„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „=1. Ellenőrző kérdések= '''101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?''' A csatornába beszűrődő zaj…”) |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik. | A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?''' | ||
+ | |||
+ | A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math> | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?''' | ||
+ | |||
+ | forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?''' | ||
+ | |||
+ | zaj, támadhatóság, költséges | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''105 Mi a „forráskódolás” célja?''' | ||
+ | |||
+ | Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?''' | ||
+ | |||
+ | Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód) | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''107 Mi a prefix kód?''' | ||
+ | |||
+ | A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”? ''' | ||
+ | |||
+ | Huffman kódolást | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?''' | ||
+ | |||
+ | <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?''' | ||
+ | |||
+ | <math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?''' | ||
+ | |||
+ | Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?''' | ||
+ | |||
+ | Az entrópia. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?''' | ||
+ | |||
+ | Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? ''' | ||
+ | |||
+ | Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''115 Mi az „eltörlődéses hiba”?''' | ||
+ | |||
+ | Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''116 Mi az „átállítódásos hiba”? ''' | ||
+ | |||
+ | Az átvitel során egy bit értéke invertálódik. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer? ''' | ||
+ | |||
+ | * paritásbit | ||
+ | * ismétléses kód | ||
+ | * Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira) | ||
+ | * többszörös elküldés | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?''' | ||
+ | |||
+ | Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál? ''' | ||
+ | |||
+ | Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?''' | ||
+ | |||
+ | k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre | ||
+ | használható?''' | ||
+ | |||
+ | H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk? ''' | ||
+ | |||
+ | * előjeles abszolútértékes | ||
+ | * egyes komplemens | ||
+ | * kettes komplemens | ||
+ | * offszet | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!''' | ||
+ | |||
+ | {| border="1" style="text-align:center" | ||
+ | | Számábrázolás || +9 || -9 | ||
+ | |- | ||
+ | | Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001 | ||
+ | |- | ||
+ | | Egyes komplemens || 01001 || 10110 | ||
+ | |- | ||
+ | | Kettes komplemens || 01001 || 10111 | ||
+ | |- | ||
+ | | Offszet || +9: 11001 || -9: 00111 | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?''' | ||
+ | |||
+ | Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük? ''' | ||
+ | |||
+ | Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik. | ||
+ | Johnson-kód: n biten 2n pozíció | ||
+ | |||
+ | =2. Ellenőrző kérdések= |
A lap 2012. november 5., 15:55-kori változata
1. Ellenőrző kérdések
101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]
103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
zaj, támadhatóság, költséges
105 Mi a „forráskódolás” célja?
Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
107 Mi a prefix kód?
A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
Huffman kódolást
109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
[math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
[math]H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége
111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
Az entrópia.
113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
116 Mi az „átállítódásos hiba”?
Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
- paritásbit
- ismétléses kód
- Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
- többszörös elküldés
118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.
119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig
120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre
használható?
H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
- előjeles abszolútértékes
- egyes komplemens
- kettes komplemens
- offszet
123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
Számábrázolás | +9 | -9 |
Előjeles abszolút értékes | 01001 | 11001 |
Egyes komplemens | 01001 | 10110 |
Kettes komplemens | 01001 | 10111 |
Offszet | +9: 11001 | -9: 00111 |
124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik. Johnson-kód: n biten 2n pozíció