Környezeti jog - A környezeti jog részei

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

2007. február 20.

Jogrendszerbeli eredete az alkotmány (emberi jogok, egészséges környezethez való jog). Minden jogszabálynak összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Az állam intézményesíti ezt a jogot, ez kettős kötelezettséget ró az államra:

• Az állam köteles megalkotni a környezet védelmét szolgáló jogszabályok rendszerét.
• Hatósági szervezetrendszer kell, ami érvényesíti és biztosítja a jogszabályok teljesülését.

Jogszabályi környezet

Környezetvédelmi jog tagozódása:

• közigazgatási jogi jogszabályok (erről lesz szó leginkább)
• polgári jogi jogszabályok
• büntetőjogi jogszabályok

Büntetőjogi jogszabályok

Btk: bűncselekményeket sorol fel. Jogi érdekeket próbál védeni. Összesen kb. 250-et tartalmaz, ebből négy környezetvédelmi.

Polgári jogi jogszabályok

• A hétköznapokban az emberek egymáshoz való viszonyait rendezi.
• Szerződéshez való jog, szerződések joga.
• Ráutaló magatartás.
• Öröklési, házassági, családi, haszonélvezeti, stb.
• Kártérítéseknek joga
• Szomszédjogi szabályozás (tyúkperek:)
• 2 paragrafus a 600-ból környezetvédelemmel kapcsolatos.

Közigazgatási jogi jogszabályok

• A környezetvédelmi jog 90 százalékban közigazgatási jogi jogszabályokból áll.
• A környezethasználat feltételeit határozza meg. (Pl.: lakatosműhely: mikor, hol, milyen technológiákkal, stb.)
• Az állam diktál.

Közigazgatási jogi jogszabályok részterületei

Földvédelem

• Minden olyan magatartás, ami a következőkre kihatással lehet, az ide tartozik:
  • földfelszín,
  • talaj és az alatt,
  • talaj élővilága, szerkezete, víz és levegőháztartása
  • termőképessége
• Van mennyiségi és minőségi földvédelem.

• Mennyiségi földvédelem:
  • Ami nincs beépítve, az általában termőföldnek minősül (zöld terület).
  • Cél: zöld területek fogyásának csökkentése, maradjon meg a jelenlegi szinten.
• Minőségi földvédelem:
  • Talajvédelem, a talaj termőképességének megóvása.
  • Kémiai, fizikai degradáció elleni megóvása.

Víz védelme

• Globális probléma az ívóvíz kérdése.
• Vizek felszín alatti (karszt és ásványvizet, stb.) és felszín feletti védelme.
• Mennyiségi és minőségi vízvédelem.
• Cél: a vízkincsünket megóvjuk, megvédjük.
• Szoros kapcsolatban áll a földvédelemmel (főleg felszín alatti vizek esetén).

Levegő védelme

• Ez inkább minőségi kérdés.
• Klímavédelem.
• Emisszió és imisszió jól megkülönböztethető.
  • Emisszió: kibocsátás
  • Imisszió: légszennyezettség.

Természetvédelem

• Élővilág védelme, de ettől kicsit több, az élőhelyet is védeni kell.
• Vannak védett és fokozottan védett egyedek.
• Jogszabályhoz van lista róluk, árral együtt.
• Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és Natura 2000-es területek vannak. Utóbbi EU-s.

Mesterséges épített környezet védelme

• Nem tartozik szorosan ide.

Hulladékok

• Nagy joganyag, globális probléma. Bárki, aki a hulladékkal kapcsolatba kerül felelős lesz érte.
• Fajtái: általános vett hulladék, települési/kommunális hulladék, veszélyes hulladék (maró, robbanó, tűz és robbanásveszélyes, génkárosodást, allergiát okozó, stb.).
• Amitől a birtokosa megválni szándékozik, az hulladék.
• Van lista is a csoportba soroláshoz.

Veszélyes anyagok szabályozása

• Nem hulladék, de ugyanolyan veszélyes.
• Piktogramok.
• Előállítására, szállítására, tárolására szabályok.

Zaj és rezgésvédelem

• A sugárzás a környezetvédelmi jogon kívül áll.
• Kibocsátási határértékek vannak.
• Imissziós szabályok.
• Divatos probléma.

(Köszönet Pikó Péter kiegészítéseiért.)

-- palacsint - 2007.02.27.