„Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga ellenőrző kérdések - 02” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(vitalap) (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|KoopVizsgaEllenorzoKerdesekKidolgozas02}} '''Milyen szervezet egy team?''' zárt :) '''Milyen szervezet egy közösség?''' félig nyírt…”) |
|||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | {{ | + | {{vissza|Kooperatív és tanuló rendszerek}} |
− | + | ;Milyen szervezet egy team? | |
+ | :zárt :) | ||
− | + | ;Milyen szervezet egy közösség? | |
+ | :félig nyílt rendszer/szervezet | ||
− | + | ;Mi a közösség különlegessége a többi szervezeti formációhoz képest? | |
+ | :találkozás és a kölcsönhatás közege | ||
− | + | ;Hogyan lehet a közösségen belüli viselkedést "kordába tartani", normativan szabályozni? ez hogy jelenik meg FIPA-ban (Jade-ben)? | |
+ | : kényszerek: közösségi törvények, normák, konvenciók | ||
+ | : kresz-tervezés: normatív viselkedés formalizálása | ||
+ | : FIPA? | ||
− | + | ;A piac egy különleges szervezet a versengés és a kooperativítás szempontjából. Miért? | |
+ | :Mert megbíznak az ágensek egy közvetítőkben és a döntéseit elfogadják. | ||
− | + | ;Hogy lehet jellemezni absztrakt módon az együttműködés lényegét? | |
+ | :Együttműködés = Megosztás (tudás, adat, eredmény, hipotézis, feladat, cél) + Kommunikáció | ||
− | + | ;Mi az együttműködési protokollok célja? | |
+ | : Közös kontextus kialakítása, de az autonómia nem megsértése. | ||
+ | : Megosztott célok, közös feladatok azonosítása, de szükségtelen protokollok kerülése. | ||
+ | : A feladatokat megfelelő képességekkel párosítani. | ||
− | + | ;A protokoll tervezésénél mi a biztonság tulajdonság, mi az élénkség tulajdonság? | |
− | + | : Logikai protokoll-verifikálások. | |
− | + | : Biztonság tulajdonság: meg legyen a cél | |
+ | : Élénkség tulajdonság: legyen mozgás | ||
− | + | ;Mi mondható a protokollok és a szervezetek kapcsolatáról? | |
+ | :A protokollok hierarchiája a szervezettől függ: | ||
+ | ::Zárt szervezet (hierarchia, team, közösség): strukturált, főnöki, vagy kevésbé strukturált, aszimmetrikus szerep, taszkmegosztás. | ||
+ | ::Nyílt szervezet (kongregáció, piac): egyenlősdi, információ-megosztás, vagy gyengén strukturált, döntnöki szerep | ||
− | + | ;Mi a Master-Slave protokoll lényege? Milyen hatással lehet áthárítás engedélyezése a MS protokollban? | |
+ | # Master a felhasználótól kapott feladatot dekomponálja és Slave ágenseknek osztja ki, | ||
+ | # Slave ágensek a részfeladatukat megoldják és a megoldásukat a Master ágenssel közlik, | ||
+ | # Master ágens a teljes feladat megoldását összerakja és továbbítja a felhasználó felé. | ||
− | + | :áthárítás: | |
+ | # S1 Slave ágens megkérdezi valamelyik más ágenstől (pl. Sk-tól), hogy az képes-e az S1-nek eredetileg kiosztott feladatot megoldani, | ||
+ | # Sk közli S1 ágenssel, hogy igen, | ||
+ | # S1 közli a Master ágenssel, hogy „Sk ’tudja” | ||
+ | # Master ágens átadja Sk-nak az eredetileg S1-nek szánt feladatot | ||
− | + | ;Mi a Vállalkozási Hálók protokoll lényege? | |
+ | :Menedzser broadcast-olja a felhasználótól kapott feladat szétbontott taszkjait, majd a vállalkozók jelentkezhetnek saját képességeik és feltételeik, megoldási képességeik tekintetében. A menedzser ágens kiválasztja a legjobb ajánlatot és kiadja elvégzésre, majd összerakja a teljes feladat megoldásait és elküldi a felhasználónak. | ||
− | + | ;Mi az Iteratív Vállalkozási Hálók protokoll lényege? | |
+ | :A menedzser ágens a kapott javaslatok/elutasítások alapján képet kap a dekompozíció minőségéről, majd ez alapján újra dekomponálhat és újra kiírhatja a taszkokat. | ||
+ | :(a menedzser tanul, optimálisabb megoldás, hibatűrés) | ||
− | + | ;Mi a Rekurzív Vállalkozási Hálók protokoll lényege? | |
− | + | :A taszkra vállalkozó ágens is dekomponálja a feladatát és arra is verseny-tárgyalást ír ki, majd a megoldásokat szintén összerakja és elküldi a menedzsernek. | |
− | |||
− | + | ;A szükséges tudás szempontjából hasonlítsa össze a Master - Menedzser, ill. a Slave - Vállalkozó ágenseket! | |
− | + | :Master: feladat dekomponálási elve, megoldás szintetizálásának képessége, Slave ágensek képességi modellje Slave áthárítással: önértékelés, alprotokollok | |
− | + | :Menedzser: kapcsolattartás a felhasználóval, dekompozíció, megoldás szintézis, jelentkezések mérlegelése | |
− | + | :Vállalkozó: problémamegoldó tudás, saját modell ismerete mérlegelésre | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Master: feladat dekomponálási elve, megoldás szintetizálásának képessége, Slave ágensek képességi modellje | ||
− | Slave áthárítással: önértékelés, alprotokollok | ||
− | |||
− | Menedzser: kapcsolattartás a felhasználóval, dekompozíció, megoldás szintézis, jelentkezések mérlegelése | ||
− | Vállalkozó: problémamegoldó tudás, saját modell ismerete mérlegelésre | ||
− | + | ;Hasonlítsa össze a MS ill. VH protokoll előnyeit/hátrányait! | |
− | |||
{| border="1" | {| border="1" | ||
− | + | ! !! MS !! VH | |
|- | |- | ||
− | | | + | | Előny || gyorsabb || menedzsernek nem kell ismernie a vállalkozók képességeit; dinamikusabb |
|- | |- | ||
− | | | + | | Hátrány || a masternek a slave-ek képességeinek ismerete szükséges || lassabb |
|} | |} | ||
− | + | ;Milyen az információ források elérését segítő alkusz protokoll? | |
+ | :Segít a kérés megfogalmazásánál. | ||
+ | :Információs források azonosítása. | ||
+ | :Kérés megválaszolásának megtervezése, terv végrehajtása | ||
+ | :Információforrások: autonómok, többféle hozzáférés, nem teljes információt adnak, időben változnak. | ||
− | + | ;Milyen probléma monoton, milyen nem? | |
− | + | :Nem monoton probléma: az evidencia hozzáadásával a megoldás ereje csökkenhet. | |
− | + | ::P(Ia | D1) > P(Ib D1) A1 ágensnél D1 inkább Ia. | |
− | + | ::P(Ia | D2) > P(Ib D2) A2 ágensnél D2 inkább Ib. | |
+ | ::mégis előfordulhat, hogy: P(Ia | D1, D2) < P(Ib D1, D2) két ágensnél együttesen inkább Ib. | ||
− | + | :Közel monoton probléma: olyan nem monoton probléma, amely monoton módon viselkedik, ha bizonyos feltételek már fennállnak. | |
− | + | ;Vázolja röviden, hogyan képzelhető szabályalapú rendszerek körében elosztott (előre- és hátracsatolt) következtetés? Milyen alapvető üzenetekre van ehhez szükség? | |
− | + | : _?_ | |
− | |||
− | |||
− | + | ;Milyen célt szolgál egy aukció? Milyen elemekből áll egy aukció megtervezése és levezetése? | |
+ | :Egy, konkrét piaci árral nem rendelkező áru értékének empirikus meghatározása. | ||
+ | :Aukció tervezése: aukció formátuma, licitszabályok, lebonyolítás, részvételi szabályok, információ. | ||
− | + | ;Milyen formátumú aukciókat ismer? Mi a licitszabály és mi a licitstratégia? | |
+ | :Nyílt-zárt. | ||
+ | :Emelkedő-csökkenő. | ||
+ | :Szimultán-szekvenciális. | ||
+ | :Egyfordulós-többfordulós. | ||
− | + | :Licitszabály: ár megállapítási szabályok, licit komponensek (licit stratégiák) | |
+ | :Licit stratégiák: melyik aukcióban részt venni, részvételköltség aukció időtartama, licitálók száma, mikor és mennyit licitálni, kölcsönhatások és skálázás eredménye. | ||
− | + | ;Milyen az angol aukció lefolyása? | |
+ | :1. licit << piaci ár | ||
+ | :: kikiáltó -> ajánlás -> licitálók | ||
+ | :: kikiáltó <- jelentkezés <- egy licitáló | ||
+ | :: kikiáltó -> ajánlás, nagyobb ár -> licitálók | ||
+ | :: kikiáltó <- jelentkezés <- egy licitáló | ||
+ | :: (és így tovább, amíg) | ||
+ | :: kikiáltó <- passz <- licitálók | ||
+ | :: kikiáltó -> leüti | ||
− | + | ;Mi a nyertes átka jelenség? | |
− | + | :Győzni nem jó hír. Ha mások értékítélete helyes volt, túl sokat fog fizetni. | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | Győzni nem jó hír. Ha mások értékítélete helyes volt, túl sokat fog fizetni. | ||
-- [[RynkiewiczAdam|Tsiga]] - 2012.06.04. | -- [[RynkiewiczAdam|Tsiga]] - 2012.06.04. | ||
− | + | [[Category:Mérnök informatikus]] | |
− | [[ | + | [[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]] |
A lap jelenlegi, 2014. május 26., 14:12-kori változata
- Milyen szervezet egy team?
- zárt :)
- Milyen szervezet egy közösség?
- félig nyílt rendszer/szervezet
- Mi a közösség különlegessége a többi szervezeti formációhoz képest?
- találkozás és a kölcsönhatás közege
- Hogyan lehet a közösségen belüli viselkedést "kordába tartani", normativan szabályozni? ez hogy jelenik meg FIPA-ban (Jade-ben)?
- kényszerek: közösségi törvények, normák, konvenciók
- kresz-tervezés: normatív viselkedés formalizálása
- FIPA?
- A piac egy különleges szervezet a versengés és a kooperativítás szempontjából. Miért?
- Mert megbíznak az ágensek egy közvetítőkben és a döntéseit elfogadják.
- Hogy lehet jellemezni absztrakt módon az együttműködés lényegét?
- Együttműködés = Megosztás (tudás, adat, eredmény, hipotézis, feladat, cél) + Kommunikáció
- Mi az együttműködési protokollok célja?
- Közös kontextus kialakítása, de az autonómia nem megsértése.
- Megosztott célok, közös feladatok azonosítása, de szükségtelen protokollok kerülése.
- A feladatokat megfelelő képességekkel párosítani.
- A protokoll tervezésénél mi a biztonság tulajdonság, mi az élénkség tulajdonság?
- Logikai protokoll-verifikálások.
- Biztonság tulajdonság: meg legyen a cél
- Élénkség tulajdonság: legyen mozgás
- Mi mondható a protokollok és a szervezetek kapcsolatáról?
- A protokollok hierarchiája a szervezettől függ:
- Zárt szervezet (hierarchia, team, közösség): strukturált, főnöki, vagy kevésbé strukturált, aszimmetrikus szerep, taszkmegosztás.
- Nyílt szervezet (kongregáció, piac): egyenlősdi, információ-megosztás, vagy gyengén strukturált, döntnöki szerep
- Mi a Master-Slave protokoll lényege? Milyen hatással lehet áthárítás engedélyezése a MS protokollban?
- Master a felhasználótól kapott feladatot dekomponálja és Slave ágenseknek osztja ki,
- Slave ágensek a részfeladatukat megoldják és a megoldásukat a Master ágenssel közlik,
- Master ágens a teljes feladat megoldását összerakja és továbbítja a felhasználó felé.
- áthárítás:
- S1 Slave ágens megkérdezi valamelyik más ágenstől (pl. Sk-tól), hogy az képes-e az S1-nek eredetileg kiosztott feladatot megoldani,
- Sk közli S1 ágenssel, hogy igen,
- S1 közli a Master ágenssel, hogy „Sk ’tudja”
- Master ágens átadja Sk-nak az eredetileg S1-nek szánt feladatot
- Mi a Vállalkozási Hálók protokoll lényege?
- Menedzser broadcast-olja a felhasználótól kapott feladat szétbontott taszkjait, majd a vállalkozók jelentkezhetnek saját képességeik és feltételeik, megoldási képességeik tekintetében. A menedzser ágens kiválasztja a legjobb ajánlatot és kiadja elvégzésre, majd összerakja a teljes feladat megoldásait és elküldi a felhasználónak.
- Mi az Iteratív Vállalkozási Hálók protokoll lényege?
- A menedzser ágens a kapott javaslatok/elutasítások alapján képet kap a dekompozíció minőségéről, majd ez alapján újra dekomponálhat és újra kiírhatja a taszkokat.
- (a menedzser tanul, optimálisabb megoldás, hibatűrés)
- Mi a Rekurzív Vállalkozási Hálók protokoll lényege?
- A taszkra vállalkozó ágens is dekomponálja a feladatát és arra is verseny-tárgyalást ír ki, majd a megoldásokat szintén összerakja és elküldi a menedzsernek.
- A szükséges tudás szempontjából hasonlítsa össze a Master - Menedzser, ill. a Slave - Vállalkozó ágenseket!
- Master: feladat dekomponálási elve, megoldás szintetizálásának képessége, Slave ágensek képességi modellje Slave áthárítással: önértékelés, alprotokollok
- Menedzser: kapcsolattartás a felhasználóval, dekompozíció, megoldás szintézis, jelentkezések mérlegelése
- Vállalkozó: problémamegoldó tudás, saját modell ismerete mérlegelésre
- Hasonlítsa össze a MS ill. VH protokoll előnyeit/hátrányait!
MS | VH | |
---|---|---|
Előny | gyorsabb | menedzsernek nem kell ismernie a vállalkozók képességeit; dinamikusabb |
Hátrány | a masternek a slave-ek képességeinek ismerete szükséges | lassabb |
- Milyen az információ források elérését segítő alkusz protokoll?
- Segít a kérés megfogalmazásánál.
- Információs források azonosítása.
- Kérés megválaszolásának megtervezése, terv végrehajtása
- Információforrások: autonómok, többféle hozzáférés, nem teljes információt adnak, időben változnak.
- Milyen probléma monoton, milyen nem?
- Nem monoton probléma: az evidencia hozzáadásával a megoldás ereje csökkenhet.
- P(Ia | D1) > P(Ib D1) A1 ágensnél D1 inkább Ia.
- P(Ia | D2) > P(Ib D2) A2 ágensnél D2 inkább Ib.
- mégis előfordulhat, hogy: P(Ia | D1, D2) < P(Ib D1, D2) két ágensnél együttesen inkább Ib.
- Közel monoton probléma: olyan nem monoton probléma, amely monoton módon viselkedik, ha bizonyos feltételek már fennállnak.
- Vázolja röviden, hogyan képzelhető szabályalapú rendszerek körében elosztott (előre- és hátracsatolt) következtetés? Milyen alapvető üzenetekre van ehhez szükség?
- _?_
- Milyen célt szolgál egy aukció? Milyen elemekből áll egy aukció megtervezése és levezetése?
- Egy, konkrét piaci árral nem rendelkező áru értékének empirikus meghatározása.
- Aukció tervezése: aukció formátuma, licitszabályok, lebonyolítás, részvételi szabályok, információ.
- Milyen formátumú aukciókat ismer? Mi a licitszabály és mi a licitstratégia?
- Nyílt-zárt.
- Emelkedő-csökkenő.
- Szimultán-szekvenciális.
- Egyfordulós-többfordulós.
- Licitszabály: ár megállapítási szabályok, licit komponensek (licit stratégiák)
- Licit stratégiák: melyik aukcióban részt venni, részvételköltség aukció időtartama, licitálók száma, mikor és mennyit licitálni, kölcsönhatások és skálázás eredménye.
- Milyen az angol aukció lefolyása?
- 1. licit << piaci ár
- kikiáltó -> ajánlás -> licitálók
- kikiáltó <- jelentkezés <- egy licitáló
- kikiáltó -> ajánlás, nagyobb ár -> licitálók
- kikiáltó <- jelentkezés <- egy licitáló
- (és így tovább, amíg)
- kikiáltó <- passz <- licitálók
- kikiáltó -> leüti
- Mi a nyertes átka jelenség?
- Győzni nem jó hír. Ha mások értékítélete helyes volt, túl sokat fog fizetni.
-- Tsiga - 2012.06.04.