„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a |
|||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
}} | }} | ||
| − | A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak | + | A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk. |
| − | A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. | + | A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról'' |
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise | *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise | ||
* '''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe. | * '''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe. | ||
| − | *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. | + | *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet! |
| − | *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, | + | *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg. |
== Kis zárthelyik == | == Kis zárthelyik == | ||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
[[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Jelek 1 kereszt harmadik kisZH - 2010]] | [[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Jelek 1 kereszt harmadik kisZH - 2010]] | ||
| − | == Első | + | == Első Zárthelyi == |
| − | '' | + | '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van. |
| + | |||
| + | Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff'' törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Valamint a hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása. | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
| − | [[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf|2008 - A csoport | + | *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf|2007/2008 tavasz]] - A csoport |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport | |
| − | [[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf|2008 - B csoport | + | *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] | |
| − | [[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2009 | + | *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/2011 kereszt]] |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf|2010/2011 tavasz]] - A csoport | |
| − | [[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2010 | + | *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf|2010/2011 tavasz]] - B csoport |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport | |
| − | [[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010 kereszt | + | *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/2012 tavasz]] | |
| − | [[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf|2011 - A csoport | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf|2011 - B csoport | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf|2011 kereszt - A csoport | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf|2011 kereszt - B csoport | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2012 | ||
=== PótZH === | === PótZH === | ||
| − | [[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf|2008 - | + | *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf|2007/2008 tavasz]] - A csoport |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport | |
| − | [[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2008 - | + | *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf|2010/2011 tavasz]] - A csoport | |
| − | [[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2010 | + | *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2010/2011 tavasz]] - B csoport |
| − | + | *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/2012 tavasz]] | |
| − | [[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf|2011 - | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2011 - | ||
| − | |||
| − | [[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2012 | ||
| − | ==Második | + | ==Második Zárthelyi== |
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
A lap 2013. január 11., 08:08-kori változata
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
Az oldal épp egy nagyobb változáson megy keresztül, kérlek nézz vissza kicsit később Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele.
- Kétpólusok analízise
- Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
- Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
- KisZH: A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
- NagyZH: A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
- Félévközi jegy: A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.
Kis zárthelyik
Jelek 1 kereszt első kisZH - 2010
Jelek 1 kereszt második kisZH - 2010
Jelek 1 kereszt harmadik kisZH - 2010
Első Zárthelyi
Fontos: A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a Kirchhoff törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Valamint a hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.
Rendes ZH
- 2007/2008 tavasz - A csoport
- 2007/2008 tavasz - B csoport
- 2008/2009 tavasz
- 2009/2010 tavasz
- 2010/2011 kereszt
- 2010/2011 tavasz - A csoport
- 2010/2011 tavasz - B csoport
- 2011/2012 kereszt - A csoport
- 2011/2012 kereszt - B csoport
- 2011/2012 tavasz
PótZH
- 2007/2008 tavasz - A csoport
- 2007/2008 tavasz - B csoport
- 2009/2010 tavasz
- 2010/2011 tavasz - A csoport
- 2010/2011 tavasz - B csoport
- 2011/2012 tavasz
Második Zárthelyi
Rendes ZH
PótZH
Segédanyagok
Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét: Képletgyűjtemény
MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol): MATLAB parancsok
Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol): MATALAB gyorstalpaló
"Rövid" bevezető a MAPLE használatába (házihoz nagyon hasznos): MAPLE bevezető
