„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3. sor: 3. sor:
  
 
==Keresleti és kínálati függvény==
 
==Keresleti és kínálati függvény==
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
+
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: Griffin javak) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
  
 
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.
 
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.

A lap 2017. január 11., 14:26-kori változata

Sablon:RightTOC

← Vissza az előző oldalra – Mikro- és makroökonómia

Keresleti és kínálati függvény

Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: Griffin javak) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.

Egyensúlyi ár

Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.

Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.

Túlkínálat

Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

Túlkereslet

Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

Fogyasztói többlet

A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600.

Termelői többlet

A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.

Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.

Holtteherveszteség

Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg. Adozas hatasa.png

Árrugalmasság

A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.

[math] \epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} * \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2} [/math]

  • <0 paradox árhatás, Giffen javak
  • =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
  • <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
  • =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
  • >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

Giffen javak

Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.

Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani

Kereszt-árrugalmasság

A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.

Jövedelemrugalmasság

Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék. Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.

Termelési függvény

A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni. Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk. Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.

Átlagtermék

Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.

Határtermék

A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.

Isoquant

Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.

Teljes költség

A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.

Fix költség

A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.

Változó költség

A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége.

Határköltség

A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.

Átlagos költségek

A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.

Profitmaximalizáló vállalat

A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC. Tökéletes verseny esetén MR=p.

Fedezeti pont

Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.

Üzemszüneti pont

Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni.

Jövőérték

Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. [math]FV_t = PV_0 * (1+r)^t[/math]

Jelenérték

Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. [math]PV_0 = \frac{FV_0}{(1+r)^t}[/math]

Tökéletes verseny

Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.

Monopolisztikus verseny

Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).

Oligopólium

Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.

Monopólium

Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.