„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
a (→3. Ellenőrző kérdések: 305 link cserélve, b levéve.) |
|||
(34 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=1. Ellenőrző kérdések= | =1. Ellenőrző kérdések= | ||
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ||
25. sor: | 29. sor: | ||
: Az entrópia. | : Az entrópia. | ||
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa? | ;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa? | ||
− | : Nincs alsó határa, maximum | + | : Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot. |
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? | ;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? | ||
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | : Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | ||
79. sor: | 83. sor: | ||
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek. | : A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek. | ||
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot! | ;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot! | ||
− | : <math>\ | + | : <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math> |
− | : <math>\ | + | : <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math> |
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót! | ;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót! | ||
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy: | : Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy: | ||
89. sor: | 93. sor: | ||
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)! | ;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)! | ||
: <math>A*0=0</math> | : <math>A*0=0</math> | ||
− | : <math>A*1= | + | : <math>A*1=A</math> |
: <math>A+0=A</math> | : <math>A+0=A</math> | ||
: <math>A+1=1</math> | : <math>A+1=1</math> | ||
147. sor: | 151. sor: | ||
: NOR | : NOR | ||
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta? | ;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta? | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_222.jpg]] | ||
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit! | ;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit! | ||
+ | : Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas. | ||
+ | : <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math> | ||
+ | : <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math> | ||
+ | |||
=3. Ellenőrző kérdések= | =3. Ellenőrző kérdések= | ||
164. sor: | 173. sor: | ||
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | ||
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | ;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | ||
− | : [[File: | + | : [[File:Digit1_beugro_307b.jpg]] |
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | ;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | ||
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | ||
183. sor: | 192. sor: | ||
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat? | ;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat? | ||
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva. | : A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem: | ||
+ | |||
+ | Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor) | ||
+ | |||
+ | --[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk. | ||
+ | |||
+ | |||
;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval! | ;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval! | ||
: NOT (A NAND B) | : NOT (A NAND B) | ||
195. sor: | 214. sor: | ||
;322 Mi az a statikus hazárd? | ;322 Mi az a statikus hazárd? | ||
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot. | : A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot. | ||
+ | (Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor) | ||
;323 Mi a az a dinamikus hazárd? | ;323 Mi a az a dinamikus hazárd? | ||
− | : A kimenet | + | : A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot. |
;324 Mi az a funkcionális hazárd? | ;324 Mi az a funkcionális hazárd? | ||
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd) | : Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd) | ||
205. sor: | 225. sor: | ||
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja? | ;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja? | ||
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | : Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | ||
+ | : És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor) | ||
+ | : Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján. | ||
=4. Ellenőrző kérdések= | =4. Ellenőrző kérdések= | ||
211. sor: | 233. sor: | ||
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg ]] | : [[File:Digit1_beugro_401.jpg ]] | ||
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál! | ;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál! | ||
− | : [[File: | + | : [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]] |
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál! | ;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál! | ||
− | : [[File: | + | : [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]] |
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának? | ;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának? | ||
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket) | : A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket) | ||
224. sor: | 246. sor: | ||
: NAND | : NAND | ||
: NOR | : NOR | ||
− | ;407 Mi | + | : XOR , 1 |
− | : | + | ;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? |
− | ;408 Mi az | + | : Az órajel |
− | : | + | ;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? |
− | ;409 | + | : Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat |
− | : | + | ;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket! |
− | ;410 | + | : <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math> |
− | : | + | : <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math> |
+ | ;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket! | ||
+ | : <math>Y^t = f(Q^t)</math> | ||
+ | : <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math> | ||
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt! | ;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt! | ||
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye. | A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye. | ||
253. sor: | 278. sor: | ||
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math> | : <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math> | ||
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét! | ;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét! | ||
− | : <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math> | + | : <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math> |
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját! | ;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját! | ||
− | {| style="text-align:center" | | + | {| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | |
− | + | !<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | |
|- | |- | ||
− | | | + | |0||0||0 |
|- | |- | ||
− | | | + | |0||1||0 |
+ | |- | ||
+ | |1||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||1||1 | ||
|} | |} | ||
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját! | ;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját! | ||
− | {| style="text-align:center" | | + | {| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | |
− | | | + | !<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math> |
+ | |- | ||
+ | |0||0||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||1||1 | ||
|- | |- | ||
− | | | + | |1||0||1 |
|- | |- | ||
− | | | + | |1||1||0 |
|} | |} | ||
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját! | ;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját! | ||
+ | {| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | ||
+ | !<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | ||
+ | |- | ||
+ | |0||0||0||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||0||1||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||1||0||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||1||1||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||0||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||0||1||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||1||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||1||1||0 | ||
+ | |} | ||
+ | VAGY | ||
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1" | {| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1" | ||
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1 | | rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1 | ||
300. sor: | 353. sor: | ||
=5. Ellenőrző kérdések= | =5. Ellenőrző kérdések= | ||
+ | |||
+ | ;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG | ||
;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat? | ;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat? | ||
− | : Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete ( | + | : Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált. |
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat? | ;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat? | ||
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t) | : Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t) | ||
314. sor: | 369. sor: | ||
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos | : <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos | ||
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> | : <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> | ||
+ | Ez megint pontatlan így. (wachag) | ||
+ | Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit... | ||
+ | Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak... | ||
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját! | ;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját! | ||
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math> | : <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math> | ||
+ | Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt: | ||
+ | : <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math> | ||
+ | Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag) | ||
+ | Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek... | ||
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást? | ;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást? | ||
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek. | : Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek. | ||
337. sor: | 399. sor: | ||
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával. | : A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával. | ||
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk? | ;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk? | ||
− | : | + | : Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen). |
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak? | ;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak? | ||
− | : | + | : Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például: |
+ | : Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math> | ||
+ | : És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>, | ||
+ | : <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math> | ||
+ | : Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól. | ||
+ | : <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális). | ||
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer? | ;519 Milyen triviális HT particiókat ismer? | ||
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van. | : Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van. | ||
+ | Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag | ||
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait? | ;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait? | ||
− | : | + | : Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk. |
;521 Mikor zárt egy HT particionálás? | ;521 Mikor zárt egy HT particionálás? | ||
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át. | : Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át. | ||
430. sor: | 498. sor: | ||
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg. | : A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg. | ||
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet? | ;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet? | ||
− | : Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. | + | : Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag) |
+ | Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban. | ||
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére? | ;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére? | ||
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1. | : Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1. | ||
− | : Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus | + | : Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus. |
: Állapotátvezetés | : Állapotátvezetés | ||
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"? | ;620 Mire jó az "állapotátvezetés"? |
A lap jelenlegi, 2018. december 3., 14:13-kori változata
Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez
Tartalomjegyzék
1. Ellenőrző kérdések
- 101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
- 102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]
- 103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
- forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
- 104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
- zaj, támadhatóság, költséges
- 105 Mi a „forráskódolás” célja?
- Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
- 106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
- Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
- 107 Mi a prefix kód?
- A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
- 108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
- Huffman kódolást
- 109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
- [math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
- 110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
- [math]H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége
- 111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
- Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
- 112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
- Az entrópia.
- 113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
- Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
- 114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
- Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
- 115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
- Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
- 116 Mi az „átállítódásos hiba”?
- Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
- 117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
- paritásbit
- ismétléses kód
- Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
- többszörös elküldés
- 118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
- Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.
- 119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
- Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig
- 120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
- k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
- 121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
- H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
- 122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
- előjeles abszolútértékes
- egyes komplemens
- kettes komplemens
- offszet
- 123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
Számábrázolás | +9 | -9 |
Előjeles abszolút értékes | 01001 | 11001 |
Egyes komplemens | 01001 | 10110 |
Kettes komplemens | 01001 | 10111 |
Offszet | 11001 | 00111 |
- 124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
- Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
- 125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
- Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
- Johnson-kód: n biten 2n pozíció
2. Ellenőrző kérdések
- 201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
- [math]A*B=B*A[/math]
- [math]A+B=B+A[/math]
- 202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
- [math]A*(B+C)=AB+AC[/math]
- [math]A+(B*C)=(A+B)*(A+C)[/math]
- 203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
- A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
- 204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
- [math]\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}[/math]
- [math]\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}[/math]
- 205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
- Minden [math]A[/math] esetén létezik olyan [math]\bar{A}[/math], hogy:
- [math]A+\bar{A}=1[/math]
- [math]A*\bar{A}=0[/math]
- 206. Elnyelési tulajdonság
- [math]A*(A+B)=A[/math], illetve a dualitás elve miatt [math]A+(B*A)=A[/math]
- 207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
- [math]A*0=0[/math]
- [math]A*1=A[/math]
- [math]A+0=A[/math]
- [math]A+1=1[/math]
- 208 Hány különböző n változós logikai függvény van [math]Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)[/math]?
- [math]2^{2^n}[/math]
- 209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
- Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
- 210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
- Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
- 211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
- ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
- 212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az [math]\bar{A}*B*\bar{C}*D[/math] minterm helyét!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 213 Rajzolja fel az [math]A+B*\bar{C}[/math] függvényt Karnaugh táblán!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 214 Rajzolja fel az [math]A+B*\bar{C}[/math] függvényt igazságtáblában.
A | B | C | [math]A+B*\bar{C}[/math] |
0 | 0 | 0 | 0 |
0 | 0 | 1 | 0 |
0 | 1 | 0 | 1 |
0 | 1 | 1 | 0 |
1 | 0 | 0 | 1 |
1 | 0 | 1 | 1 |
1 | 1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 | 1 |
- 215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
- Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
- Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
- 216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
- Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
- 217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
- ÉS = metszet
- VAGY = unió
- NEM = komplementer/negát
- 218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
- ÉS = soros
- VAGY = párhuzamos
- NEM = fordított kapcsoló
- 219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 ([math]\oplus[/math]) műveletnek?
- kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
- antivalencia
- 220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
- XOR /antivalencia/
- XNOR /ekvivalencia/
- 221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
- AND
- NOR
- 222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
- Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
- [math]S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}[/math]
- [math]C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}[/math]
3. Ellenőrző kérdések
- 301 Mi a don't care kombináció?
- Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
- 302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
- vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
- vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
- 303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 304 Jelölje be egy K táblába az [math]A\bar{B}\bar{C}[/math] mintermet!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
- Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
- 312 Mire jó a lefedési tábla?
- Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
- 313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
- A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
- 314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
- Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
- 315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
- a bemenetek számára
- 316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
- A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.
A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:
Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
--Halftome (vita) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.
- 317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
- NOT (A NAND B)
- 318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
- NOT A NAND NOT B
- 319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
- NOT A NOR NOT B
- 320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
- NOT (A NOR B)
- 321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
- dinamikus, statikus , funkcionális
- 322 Mi az a statikus hazárd?
- A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
- 323 Mi a az a dinamikus hazárd?
- A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
- 324 Mi az a funkcionális hazárd?
- Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
- 325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
- legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
- 326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
- legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
- 327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
- Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
- És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
- Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.
4. Ellenőrző kérdések
- 401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
- A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
- 405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
- F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
- 406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
- + , NOT
- . , NOT
- + , NOT
- NAND
- NOR
- XOR , 1
- 407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
- Az órajel
- 408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
- Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
- 409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
- [math]Y^t = f(Q^t, x^t)[/math]
- [math]Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)[/math]
- 410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
- [math]Y^t = f(Q^t)[/math]
- [math]Q^{t+1} = f(Q^t)[/math]
- 411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
- 412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
- A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
- 413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
- A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
- 416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
- [math]Q^{t+1}=D^t[/math]
- 420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
- [math]Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}[/math]
- 421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
- [math]Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t[/math]
- 422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
[math]D^t[/math] | [math]Q^t[/math] | [math]Q^{t+1}[/math] |
---|---|---|
0 | 0 | 0 |
0 | 1 | 0 |
1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 |
- 423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
[math]T^t[/math] | [math]Q^t[/math] | [math]Q^{T+1}[/math] |
---|---|---|
0 | 0 | 0 |
0 | 1 | 1 |
1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 0 |
- 424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
[math]J^t[/math] | [math]K^t[/math] | [math]Q^t[/math] | [math]Q^{t+1}[/math] |
---|---|---|---|
0 | 0 | 0 | 0 |
0 | 0 | 1 | 1 |
0 | 1 | 0 | 0 |
0 | 1 | 1 | 0 |
1 | 0 | 0 | 1 |
1 | 0 | 1 | 1 |
1 | 1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 | 0 |
VAGY
Qt | J=0 | J=1 | ||
K=0 | K=1 | K=0 | K=1 | |
a | a/0 | a/0 | b/1 | b/1 |
b | b/1 | a/0 | b/1 | a/0 |
- 425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
- 00 - marad
- 01 - 1-be állít
- 10 - 0-ba állít
- 11 - TILOS
- 428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
- 00 - marad
- 01 - 0-ba állít
- 10 - 1-be állít
- 11 - invertál
- 429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
5. Ellenőrző kérdések
- Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG
- 501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
- Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
- 502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
- Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
- 503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
- Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
- 504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
- Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
- 505 Mikor zárt egy particionálás?
- Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
- 506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
- [math]q_i \equiv q_j[/math], ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
- [math]g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)[/math]
Ez megint pontatlan így. (wachag) Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit... Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
- 507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
- [math]q_i \sim q_j[/math], ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy [math]g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)[/math] és [math]f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)[/math]
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
- [math]q_i \sim q_j[/math], ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy [math]triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)[/math] és [math]velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)[/math]
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag) Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
- 508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
- Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
- 509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
- Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
- 510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
- Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
- 511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
- TSH
- 512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
- TSH, NTSH
- 513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
- Ha van olyan lehetséges bemenet ([math]x_k[/math]), hogy a két állapot ([math]q_i, q_j[/math]) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság ([math]d_{min}[/math]) legyen 1.
- Legyen [math]d_{min} = 1[/math], ha [math]q_i,q_j[/math]-re [math]f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)[/math].
- 514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
- Ha [math]q_i,q_j[/math] soronkövetkező állapota [math]q_m[/math]-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
- Legyen [math]d_min = 1[/math], ha [math]q_i,q_j[/math]-re [math]q_i=f(q_m, x_k)[/math] és [math]q_j=f(q_m, x_l)[/math].
- 515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
- [math]\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}[/math]
- 516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
- A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
- 517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
- Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
- 518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
- Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
- Két állapot: [math]Q_a, Q_b[/math]
- És [math]Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)[/math],
- [math]Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)[/math]
- Ekkor [math]Q_a[/math] egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. [math]Q_b[/math]-re ez nem igaz, mert függ [math]Q_a[/math]-tól.
- [math]Q_a, Q_b[/math] együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
- 519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
- Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
- 520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
- Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
- 521 Mikor zárt egy HT particionálás?
- Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
- 522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
- Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
- 523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
- Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
- 524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
- Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
- 525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
- Ortogonálist.
6. Ellenőrző kérdések
- 601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
- Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
- 602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
- Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
- 603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
- A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
- 604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
- A slave
- 605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
- A bemenet változása.
- 608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
- A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
- 609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
- 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
- 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
- 610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
[math]Y^t[/math] | [math]Y^{t+1}[/math] | [math]\bar{R}[/math] | [math]\bar{S}[/math] |
0 | 0 | - | 1 |
0 | 1 | 1 | 0 |
1 | 0 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 | - |
- 613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
[math]Y^t[/math] | [math]Y^{t+1}[/math] | R | S |
0 | 0 | - | 0 |
0 | 1 | 0 | 1 |
1 | 0 | 1 | 0 |
1 | 1 | 0 | - |
- 614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
- Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
- Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
- 615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
[math]Y^t[/math] | [math]Y^{t+1}[/math] | D | G |
0 | 0 | - | 0 |
0 | 1 | ||
0 | 1 | 1 | 1 |
1 | 0 | 0 | 1 |
1 | 1 | - | 0 |
1 | 1 |
- 616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
- Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
- 617 Mi az a versenyhelyzet?
- A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
- 618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
- Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
- 619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
- Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
- Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
- Állapotátvezetés
- 620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
- Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.