„Makroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
(22 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | {{RightTOC}} | |
− | + | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | |
− | = | + | ==Körforgási modell== |
− | + | [[File:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | |
− | = | + | Egyenletek: |
− | + | * <math>H: S_H + T_H + C = W + TR_H</math> (háztartások) | |
+ | * <math>V: W + T_V + S_V = Y + TR_V</math> (vállalatok) | ||
+ | * <math>A: TR_H + TR_V + S_A + G = T_H + T_V</math> (állam) | ||
+ | * <math>K: X + S_K = IM</math> (külföld) | ||
− | = | + | Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka |
− | |||
− | =GDP= | + | ==Magánszektor jövedelme== |
− | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék | + | A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. |
+ | |||
+ | ==Nemzetgazdasági teljesítmény== | ||
+ | [[File:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] [[File:Screenshot at 2019-12-15 20-40-16.png|600px]] | ||
+ | |||
+ | ==Hazai jövedelem== | ||
+ | Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik. | ||
+ | |||
+ | ==Nemzeti jövedelem== | ||
+ | Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele. | ||
+ | |||
+ | ==Nominális jövedelem== | ||
+ | Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap. | ||
+ | |||
+ | ==Reál jövedelem== | ||
+ | Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk. | ||
+ | |||
+ | ==GDP== | ||
+ | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék. | ||
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | ||
− | <math>Y = C + I + G + X − | + | <math>Y = C + I + G + X − IM</math> |
− | Ha a bruttó hazai terméket az adott | + | Ha a bruttó hazai terméket az adott időszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{\text{nominál} GDP}{\text{árszinvonal}}</math> |
− | = | + | ==GNI== |
− | + | A belföldiek által realizált összes elsődleges jövedelem. | |
− | <math>p= \sum{ | + | ==Árszínvonal== |
+ | Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. | ||
+ | |||
+ | <math>p= \sum{\text{suly}_i \cdot \text{ár}_i}</math> | ||
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben. | A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben. | ||
− | <math>suly = \frac{ | + | <math>suly = \frac{\text{ár} \cdot \text{mennyiség}}{\text{nominál} GDP}</math> |
+ | |||
+ | ==Multiplikátorok== | ||
+ | * Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | ||
+ | * Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
+ | * Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
+ | |||
+ | ==IS görbe== | ||
+ | Az IS-görbe a kamatláb és az '''áru'''piaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | ||
+ | |||
+ | ==Kereskedelmi bank== | ||
+ | Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | ||
+ | |||
+ | ==Kötelező tartalék== | ||
+ | A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni. | ||
+ | |||
+ | ==LM görbe== | ||
+ | Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a '''pénz'''piac egyensúlyát biztosítják. | ||
+ | |||
+ | ==AD görbe== | ||
+ | Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást leíró függvény. | ||
+ | Az IS és az LM görbe metszete. | ||
+ | |||
+ | Az LM görbét rendezzük r-re, majd azt helyettesítsük be az IS-be, az lesz az AD görbe. | ||
+ | |||
+ | ==Munkaképes népesség== | ||
+ | A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | ||
+ | |||
+ | ==Aktív népesség== | ||
+ | A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. | ||
+ | |||
+ | ==Inaktív népesség== | ||
+ | Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban. | ||
+ | |||
+ | ==Munkanélküliségi ráta== | ||
+ | A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya. | ||
+ | |||
+ | ==Fiskális politika== | ||
+ | A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | ||
+ | módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | ||
+ | |||
+ | ==Monetáris politika== | ||
+ | Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | ||
+ | |||
+ | ==Pénz forgási sebessége== | ||
+ | Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | ||
+ | |||
+ | ==Fogyasztási határhajlandóság== | ||
+ | Azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemnek mekkora részét költöm el fogyasztásra. | ||
+ | |||
+ | Jele: <math>\hat{C}</math> | ||
+ | |||
+ | ==Kamatérzékenység== | ||
+ | Azt mutatja meg, hogy a kamatláb egy százalékos változása következtében hány egységgel változik a beruházási kereslet. | ||
+ | |||
+ | Jele: <math>a</math> | ||
− | [[ | + | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
+ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] |
A lap jelenlegi, 2019. december 15., 19:42-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Körforgási modell
- 2 Magánszektor jövedelme
- 3 Nemzetgazdasági teljesítmény
- 4 Hazai jövedelem
- 5 Nemzeti jövedelem
- 6 Nominális jövedelem
- 7 Reál jövedelem
- 8 GDP
- 9 GNI
- 10 Árszínvonal
- 11 Multiplikátorok
- 12 IS görbe
- 13 Kereskedelmi bank
- 14 Kötelező tartalék
- 15 LM görbe
- 16 AD görbe
- 17 Munkaképes népesség
- 18 Aktív népesség
- 19 Inaktív népesség
- 20 Munkanélküliségi ráta
- 21 Fiskális politika
- 22 Monetáris politika
- 23 Pénz forgási sebessége
- 24 Fogyasztási határhajlandóság
- 25 Kamatérzékenység
Körforgási modell
Egyenletek:
- [math]H: S_H + T_H + C = W + TR_H[/math] (háztartások)
- [math]V: W + T_V + S_V = Y + TR_V[/math] (vállalatok)
- [math]A: TR_H + TR_V + S_A + G = T_H + T_V[/math] (állam)
- [math]K: X + S_K = IM[/math] (külföld)
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka
Magánszektor jövedelme
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme.
Nemzetgazdasági teljesítmény
Hazai jövedelem
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik.
Nemzeti jövedelem
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele.
Nominális jövedelem
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap.
Reál jövedelem
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk.
GDP
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék.
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import
[math]Y = C + I + G + X − IM[/math]
Ha a bruttó hazai terméket az adott időszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. [math]realGDP = \frac{\text{nominál} GDP}{\text{árszinvonal}}[/math]
GNI
A belföldiek által realizált összes elsődleges jövedelem.
Árszínvonal
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.
[math]p= \sum{\text{suly}_i \cdot \text{ár}_i}[/math]
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben.
[math]suly = \frac{\text{ár} \cdot \text{mennyiség}}{\text{nominál} GDP}[/math]
Multiplikátorok
- Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz [math]\frac{1}{1-\hat{c}}[/math]
- Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet [math]-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]
- Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. [math]\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]
IS görbe
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van.
Kereskedelmi bank
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény
Kötelező tartalék
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni.
LM görbe
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.
AD görbe
Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást leíró függvény. Az IS és az LM görbe metszete.
Az LM görbét rendezzük r-re, majd azt helyettesítsük be az IS-be, az lesz az AD görbe.
Munkaképes népesség
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll.
Aktív népesség
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.
Inaktív népesség
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya.
Fiskális politika
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást.
Monetáris politika
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg.
Pénz forgási sebessége
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát.
Fogyasztási határhajlandóság
Azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemnek mekkora részét költöm el fogyasztásra.
Jele: [math]\hat{C}[/math]
Kamatérzékenység
Azt mutatja meg, hogy a kamatláb egy százalékos változása következtében hány egységgel változik a beruházási kereslet.
Jele: [math]a[/math]