„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „=1. Ellenőrző kérdések= '''101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?''' A csatornába beszűrődő zaj…”)
 
3. sor: 3. sor:
  
 
A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
 
A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
 +
 +
 +
'''102  Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható  rendszer méreteit?'''
 +
 +
A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
 +
 +
 +
'''103  Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?'''
 +
 +
forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
 +
 +
 +
'''104  Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?'''
 +
 +
zaj, támadhatóság, költséges
 +
 +
 +
'''105  Mi a „forráskódolás” célja?'''
 +
 +
Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
 +
 +
 +
'''106  Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?'''
 +
 +
Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
 +
 +
 +
'''107  Mi a prefix kód?'''
 +
 +
A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
 +
 +
 +
'''108  Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”? '''
 +
 +
Huffman kódolást
 +
 +
 +
'''109  Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?'''
 +
 +
<math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
 +
 +
 +
'''110  Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?'''
 +
 +
<math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
 +
 +
 +
'''111  Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?'''
 +
 +
Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
 +
 +
 +
'''112  Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?'''
 +
 +
Az entrópia.
 +
 +
 +
'''113  Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?'''
 +
 +
Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
 +
 +
 +
'''114  Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? '''
 +
 +
Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
 +
 +
 +
'''115  Mi az „eltörlődéses hiba”?'''
 +
 +
Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
 +
 +
 +
'''116  Mi az „átállítódásos hiba”? '''
 +
 +
Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
 +
 +
 +
'''117  Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer? '''
 +
 +
* paritásbit
 +
* ismétléses kód
 +
* Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
 +
* többszörös elküldés
 +
 +
 +
'''118  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?'''
 +
 +
Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
 +
 +
 +
'''119  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál? '''
 +
 +
Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
 +
 +
 +
'''120  q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?'''
 +
 +
k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
 +
 +
 +
'''121  Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre
 +
használható?'''
 +
 +
H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
 +
 +
 +
'''122  Milyen számábrázolási módszereket tanultunk? '''
 +
 +
* előjeles abszolútértékes
 +
* egyes komplemens
 +
* kettes komplemens
 +
* offszet
 +
 +
 +
'''123  Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!'''
 +
 +
{| border="1" style="text-align:center"
 +
| Számábrázolás || +9 || -9
 +
|-
 +
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
 +
|-
 +
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
 +
|-
 +
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
 +
|-
 +
| Offszet || +9: 11001 || -9: 00111
 +
|}
 +
 +
 +
'''124  Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?'''
 +
 +
Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
 +
 +
 +
'''125  Milyen pozíciókódokat  ismer és n biten hány pozíció kódolható velük? '''
 +
 +
Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
 +
Johnson-kód: n biten 2n pozíció
 +
 +
=2. Ellenőrző kérdések=

A lap 2012. november 5., 15:55-kori változata

1. Ellenőrző kérdések

101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.


102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]


103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?

forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás


104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?

zaj, támadhatóság, költséges


105 Mi a „forráskódolás” célja?

Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.


106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?

Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)


107 Mi a prefix kód?

A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.


108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?

Huffman kódolást


109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?

[math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz


110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?

[math]H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége


111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?

Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.


112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?

Az entrópia.


113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?

Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.


114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?

Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.


115 Mi az „eltörlődéses hiba”?

Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.


116 Mi az „átállítódásos hiba”?

Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.


117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?

  • paritásbit
  • ismétléses kód
  • Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
  • többszörös elküldés


118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?

Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.


119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?

Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig


120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?

k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.


121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?

H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.


122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?

  • előjeles abszolútértékes
  • egyes komplemens
  • kettes komplemens
  • offszet


123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

Számábrázolás +9 -9
Előjeles abszolút értékes 01001 11001
Egyes komplemens 01001 10110
Kettes komplemens 01001 10111
Offszet +9: 11001 -9: 00111


124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?

Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.


125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?

Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik. Johnson-kód: n biten 2n pozíció

2. Ellenőrző kérdések

A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Digit1Beugró&oldid=147158”