„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
101. sor: | 101. sor: | ||
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor) | : ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor) | ||
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét! | ;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_212.jpg]] | ||
+ | ;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_213.jpg]] | ||
+ | ;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában. | ||
+ | {| style="text-align:center" | ||
+ | |A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math> | ||
+ | |- | ||
+ | |0||0||0||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||0||1||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||1||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |0||1||1||0 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||0||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||0||1||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||1||0||1 | ||
+ | |- | ||
+ | |1||1||1||1 | ||
+ | |} | ||
+ | ;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm? | ||
+ | : Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek. | ||
+ | : Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek. | ||
+ | ;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri? | ||
+ | : Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal) | ||
+ | ;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában? | ||
+ | : ÉS = metszet | ||
+ | : VAGY = unió | ||
+ | : NEM = komplementer/negát | ||
+ | ;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában? | ||
+ | : ÉS = soros | ||
+ | : VAGY = párhuzamos | ||
+ | : NEM = fordított kapcsoló | ||
+ | ;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek? | ||
+ | : kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR) | ||
+ | : antivalencia | ||
+ | ;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van? | ||
+ | : XOR /antivalencia/ | ||
+ | : XNOR /ekvivalencia/ | ||
+ | ;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van? | ||
+ | : AND | ||
+ | : NOR | ||
+ | |||
+ | =3. Ellenőrző kérdések= | ||
+ | ;301 Mi a don't care kombináció? | ||
+ | : Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény. | ||
+ | ;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm? | ||
+ | : vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg. | ||
+ | : vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten. | ||
+ | ;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_303.jpg]] | ||
+ | ;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_304.jpg]] | ||
+ | ;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_305.jpg]] | ||
+ | ;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | ||
+ | ;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_307.jpg]] | ||
+ | ;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | ||
+ | ;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_309.jpg]] | ||
+ | ;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt! | ||
+ | : [[File:Digit1_beugro_310.jpg]] | ||
+ | ;311 Mi az a lényeges prímimplikáns? | ||
+ | : Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk. | ||
+ | ;312 Mire jó a lefedési tábla? | ||
+ | : Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást. | ||
+ | ;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve? | ||
+ | : A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg. | ||
+ | ;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai? | ||
+ | : Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni | ||
+ | ;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer? | ||
+ | : a bemenetek számára | ||
+ | ;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat? | ||
+ | : A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva. | ||
+ | ;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval! | ||
+ | : NOT (A NAND B) | ||
+ | ;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval! | ||
+ | : NOT A NAND NOT B | ||
+ | ;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval! | ||
+ | : NOT A NOR NOT B | ||
+ | ;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval! | ||
+ | : NOT (A NOR B) | ||
+ | ;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk? | ||
+ | : dinamikus, statikus , funkcionális | ||
+ | ;322 Mi az a statikus hazárd? | ||
+ | : A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot. | ||
+ | ;323 Mi a az a dinamikus hazárd? | ||
+ | : A kimenet a változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot. | ||
+ | ;324 Mi az a funkcionális hazárd? | ||
+ | : Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd) | ||
+ | ;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele? | ||
+ | : legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre | ||
+ | ;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele? | ||
+ | : legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten | ||
+ | ;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja? | ||
+ | : Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | ||
+ | |||
+ | =4. Ellenőrző kérdések= | ||
+ | |||
+ | |||
+ | =5. Ellenőrző kérdések= |
A lap 2012. november 7., 19:20-kori változata
Tartalomjegyzék
1. Ellenőrző kérdések
- 101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
- 102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
- A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]
- 103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
- forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
- 104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
- zaj, támadhatóság, költséges
- 105 Mi a „forráskódolás” célja?
- Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
- 106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
- Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
- 107 Mi a prefix kód?
- A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
- 108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
- Huffman kódolást
- 109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
- [math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
- 110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
- [math]H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége
- 111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
- Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
- 112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
- Az entrópia.
- 113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
- Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
- 114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
- Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
- 115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
- Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
- 116 Mi az „átállítódásos hiba”?
- Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
- 117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
- paritásbit
- ismétléses kód
- Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
- többszörös elküldés
- 118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
- Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.
- 119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
- Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig
- 120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
- k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
- 121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
- H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
- 122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
- előjeles abszolútértékes
- egyes komplemens
- kettes komplemens
- offszet
- 123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
Számábrázolás | +9 | -9 |
Előjeles abszolút értékes | 01001 | 11001 |
Egyes komplemens | 01001 | 10110 |
Kettes komplemens | 01001 | 10111 |
Offszet | 11001 | 00111 |
- 124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
- Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
- 125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
- Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
- Johnson-kód: n biten 2n pozíció
2. Ellenőrző kérdések
- 201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
- [math]A*B=B*A[/math]
- [math]A+B=B+A[/math]
- 202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
- [math]A*(B+C)=AB+AC[/math]
- [math]A+(B*C)=(A+B)*(A+C)[/math]
- 203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
- A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
- 204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
- [math]\bar{A*B} = \bar{A} + \bar{B}[/math]
- [math]\bar{A+B} = \bar{A}*\bar{B}[/math]
- 205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
- Minden [math]A[/math] esetén létezik olyan [math]\bar{A}[/math], hogy:
- [math]A+\bar{A}=1[/math]
- [math]A*\bar{A}=0[/math]
- 206. Elnyelési tulajdonság
- [math]A*(A+B)=A[/math], illetve a dualitás elve miatt [math]A+(B*A)=A[/math]
- 207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
- [math]A*0=0[/math]
- [math]A*1=1[/math]
- [math]A+0=A[/math]
- [math]A+1=1[/math]
- 208 Hány különböző n változós logikai függvény van [math]Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)[/math]?
- [math]2^{2^n}[/math]
- 209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
- Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
- 210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
- Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
- 211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
- ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
- 212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az [math]\bar{A}*B*\bar{C}*D[/math] minterm helyét!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 213 Rajzolja fel az [math]A+B*\bar{C}[/math] függvényt Karnaugh táblán!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 214 Rajzolja fel az [math]A+B*\bar{C}[/math] függvényt igazságtáblában.
A | B | C | [math]A+B*\bar{C}[/math] |
0 | 0 | 0 | 0 |
0 | 0 | 1 | 0 |
0 | 1 | 0 | 1 |
0 | 1 | 1 | 0 |
1 | 0 | 0 | 1 |
1 | 0 | 1 | 1 |
1 | 1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 | 1 |
- 215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
- Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
- Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
- 216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
- Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
- 217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
- ÉS = metszet
- VAGY = unió
- NEM = komplementer/negát
- 218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
- ÉS = soros
- VAGY = párhuzamos
- NEM = fordított kapcsoló
- 219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 ([math]\oplus[/math]) műveletnek?
- kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
- antivalencia
- 220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
- XOR /antivalencia/
- XNOR /ekvivalencia/
- 221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
- AND
- NOR
3. Ellenőrző kérdések
- 301 Mi a don't care kombináció?
- Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
- 302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
- vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
- vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
- 303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 304 Jelölje be egy K táblába az [math]A\bar{B}\bar{C}[/math] mintermet!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
- Fájl:Digit1 beugro 307.jpg
- 308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
- 311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
- Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
- 312 Mire jó a lefedési tábla?
- Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
- 313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
- A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
- 314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
- Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
- 315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
- a bemenetek számára
- 316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
- A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.
- 317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
- NOT (A NAND B)
- 318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
- NOT A NAND NOT B
- 319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
- NOT A NOR NOT B
- 320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
- NOT (A NOR B)
- 321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
- dinamikus, statikus , funkcionális
- 322 Mi az a statikus hazárd?
- A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
- 323 Mi a az a dinamikus hazárd?
- A kimenet a változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
- 324 Mi az a funkcionális hazárd?
- Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
- 325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
- legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
- 326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
- legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
- 327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
- Hazárdmentesítő primimplikánsok használata