„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
1. sor: | 1. sor: | ||
=1. Ellenőrző kérdések= | =1. Ellenőrző kérdések= | ||
− | + | ;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | |
− | + | : A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik. | |
− | A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik. | + | ;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? |
− | + | : A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math> | |
− | + | ;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”? | |
− | + | : forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás | |
− | + | ;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”? | |
− | A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math> | + | : zaj, támadhatóság, költséges |
− | + | ;105 Mi a „forráskódolás” célja? | |
− | + | : Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése. | |
− | + | ;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető? | |
− | + | : Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód) | |
− | forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás | + | ;107 Mi a prefix kód? |
− | + | : A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak. | |
− | + | ;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”? | |
− | + | : Huffman kódolást | |
− | + | ;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”? | |
− | zaj, támadhatóság, költséges | + | : <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz |
− | + | ;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”? | |
− | + | : <math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége | |
− | + | ;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja? | |
− | + | : Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása. | |
− | Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése. | + | ;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa? |
− | + | : Az entrópia. | |
− | + | ;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa? | |
− | + | : Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot. | |
− | + | ;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? | |
− | Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód) | + | : Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. |
− | + | ;115 Mi az „eltörlődéses hiba”? | |
− | + | : Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő. | |
− | + | ;116 Mi az „átállítódásos hiba”? | |
− | + | : Az átvitel során egy bit értéke invertálódik. | |
− | A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak. | + | 117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer? |
− | + | : paritásbit | |
− | + | : ismétléses kód | |
− | + | : Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira) | |
− | + | : többszörös elküldés | |
− | Huffman kódolást | + | ;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál? |
− | + | : Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig. | |
− | + | ;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál? | |
− | + | : Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig | |
− | + | ;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt? | |
− | <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz | + | : k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2. |
− | + | ;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható? | |
− | + | : H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére. | |
− | + | ;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk? | |
− | + | : előjeles abszolútértékes | |
− | <math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége | + | : egyes komplemens |
− | + | : kettes komplemens | |
− | + | : offszet | |
− | + | ;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban! | |
− | |||
− | Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Az entrópia. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Az átvitel során egy bit értéke invertálódik. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | használható? | ||
− | |||
− | H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
{| border="1" style="text-align:center" | {| border="1" style="text-align:center" | ||
| Számábrázolás || +9 || -9 | | Számábrázolás || +9 || -9 | ||
130. sor: | 62. sor: | ||
| Offszet || 11001 || 00111 | | Offszet || 11001 || 00111 | ||
|} | |} | ||
− | + | ;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”? | |
− | + | : Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy. | |
− | + | ;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük? | |
− | + | : Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik. | |
− | Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy. | + | : Johnson-kód: n biten 2n pozíció |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik. | ||
− | |||
− | Johnson-kód: n biten 2n pozíció | ||
=2. Ellenőrző kérdések= | =2. Ellenőrző kérdések= |
A lap 2012. november 6., 12:40-kori változata
1. Ellenőrző kérdések
- 101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
- 102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]
- 103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
- forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
- 104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
- zaj, támadhatóság, költséges
- 105 Mi a „forráskódolás” célja?
- Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
- 106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
- Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
- 107 Mi a prefix kód?
- A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
- 108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
- Huffman kódolást
- 109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
- [math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
- 110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
- [math]H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége
- 111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
- Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
- 112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
- Az entrópia.
- 113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
- Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
- 114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
- Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
- 115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
- Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
- 116 Mi az „átállítódásos hiba”?
- Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
- paritásbit
- ismétléses kód
- Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
- többszörös elküldés
- 118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
- Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.
- 119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
- Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig
- 120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
- k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
- 121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
- H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
- 122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
- előjeles abszolútértékes
- egyes komplemens
- kettes komplemens
- offszet
- 123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
Számábrázolás | +9 | -9 |
Előjeles abszolút értékes | 01001 | 11001 |
Egyes komplemens | 01001 | 10110 |
Kettes komplemens | 01001 | 10111 |
Offszet | 11001 | 00111 |
- 124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
- Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
- 125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
- Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
- Johnson-kód: n biten 2n pozíció
2. Ellenőrző kérdések
201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
[math]A*B=B*A[/math]
[math]A+B=B+A[/math]
202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
[math]A*(B+C)=AB+AC[/math]
[math]A+(B*C)=(A+B)*(A+C)[/math]
203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
[math]\bar{A*B} = \bar{A} + \bar{B}[/math]
[math]\bar{A+B} = \bar{A}*\bar{B}[/math]
205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
Minden [math]A[/math] esetén létezik olyan [math]\bar{A}[/math], hogy:
[math]A+\bar{A}=1[/math]
[math]A*\bar{A}=0[/math]
206. Elnyelési tulajdonság
[math]A*(A+B)=A[/math], illetve a dualitás elve miatt [math]A+(B*A)=A[/math]
207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
[math]A*0=0[/math]
[math]A*1=1[/math]
[math]A+0=A[/math]
[math]A+1=1[/math]
208 Hány különböző n változós logikai függvény van [math]Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)[/math]?
[math]2^{2^n}[/math]
209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az [math]\bar{A}*B*\bar{C}*D[/math] minterm helyét!