) becsléssel is identifikálható. A módszerek érzékenyek a jel és zaj korreláltságára, amelyen segédváltozók (IV) alkalmazásával lehet javítani. Az ARMAX modell már általánosabb zajstruktúrát alkalmaz, de identifikációja numerikusan bonyolultabb módszert igényel, nevezetesen a kvázi Newton-módszert. Lásd elméleti alapok.
