Mikroökonómia típusfeladatok

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:RightTOC

← Vissza az előző oldalra – Mikro- és makroökonómia

A feladatok könyebb megértéséhez először olvasd el az alapfogalmakat

Piaci egyensúly

Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Mennyi az egyensúlyi ár?


A keresleti (Q=400-4p) és kínálati (Q=6p-250) függvények metszete adja az egyensúlyi árat és mennyiséget. Az egyenletrendszer megoldva megkapjuk, hogy p=65 és Q=140

Fogyasztói többlet

Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Mennyi a fogyasztói többlet?


Ha ismerjük az egyensúlyi árat, akkor ez egy egyszerű háromszög területszámítása: az ár (mint konstans függvény) és a keresleti függvény közé eső kis háromszög. Az egyensúlyi ár 65, egyensúlyi mennyiség 140, az y tengelyt pedig 100-nál metszi a keresleti függvény, így [math](100-65) \cdot \frac{140}{2} = 2450[/math]

Túlkínálat/Hiány

Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Ha a piaci ár 80/darab lenne, akkor mit tudnánk mondani a túlkínálatról?


Az előző feladat alapján tudjuk, hogy nem az egyensúlyi áron megy az árucsere. Számoljuk ki a keresleti és kínálati függvényt a p=80 érték esetén.

Keresleti: Q = 400 - 4p = 80

Kínálati: Q = 6p - 250 = 230

Ez azt jelenti, hogy többet kínálunk, mint amit megvesznek, így túlkínálat van, melynek értéke 230 - 80 = 150

Adóztatás

Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Az állam t=20 mennyiségi adót vet ki, amit a termelőknek kell befizetniük. Mennyivel nő a a piaci ár?


Természetesen drágábban fogják adni az árut, így a kínálati függvény Q=6(p-20)-250=6p-370 lesz. Ezzel újra ki kell számolni az egyensúlyi árat, amire p=77 jön ki, tehát 12 egységgel növekedett az ár.

Holtteher-veszteség

Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:
Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, [math]m_a[/math]-t, tehát esetünkben [math]T=20 \cdot \frac{48}{2}=480[/math]

Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140
Különbségük 48.

Megvizsgáljuk, hogy Q mely p pontokban metszi S1 és S2 függvényeket, a kettő különbsége adja a háromszög alapját, a-t.
[math]92=6p-250 \Rightarrow p=57 \text{ és } 92=6(p-20)-250 \Rightarrow p=77[/math] Különbségük 20.
A holtteher veszteség pedig: [math]T=a \cdot \frac{m_a}{2}[/math] tehát esetünkben [math]T=20 \cdot \frac{48}{2}=480[/math]
Adozas hatasa.png

Árrugalmasság

Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Határozza meg a piaci kereslet árrugalmasságát (abszulút értékben) ha az ár 80-ról 65-re csökken.


Ehhez az árrugalmasság képletét kell tudni, ami [math]\epsilon = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}[/math]. A két árat ismerjük (80 és 65), a két mennyiséget pedig a keresleti és kínálati függvényekkel meg tudjuk határozni (egyszerű behelyettesítés ez is, a kapott értékek közül a kisebbet kell venni, így 80 és 140 jön ki). Most már tudunk mindent a feladathoz, [math]| \epsilon | = 2,64[/math]

Fedezeti pont

Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye [math]TC(q) = 5q^2 + 50q + 405[/math]. A határköltsége [math]MC = 10q + 50[/math]. Mekkora piaci ár esetén termel a vállalat éppen fedezeti ponton?


Ehhez tudni kell, hogy a fedezeti költség a határköltség és az átlagos költség metszéspontja. A határköltséget ismerjük (egyébként a költségfüggvény deriváltja), az átlagköltség pedig a [math]AC = \frac{TC}{Q}[/math], azaz átlagosan egy termék mennyibe kerül.

Innen már triviális a megoldás: MC=AC

[math]10q + 50 = \frac{5q^2 + 50q + 405}{q}[/math]

[math]q = \pm 9[/math]. Mivel darabszámot keresünk csak a pozitív megoldás kell. A megoldáshoz ki kell számolni az árat, amit az MC függvénybe helyettesítve kaphatunk meg. [math]p = MC = 10q + 50 = 140[/math]

Vállalatok száma

Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye [math]TC(q) = 5q^2 + 50q + 405[/math]. A határköltsége [math]MC = 10q + 50[/math]. A keresleti függvény [math]Q=1825-5p[/math]. Ha minden vállalat fedezeti pontban termel (és a költségfüggvények megegyeznek), akkor hány vállalat van az iparágban?


Tudjuk, hogy p=140 (az előző feladat alapján), a keresleti függvény pedig Q=1825-5p, így kijön, hogy Q=1125 tehát az összes vállalat együtt ennyit termel. Az előző feladat alapjn tudjuk, hogy egy vállalat 9-et termel, így n=Q/q=1125/9=125 vállalat van.

Teljes költség, profit

Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye [math]TC(q) = 5q^2 + 50q + 405[/math]. A határköltsége [math]MC = 10q + 50[/math]. Mekkora az összbevétele, teljes költsége, profitja?


Az előző feladatokból tudjuk, hogy p=140 és q=9. Ekkor az összebvétele: TR = pq = 1260. Teljes költsége [math]TC(q) = 5q^2 + 50q + 405 = 1260 [/math]. Ez azt jelenti, hogy nincs profitja, mert TR-TC=0

Befektetések

Önnek 16 millió Ft-ért ajánlanak egy olyan ingatlant, amely évi 900 ezer Ft tiszta jövedelmet biztosít, és három év múlva 24 millió Ft-ért eladható. Megvásárolná-e az ingatlant, ha a piaci kamatláb 20%?


Megjegyzés: könnyű belezavarodni az "ezer ezer" típusú számokba.

Jelenérték: [math]PV_0 = 16[/math] millió Ft

Kamatláb: r=0,2

Gondoljuk végig, mennyit kapunk az ingatlanért: minden évben 0,9 milliót, majd az utolsó évben 24,9 milliót. Számoljuk ki, mennyi pénzt kellett volna a bankba rakni, hogy pont ennyi pénzünk legyen. Ehhez a [math]FV_t = PV_0 * (1+r)^t[/math] képlet módosítását használjuk.

[math]PV_1 = \frac{0,9}{1,2} = 0,75[/math]

[math]PV_2 = \frac{0,9}{1,2^2} = 0,625[/math]

[math]PV_3 = \frac{24,9}{1,2^3} = 14,409[/math]

Ez így összesen 15,784 millió, tehát ennyit érne most az a pénz, amit összesen kapnék érte. Ez azt jelenti, hogy a ház megvételén 0,215 milliót buknánk, tehát nem éri meg megvenni.

Termelési függvény

Egy vállalat termelési függvénye [math]Q = 10 \cdot \sqrt{KL}[/math]. A rövid távon rendelkezésre álló tőke K=4, egységnyi munka ára 10, egységnyi tőke 50. Mekkora összköltséggel állítható elő 80 egységnyi termék?


Mivel a feladatból ismerjük K értékét, egyszerűen behelyettesítünk: [math]80 = 20 \cdot \sqrt{L}[/math], ebből L=16.

Az összköltség [math]TC = L \cdot P_L + K \cdot P_K[/math]. Innen már ismerünk minden változót, TC=360

Határköltség

Egy termék piaci keresleti függvénye Q=150-0,3p. Ha a termelés határköltsége (MC) minden output szinten 120, és nincsenek externális költségek, akkor mennyi lesz a hatékony output mennyisége?


MC=p, különben veszteséges lenne vagy pedig nem lennének hajlandóak megvenni az emberek. Rendezzük át a keresleti függvényt: p=500 - 3,33Q. Ebből felhasználva a p=MC összefüggést Q=114

Monopolhelyzet

Egy monopólium határbevétele MR=50 – Q. A teljes költség képlete TC = 20Q. Kínálati görbéje Q = 100 – 2p. Mennyi a vállalat optimális termelése? Mennyi a profitja?


Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.

A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 450.

Monopolisztikus vállalat profitja

Egy iparágban egyetlen vállalat működik, amelynek határbevételi függvénye: MR = 2500 − 4Q . Profitmaximalizáló kibocsátás mellett a vállalat határköltsége 900, s az átlagköltség éppen minimális. Mekkora ebben az esetben a vállalat által realizált profit összege?

[math]ACmin = MC[/math], valamint [math]MC = MR[/math]
[math]2500 - 4Q = 900[/math]
[math]Q = 400[/math]
Továbbá tudjuk, hogy [math]TR = Q D^{-1}(Q)[/math], tehát [math]MR = Q \frac{\delta D^{-1}(Q)}{\delta Q} + D^{-1}(Q)[/math], ahol [math]D^{-1}(Q)[/math] az inverz keresleti függvény (Andriska-jegyzet 58. oldal), és [math]P = D^{-1}(Q)[/math].
Megoldva a differenciálegyenletet megkapjuk, hogy
[math]P = 2500 - 2Q[/math].
[math]\pi = TR - TC = Q*P - Q*AC = Q * (2500 - 2Q) - Q * AC = 320000[/math]

Hasznosság

Egy fogyasztó hasznosság függvénye U=(x+4)(y+2). Mekkora a fogyasztó maximális hasznossági szintje, ha x ára 10, y ára 5 és a jövedelme 600?


Ehhez a következő képletet kell alkalmazni [math]\frac{MU_x}{MU_y} = \frac{P_x}{P_y}[/math], ahol [math]MU_x = y+2[/math] és [math]MU_y = x+4[/math]. Ezeket visszahelyettesítve [math]\frac{y+2}{x+4}=\frac{10}{5}[/math], amiből [math]y=2x+6[/math].

Innen már egyszerű behelyettesítés: [math]600=10x+5y=10x+5(2x+6)=20x+30[/math]. Az egyenletet megoldva x=28,5 és y=63.

U=(28,5+4)(63+2)=2112,5

Jószágkombináció

Egy fogyasztó hasznosság függvénye U=(x+4)(y+2). Hogyan változik az optimális jószágkombináció, ha jövedelme 50%-al nő? (x ára 10, y ára 5 volt a növekedés előtt)


I=600+300=900 Előző feladat alapján: 900=20x+30, ebből x=43,5 és y=93

Jövedelemrugalmasság

A vizsgált jövedelemtartományban (előző két feladat eredményei) mennyi x és y jövedelemrugalmassága?


A szokásos rugalmasság-számítást kell itt alkalmazni: [math]\epsilon_x = \frac{x_2 - x_1}{I_2 - I_1} * \frac{I_1 + I_2}{x_1 + x_2} = 1,042[/math]. Hasonlóan y-ra is ki kell számolni, [math]\epsilon_y = 0,962[/math]

Fogyasztó jövedelme

Egy fogyasztó hasznossági függvénye U=xy+20. A fogyasztó haszonmaximalizáló választása: x-ből 50db, y-ból 90 db. Az y ára 100. Határozza meg a fogyasztó jövedelmét.


[math]MRS = \frac{y}{x} = \frac{p_x}{p_y}[/math] Ebbe behelyettesítve [math]\frac{90}{50} = \frac{p_x}{100}[/math], ahonnan [math]p_x=180[/math].

[math]I=90 \cdot 100 + 50 \cdot 180 = 18000[/math]

Árbevétel, profit

Egy vállalkozó első évi tevékenységére vonatkozó adatok a következők: ez éves árbevétel 30 millió forint volt, a számlákkal igazolható különböző pénzügyi kiadásai együttesen 20 millió forintot tettek ki. A kiadások fedezetként saját megtakarításaiból 3 millió forintot használt fel. Amennyiben nem vállalkozó lenne, akkor tanult szakmájában évente 2,2 millió forintot kereshetne. A gazdaságra jellemző banki kamat 10 százalék. Határozza meg a vállalkozás normál és gazdasági profitját.


Ehhez tudni kellene, hogy a sok-sok bevétel és kiadás hogyan kapcsolódik egymáshoz. Ehhez használható az alábbi táblázat:

Bevétel
Explicit
költségek
Implicit költségek Gazdasági profit
Elszámolható Alternatív
Normálprofit
Számviteli költségek Számviteli profit
  • Éves árbevétel: 30 millió forint. Szó szerint benne van.
  • Explicit költség: 20 millió (számával igazolható)
  • Implicit költség: 3+2,2 millió
  • Elszámolható: 3 millió (számával igazolható-saját ktg)
  • Alternatív: 2,2 millió
  • Gazdasági profit: 4,8 millió. (bevétel - (implicit + explicit))
  • Számviteli költség: 23 millió forint. (számlával igazolható kiadások)
  • Normálprofit: 2,2 millió
  • Számviteli profit: 30-23=7 millió forint (Árbevétel-számviteli költség)