Helyesírási tanácsadó szótár - villanykarosoknak

A VIK Wikiből

Ezt az oldalt azért hoztam létre, mert engem személy szerint elkeserít a helyesírásnak az a szintje, ami a villanykari átlagot (vagy legalábbis átlagosan olvasott részét :) ) jellemzi. Levlista-beírások, hivatalos jegyzetek, ZH/vizsgasorok - mindenhol látni ordító hibákat. Csak reménykedni tudok, hogy a jövő villanykaros nemzedékeinek helyesírási kultúráján javítani lehet egy olyan felsorolással, melyben a villanykari/műszaki vonatkozásban gyakran használatos szavakat, kifejezéseket gyűjtjük össze. Szvsz attól senki sem lesz rosszabb mérnök, mert helyesen ír, sőt... - FoldesAdam - 2006.11.21.

Hát igen, nem vet túl jó fényt az emberre, ha a házija, diplomamunkája, önéletrajza, stb. tele van mindenféle hibákkal. Egyszerűen nem fognak komolyan venni, ha beadsz egy esszét "Az ALICE mesterséges inteligencia " címmel (kivéve, ha a tanár még nálad is rosszabb helyesíró :). Az elütésekre, kisbetű/nagybetű problémákra még használható a Word/OpenOffice helyesírásellenőrzője, de azért azok se tudnak mindent (sőt sok mindent helytelenül tudnak). Egyszerűbb (és hasznosabb) megtanulni helyesen írni. Igényesnek kell lenni, na. ;)

Amúgy ajánlom ezt a tesztet kitöltésre, rádöbbenti az embert, hogy mennyi mindent nem tud: http://www.szerkeszt.hu/teszt.php -- Pecc - 2006.12.04.

Találtam egy idevágó blogot is, tessék nézegetni: http://helyesiras.blog.hu/ -- Pecc - 2007.09.12.

Helyes Helytelen Kommentár
Newton-törvény, Euler-tétel, Leibniz-formula, Reeds-Shepp-jármű Newton törvény, Euler tétel, Leibniz formula, Reeds-Shepp jármű Ha egy tulajdonnévhez szorosan kapcsolódik valamilyen fogalom, kötőjellel kapcsoljuk őket össze!
Newton-féle törvény, Leibniz-féle formula, ... Newton féle törvény, Leibniz féle formula, ... Egyszerűen ilyenkor ki kell tenni a kötőjelet...
Newton törvénye, Euler tétele Newton-törvénye, Euler-tétele A birtokos viszony miatt itt már nem kell kötőjel.
házi feladat házifeladat No comment...
matematika-házifeladat matematika házi feladat Hát igen, ez elég fura szabály, de így van... (A "matematika" a "házi feladat" egészével, vagyis minden szavával szoros kapcsolatban van, mivel ez utóbbi egyetlen fogalmat jelöl annak ellenére, hogy két szó.)
analízisvizsga analízis vizsga, Analízis vizsga Egybe kell írni :) És mivel nem tulajdonnév, kisbetű... (Persze címként - pl. dolgozat tetején - lehet nagybetűvel kezdeni.)
autentikáció, autorizáció authentikáció, authorizáció Ezekben a szavakban angolul van "h", magyarul nincs.
robusztus robosztus Egyszerűen nem létezik olyan szó, hogy "robosztus".
unió únió Valóban hosszú ú-val mondjuk, de - tetszik, nem tetszik - röviddel írjuk.
strukturált, tranzakcionális, kulturált, periodikus, harmonikus struktúrált, tranzakciónális, kultúrált, periódikus, harmónikus Majdnem biztos vagyok benne, hogy az ilyesmi képzett szavaknál rövidülnek a magánhangzók. Gondolj bele, hogy milyen hülyén nézne ki az, hogy funkciónális vagy hogy típikus...
diagram diagramm gramm: mértékegység, -gram: latin eredetű kifejezések utótagja (talán azt jelenti, hogy -zat/-zet? Utána kéne nézni...)
bal oldali/jobb oldali baloldali/jobboldali Matematikai kifejezések csak a legritkább esetben rendelkeznek pártszimpátiával/ideológiával. De vigyázat! Pl. jobboldalt: "Jobboldalt egy határozatlan integrál van." "Az egész [politikai] jobboldalt érintő kérdés..."
muszáj muszály Erre már általános iskola második osztályban is cerkát adnak... (A "muss sein"-ból származik, ami nem túlzottan ómagyar... :) ) http://muszaj.try.hu
konkurens konkurrens Nem mindig éri meg az embernek az angol nyelvérzékére hagyatkozni, ha magyarul ír.
szoftver, dizájn, szerver, fájl, interfész, projekt, lézer software, design, server, file, interface, project, laser A magyar nyelv egyik alapelve a kiejtés elve. Ebbe márpedig nem illeszkedik a "file" vagy a "design", és magyar kontextusban hülyén is néz ki. Ezeket a szavakat ahol csak lehet, meg kell próbálni elkerülni valamilyen szinonima használatával, ha pedig ez nem megy, akkor sajnos azt kell leírni, hogy "szoftver" vagy "dizájn". Ez van.
[1]
modell, protokoll, kontroll, kvóta model, protocol, protocoll (fúj!), control, controll (fúj!), quota Szükségesnek láttam ezen szavak kivételét az előző sorból, mert az ebben a sorban leírt helyes alakok teljesen meghonosodtak a magyar nyelvben, így végképp semmi indok arra, hogy változtassunk a kiejtés szerinti írásmódon. Az olyan alakok, mint például a "controll", ráadásul mind a magyar, mind az angol nyelvet megerőszakolják...
indexszel indexxel Amennyire én tudom, a toldalék a szótő utolsó hangjához hasonul, nem pedig az utolsó betűjéhez.
kisbetű/nagybetű kis betű/nagy betű Nagybetű például az, amivel a mondatot kezded, a "nagy betű" viszont a betű centiméterben reprezentálható nagyságára vonatkozik.
szintaxis syntaxys, szintakszis Ismét hivatkoznék a kiejtés elvére, mely elveti a "syntaxys" alakot. Hogy az "x" miért nem "ksz"? Mert csak. :)
nátrium, szilícium szódium, szilikon Az embernek adódna, hogy az idegen nyelvekből átvegye a "sodium" szót. Az Idegen szavak és kifejezések szótárában azonban nem találtam arra utalást, hogy magyarul mondanánk ilyet, így marad a "nátrium".
Szintén jellemző fordítási hiba, hogy az angol "silicon" szót kiejtés szerint szilikonnak írjuk - melynek magyarban kissé más a jelentése.
plusz plussz Emlékszem, hogy a Word97 a "plusz"-t mindig kicserélte "plussz"-ra, majd pirossal aláhúzta. No comment... :)
koszinusz cosinus Már megint az a nyomoronc kiejtési elv... :)
függvény fügvény Itt a szóelemzés elve segít. A "függvény" szó töve a "függ", ezért a képzett alak is két "g"-vel írandó.
alaplapilapkakészlet-gyártó alaplapi lapkakészletgyártó, alaplapilapkakészletgyártó Ez bizony vastagon ingoványos talaj, az ilyen szavak helyesírása nálam erősen heurisztikus. :) Az biztos, hogy a "gyártó"-t egybe kell írni azzal, amit gyárt (chipgyártó, autógyártó, stb.), a kérdés az, hogy hogyan. A hat szótagnál és két szónál terjedelmesebb összetett szavakat ugyanis kötőjellel el kell választani, mégpedig a logikai kohézió alapján. Nem helyes továbbá az "alaplapi lapkakészletgyártó" sem, mert az egy olyan eszközt jelentene az alaplapon, ami funkciója szerint lapkakészleteket gyárt. További olvasnivaló a témában: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozgószabály
együtthatómátrix, amplitúdókarakterisztika együttható-mátrix, amplitúdó-karakterisztika Ha csak két szóból vagy maximum hat szótagból áll az összetett szó, akkor sem szóközzel, sem kötőjellel nem választandó el. (Én legalábbis így tudom...) Nagyon valószínű továbbá, hogy ezeket a fogalmakat egybe kell írni, mert igen erős a logikai kapocs a különböző tagok közt. Ha valaki azt mondja, hogy ez szőrszálhasogatás, bizonyos mértékben igaza van. :) További olvasnivaló a témában: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_szótagszámlálás_szabálya
kisebb kissebb Ez alap! Ugyanígy: kisebbség, és nem kissebbség!
kutyájuk kutyályuk Igen, ilyen is jött már levlistán. A -juk/-jük birtokos személyrag mindig pontos j!
pufferelés bufferelés Ami angolul buffer, az magyarul puffer.
lesz lessz Rövid, és kész. A muszáj párja, verés jár érte, ha elrontod.
hirdetés, eredményhirdetés hírdetés, eredményhírdetés Ahová vizsga után megy az ember, ugye...
aszimmetrikus asszimetrikus, asszimmetrikus Sok idegen eredetű szóban az "a-" előtag (nagyképűen mondva prefixum :) ) egyfajta negációt jelent (lásd még pl. atipikus). Mindazonáltal ez nem ok arra, hogy az utána következő mássalhangzót meghosszabbítsuk.
vajon valyon A legújabb horror a levlistáról...
hadd had, hagy A "had" egy főnév, általában a katonasággal kapcsolatban használjuk. Ellenben a "hadd csináljam ezt meg azt" jellegű mondatokban a "d" mindig hosszú.
tavaly tavaj Ehhez nem kell különösebb kommentár. :)
Ugyan, nem fáradság! Ugyan, nem fáradtság! A fáradság a fáradozásra, a fáradtság pedig fizikai kimerültségre utal. Gondolom, régen a két szó pontosan ugyanabból a tőből alakult ki, de attól még ma szigorúan elkülönül a szerepkörük!
fent, fenn, lent, lenn, kint, kinn, bent, benn fennt, lennt, kinnt, bennt Vagy hosszú az "n", vagy "t" van a végén, de együtt sosem (kizáró vagy).
utána utánna Sose tudtam mire vélni, hogy ezt ennyien elhibázzák...
január, február, ...; hétfő, kedd, ... Január, Február, ...; Hétfő, Kedd, ... Ha magyarul írunk, a hónapok és a napok nevét kisbetűvel kezdjük. Egyéb nyelvekben (pl. angol) más (lehet) a helyzet.
Budapest, 1999. január 3. Budapest 1999 Január 3. és egyéb változatok... Évszám, nap után kell pont! Ha a hónapot számmal írjuk, akkor oda is. És szerintem érdemes saját magunkkal konzisztensnek maradni, pl. 1999. 01. 03. és nem pl. 1999. 1. 03.
2003 márciusa, 2003 tavasza 2003. márciusa, 2003. tavasza Birtokos viszony miatt nem kell pont.
médium -> média médiák, médiumok Ezt nagyon sokan elszúrják mindig, még "jobb" helyeken is. A lényeg: a médium egyesszám, a média ennek a többesszáma! Nincs olyan, hogy "médiumok", mert azt médiának kell mondani. A "médiák" szónak meg ebből következően nincs értelme, illetve körülbelül annyi, mintha azt mondanád, hogy kutyákok, infelm tételekek, stb. Ennyit erről :)
n-es, ennes Mindkét változat elfogadható (a Nyelvtudományi Intézet közönségszolgálata szerint).
lekérdezésoptimalizálás lekérdezés-optimalizálás, lekérdezés optimalizálás A Magyar helyesírás szabályainak 138. pontja szerint a kettőnél több szóból alakult, hat szótagnál hosszabb összetételeket kötőjellel tagoljuk. A szabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy "az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak", ezért a lekérdezésoptimalizálás csak két összetételi tagból áll. Hasonlóan a lekérdezésfeldolgozás is egybeírandó.
Találjátok ki! :) Bonus track: pear to pear, bacon frame Vicces dolgokat tanul néha Hálókból az ember...

Egyelőre (és semmiképp sem egyenlőre!!! :) ) ennyi. Bővítsétek a listát, vagy javítsátok ki, ha valamit hibásan írtam! Bízom benne, hogy hosszú távon sokat tudunk profitálni egymás tudásából.

Tartalomjegyzék

Nyelvtani jellegű alapvetések

  • A mondatot nagybetűvel kezdjük, és valamilyen írásjellel zárjuk. Ez utóbbi alól nincs kivétel. A mondat nagyon ritkán kezdődhet kisbetűvel, hogyha a mondat első szava pl. valamilyen márkanév, amelyet megálmodói kisbetűvel kezdenek. A szövegalkotáskor az ilyen jellegű nevek helyesírását tisztelni kell, és kisbetűvel kell kezdeni a mondatot. Ha a mondat képlettel kezdődik, akkor persze már nincs további "nagybetűsítési" kötelezettség, a képlet része a szövegnek. Ja, és a címek végére pontot sosem teszünk, felkiáltójel és kérdőjel használata azonban lehetséges.
  • Vessző használata. Vesszőt akkor teszünk egy mondatba, hogyha az mellékmondatokat választ el egymástól (tipikusan mindkét tagmondatban van alany és állítmány). Ennek folyománya, hogy az "és" és "vagy" elé akkor teszünk vesszőt, ha az nem egy olyan jellegű felsorolásban szerepel, mint az "Italakciók: whisky, Jäger és tequila", hanem olyanban, mint a "Leosztottam a nevezővel, és köbgyököt vontam." (Az alany itt mindkét tagmondatban rejtett, az állítmány pedig a "Leosztottam" illetve a "vontam". Az italakciós felsorolásban láthatóan nem különböztethetünk meg tagmondatokat ilyen módon.) A "hogy" elé szinte 100%, hogy vessző kell, a "mint" kissé bonyolultabb. A "Több mint százan voltak." és "Ez sokkal több, mint egy egyszerű következtetés." mondatok úgy helyesek, ahogy leírtam őket. Ennek precíz indoklása viszont másvalakire marad. ;)
  • Nyitott zárójel illetve idézőjel minden körülmények között bezárandó, nincs kivétel.
  • Összetett szavak. A szóösszetétel lényege, hogy akár teljesen más jelentésű szót is létrehozhat, mint ami az őt alkotó "tagszavak" alapján esetleg adódna. (Lásd például kisbetű és kis betű: egy "a" akkor is kisbetű, ha egy egész A4-es lapot elfoglal, viszont ilyenkor már semmiképp sem nevezhetjük kis betűnek.) Ha bizonytalan vagyok, hogy most egybe kell-e írni két szót vagy külön, akkor a következő heurisztikát alkalmazom: ha a két szó külön írva bármilyen faramuci helyzetben is kaphat értelmes, a mondandótól eltérő jelentést, akkor egybe kell írni. Persze erre nyilván létezik precíz indoklás is, amit én szintén nem ismerek. :)
  • Idegen szavak toldalékolása. Ezt a legemblematikusabban a -val, -vel toldalékollal lehet illusztrálni. Lényeg, hogy a toldalék mindig az utolsó hanghoz hasonul, nem pedig az utolsó betűhöz. A toldalék kötőjellel elválasztandó a szótőtől, ha a szó utolsó hangja néma, illetve (ebben már nem vagyok biztos) ha a szótő két szó, pl. egy város neve. Ha a szótó utolsó hangja nem néma, akkor gyakori, hogy a toldalék hozzáfűzése meghosszabbítja azt. Ez a "hosszabbodás" írásban is reprezentálandó! Mindezen észosztás eredményeképp a helyes írásmód "Bordeaux-val", "Barcelonával", "New York-kal", stb., nem pedig "Bordeauxszal", "Barcelona-val", "New Yorkkal", stb.
  • Földrajzi nevek, intézménynevek. Ezekkel elég sok a bonyodalom, nincs kizárva, hogy én is rosszul tudok bizonyos dolgokat, szóval csak óvatosan! :) Az intézménynevek helyesírása nagyjából úgy néz ki, mint az angol címeké: a "lényeges" szavak nagybetűvel írandók, például "Villamosmérnöki és Informatikai Kar", melléknévként "Villamosmérnöki és Informatikai Kari". Itt az "és" nemigen szokott nagybetű lenni. A földrajzi nevek helyesírása viszonylag bonyolult szabályok összessége, ezért inkább illusztratív példákkal szolgálok: Fülöp-szigetek, Észak-Afrika, Sziklás-hegység, Atlanti-óceán, Margit híd, Budafoki út. Ezek "melléknevesített" alakjai (ugye azt azért mindenki tudja, hogy a melléknevek általában kisbetűvel kezdődnek??): fülöp-szigeteki, észak-afrikai, sziklás-hegységi, atlanti-óceáni, Margit hídi, Budafoki úti. Összefoglalva: a melléknév képzésekor a külön szavakként írandó szótövek nagybetűi sosem lesznek kisbetűk, más esetben viszont mindig. Vicces a helyzet akkor, ha egy földrajzi név része egy intézménynévnek, pl. Margitszigeti Sportuszoda, az intézménynév "nagybetűsítő" hatása tehát erősebb, mint a melléknévképzés "kisbetűsítő" jellege. És még valami: általános suliban én még úgy tanultam, hogy a Margitsziget, a Gellérthegy, valamint a Lánchíd kivételek a szokásos földrajzi nevek helyesírási szabályai alól, viszont mostanában egyre többet látom pl. a "Margit-sziget" szót az újságokban. Erről tud valaki valamit mondani?

Kérdések

Ide az "olvasói" kérdések, vagy olyanok, amiben nem vagy biztos, aztán majd az okosabbak válaszolnak rájuk, beillesztik a fenti táblázatba.

Címek esetén az angolban nagy kezdőbetű minden szó, de magyarban nem.

Ez majdnem így van, szükséges azonban némi pontosítás. A magyar nyelvben a címek mindig nagybetűvel kezdődnek, a többi szó viszont sosem (kivéve, ha a címben tulajdonnév is szerepel, akkor azt természetesen nagybetűvel kell kezdeni). Az angol címek helyesírása ezzel szemben teljesen más: a címekben minden "lényeges" szó nagybetűs. Hogy mi lényeges, mi nem? ">>Fontos<< szónak számít minden olyan szó, amely nem névelő, nem kötőszó, és nem is prepozíció." (http://www.mcl.hu/~jeneyg/kinezet.pdf) Ezzel asszem az "idézet az idézetben" szituációt is sikerült elintézni. ;) (Ja igen, tudom, hogy az idézőjel alul kezdődik és fölül végződik, csak a TWiki nem eszi meg a LaTeXben szokásos ,, és karaktereket...) -- Földe - 2006.12.18.

Cserébe megeszi a &bdquo; és &rdquo; HTML entitásokat, illetve az alt+0132 és az alt+0148 billentyűsorozatokat. Sőt, egész jól viseli azt is, ha a vágólapról illesztel be unicode karaktereket. Itt van néhány, remélem a hosszabb cikkekhez is elég lesz! :D „”„”„”„”„”„”„”„”„” -- Peti - 2007.01.10.

File vs fájl

[1]

A szoftverrel egyetértek, de a „fájl” nagyon hülyén néz ki szerintem leírva. A kiejtés szerinti írás nem szükségszerű (pl. router), lehetne a fájlt is file-nak írni. Az előbbi forma csak a Windows fordítóknak köszönhetően terjedt el. -- Peti - 2007.01.18.

Igazából nem tudom, mi indokolja, hogy külön kategóriát kapjon a „file” a „software”-től. Mindkettő idegen szó, mindkettő nehezen illeszkedik a magyar szövegkörnyezetbe. Azzal az állítással nem értek egyet, hogy a Windows fordítói nyomán mondjuk azt ma, hogy „fájl”. És ha mégis igen, akkor mi van? :) Tetszik, nem tetszik, a nyelvet a használói formálják. Engem például borzasztóan irritál, amikor valaki azt mondja, hogy „iszok”, de a magyar nyelvet „gondozó” nyelvészek engedtek a tömeges nyomásnak, így tudtommal már helyes az „iszok” is az „iszom” mellett (lásd még eszem, alszom, programozom, kártyázom, stb.). Attól még sérti a fülem, szerintem ez a magyar nyelv felhígítása. Ugyanígy van az idegen szavakkal: a nyelvészek olyan szörnyű dolgokat legitimálnak, mint a „lóbadzsett”, pusztán mert a menedzsertársadalom ezt mondja ahelyett, hogy „alacsony költségvetésű”. Mindazonáltal szerintem az ilyen jellegű magyarosítás csak szükségmegoldás. Az én álláspontom az, hogy úgy kellene cselekedni, mint a franciák (vagy úgy, mint a nyelvújítás korában a magyarok :) ): ebben a pillanatban nem tudok olyan számítógépes eszközről, melynek ne lenne „echte” francia neve. Például logiciel=szoftver, fichier=fájl, ordinateur=számítógép, octet=bájt, és még lehetne sorolni. Szerintem tehát az a helyes hozzáállás, hogyha megpróbálunk magyaros szavakat találni az idegen nyelvekből átjött dolgokra. Így lesz a fájlból állomány, a joystickből botkormány, a routerből pedig útválasztó (igen, ez utóbbit is hallottam már, nem is egyszer). -- Földe - 2007.01.18.


Médiák vs média

No, ez sem egy egyszerű kérdés. Logikusnak valóban logikus, hogy a média latinul többesszámban van, tehát nem szükséges mégegyszer többesszámba tenni. Az Index ügyeletes helyesírás-megmondóemberének (Don B) egy felvetése viszont megmozgatta a fantáziámat: rámutatott, hogy a "kettős többesszámnak" komoly hagyománya van a magyar nyelvben. Itt van pl. az a szó, hogy fólia. Ez is többesszám, egyesszámban fólium lenne. Mégse mondta még senki (legalábbis nekem), hogy olyan, hogy "fóliák", márpedig nincs. "Letöltöttem az XY tárgy lapjáról a fóliát. Szerintem egész használhatóak." "Szerintem is, de láttad a 27. fóliumon az ordító hibát?" Hát elég furán hangozna (szvsz az emberek döntő többsége átszokna a "dia" szóra :) ), nemde? Ahogy az is, hogy "a média lehozták, hogy...". Természetesen nemcsak ez az egy példa van. Don B a cikkben egy csomót leírt még, de sajnos valamiért nem találom az írást... Mindent összegezve: én ebben a kérdésben nem mernék egyértelműen állást foglalni. -- Földe - 2007.06.18.


-- Földe - 2006.11.21. .. bahrdew - 2007.01.16.

Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Egyetem
Közélet
Eszközök