„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Kory (vitalap | szerkesztései) a |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb, tehát egy jól sikerült első nagy zárthelyi után nem tanácsos alábbhagyni a tanulást, mert éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként akkor, amikor belekezdtek a kétdimenziós eloszlások témakörbe. | Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb, tehát egy jól sikerült első nagy zárthelyi után nem tanácsos alábbhagyni a tanulást, mert éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként akkor, amikor belekezdtek a kétdimenziós eloszlások témakörbe. | ||
| − | |||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
| 36. sor: | 35. sor: | ||
Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy | Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy | ||
| − | == | + | == Első zárthelyi == |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | === Rendes ZH === | |
| − | + | === Pót ZH === | |
| − | + | == Második zárthelyi == | |
| − | + | === Rendes ZH === | |
| − | + | === Pót ZH === | |
| − | + | == Segédanyagok == | |
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||
A lap 2013. január 8., 12:30-kori változata
A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.
A tananyag két fő részből áll:
- Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
- Folytonos eloszlású valószínűségi változók
Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb, tehát egy jól sikerült első nagy zárthelyi után nem tanácsos alábbhagyni a tanulást, mert éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként akkor, amikor belekezdtek a kétdimenziós eloszlások témakörbe.
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
- KisZH: A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. A félévközi jegybe a legjobban sikerült 7 röpZH számít bele. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
- NagyZH: A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Az egyik a diszkrét, a másik a folytonos eloszlású valószínűségi változók témakörből. Mindkettőt legalább 50%-osra kell teljesíteni! Vetier András előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, amely mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén akár mindkét zárthelyi pótolható (akár javító célzattal is, viszont rontani is lehet), de csak az egyikből írható pótpót-ZH.
- Házi feladat: Vetier András előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
- Félévközi jegy: A félévközi jegy három részből tevődik össze:
- Első NagyZH százalékos eredménye
- Második NagyZH százalékos eredménye
- A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy
