Ellenőrző kérdések az Alkalmazási réteg témaköréből

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Előző: SzgHaloVizsgaMegjelen Kezdd előről: SzgHalok

Tartalomjegyzék


1. Mi az alkalmazási réteg feladata? Milyen szolgáltatásokat nyújt?

A felhasználó részére tényleges munkát ő végzi. Kihasználva az alatta lévő rétegek megbízható szállítási szolgálatát. Névkezelést, e-mailezést, www-t és multimédiás szolgáltatásokat nyújt.

2. Melyek az ismertebb TCP/IP alkalmazási protokollok? Milyen feladatok megvalósítását támogatják?

  • SNMP - Simple Network Management Protocol, egyszerű hálózatfelügyeleti protokoll
  • SMTP - Simple Mail Transfer Protocol, egyszerű levéltovábbító protokoll
  • POP3 - Post Office Protocol version 3, postahivatal protokoll, 3. verzió
  • IMAP - INternet Message Acces Protocol, internetes levélelérési protokoll
  • HTTP - HyperText Transfer Protocol, hypertext átviteli protokoll
  • NNTP - Network News Transfer Protocol, hálózati hírcsoport átviteli protokoll
  • WAP - Wireless Application Protocol, vezeték nélküli alkalmazási protokoll
  • WDP - Wireless Datagramm Protocol, vezeték nélküli datagramm protokoll
  • FTP - File Transfer, buta, titkosítatlan fájlátvitel
  • Telnet - terminalszerű bejelentkezés, ugyancsak buta titkosítatlan. Helyette édremes ssh-t használni (Secure Shell)

3. Ismertesse a TCP/IP alapú alkalmazási protokollok kliens és szerver oldali rendszertechnikai modelljét!

Mindkét oldalon megtalálható a teljes TCP/IP protokoll hierarchiának megfelelő funkcionális elemek. A TCP réteg elérési pontjaira (TSAP-k vagy socketek) csatlakoznak az alkalmazási réteg funkcionális elemei, mint SMTP szerver/kliens, Telnet szerver/kliens, WWW szerver/kliens, stb. Ezek kapcsolatot tartanak az operációs rendszerrel és az alkalmazási folyamatokkal (webböngésző, parancssor a kliens oldalon; adatbázisrendszer, fájlrendszer a szerver oldalon). Az alkalmazási folyamatok közt zajlik a virtuális kommunikáció, amelyeket a hivatkozási modell rétegei közvetítenek.

4. Ismertesse a rendszer modell alapján azt, hogyan lehet egy terminálról egy távoli alkalmazási folyamatot futtatni a Telnet protokoll alkalmazásával!

A kliens gép operációs rendszere által biztosított módon (pl. parancssor ablak segítségével) tart kapcsolatot a felhasználó a kliens gép alkalmazási rétegében helyet foglaló Telnet klienssel. Ez a szerver gép azonos rétegében elhelyezkedő Telnet szerverrel tart kapcsolatot a Telnet protokollja szerint. A kommunikáció azonban nem közvetlenül, hanem a mindkét gépen megtalálható TCP/IP protokollhierarchián keresztül zajlik. A Telnet kliens és a szerver a szállítási réteg SAP-jára csatlakoznak, az információ pedig onnan az alacsonyabb rétegekbe áramlik, míg végül fizikailag átvitelre nem kerül, és a másik oldalon el nem jut ismét a TSAP-hoz. A felhasználó megfelelő utasításai hatására a Telnet szerver megkérheti a szerver gép operációs rendszerét, hogy indítson el egy adott alkalmazási folyamatot.

(A telnet szerver igazából egy shell, aminek a standard inputja és outputja egy tcp socketre van irányítva, a kliens pedig gyakorlatilag a begépelt karaktereket kiküldi a socketre, és a beérkezőket pedig kirakja a képernyőre. A netcat.exe és cmd.exe programok használatával bármely windowson lehet "telnet servert" üzembe helyezni :P)

5. A rendszer modell alapján ismertesse, hogyan lehet egy távoli fájlkezelő rendszer szolgálatait igénybe venni az FTP protokoll alkalmazásával! Hogyan történik több klienstől érkező kérések lekezelése?

A kliens gép operációs rendszere által biztosított módon (pl. parancssor ablak segítségével) tart kapcsolatot a felhasználó a kliens gép alkalmazási rétegében helyet foglaló FTP klienssel. Ez a szerver gép azonos rétegében elhelyezkedő FTP szerverrel tart kapcsolatot az FTP protokollja szerint. A kommunikáció azonban nem közvetlenül, hanem a mindkét gépen megtalálható TCP/IP protokollhierarchián keresztül zajlik. Az FTP kliens és a szerver a szállítási réteg SAP-jára csatlakoznak, az információ pedig onnan az alacsonyabb rétegekbe áramlik, míg végül fizikailag átvitelre nem kerül, és a másik oldalon el nem jut ismét a TSAP-hoz. Az FTP kliens kérése hatására az FTP szerver létrehoz egy külön folyamatot, amely csak ezzel a felhasználóval foglalkozik (több felhasználó is csatlakozhat, mindegyik külön folyamatot kap), az pedig az operációs rendszer által biztosított keretek közt használja a szerver gép helyi fájlrendszerét.

Minden felhasználó a 21-es portra csatlakozik (kivétel, ha máshol szolgáltatunk), más-más socketet kapnak (abba ugyebár beleszámít a kliens ip-je és portja).

(Érdemes megjegyezni, hogy az ftp server a fájlok átviteléhez a kliens gép egy portján próbál socketet megnyitni, tehát a töltés külön socketben megy (és a server-kliens szerep is "megfordul"). A NAT miatt ez nem lehetséges, ekkor passzív módba kell állni, azaz az eredeti socketen kell küldeni az adatokat, ekkor nem lehet tallózni az adott kapcsolatot használva.) (Az ftp tallózás része nagyon hasonlít a telnethez, ezt érdemes kipróbálni az ftp.exe programmal, majd a netcat.exe-vel)

6. Hogyan modellezhető a TCP/IP alapú elektronikus levelező rendszer!

Felhasználó ügynök (user agent) teszi lehetővé a beérkezett üzenetek olvasását és küldését, az üzenet továbbító ügynök (massage transfer agent) a feladótól jutattja el a címzettig.
Funkciói: szerkesztés (composition), továbbítás(transfer) visszajelzés (reporting), megjelenítés (displaying), elrendezés (disposition). Extra: (átirányítás, levelezési lista, autoválasz)
felépítése: fejrész + törzs.

Ábra

Küldő --SMTP--> NET --> szolgáltató (message transfer agent)
--> POP3 kiszolgáló
--POP3-> fogadó (user agent)

7. A levelező rendszer milyen ügynököket használ?

  • message transfer agent
  • user agent: email küldése / fogadása

8. A felhasználói ügynök milyen feladatokat lát el a levél továbbbítása előtt?

9. E-levelek létrehozásához milyen üzenetformátumok használhatók?

  • RFC 822: ASCII támogatás, továbbításhoz szükséges fejrészmezők(to,cc,bcc,from,sender,received, return-path), üzenetfejrész (date, reply-to,message-id, in-reply-to, references, keywords, subject)
  • MIME, az előzőtovábbfejlesztése, strúktúra az ASCII-t kiegészítő elemeknek, fejrész( MIME-version,content-description,content-id, content-transfer-encoding,content-type)
  • X.400, senki sem használja

10. Mi az SMTP protokoll szerepe?

A 25-ös port használatával e-levél démon, postafiókba másolja a beérkezett leveleket. Szerver üdvözli, kliens megmondja kitől-kinek megy, ha létezik a címzett a szerver elfogadja. levélcsere után TCP kapcsolat lebomlik:

  • HELO
  • MAIL FROM
  • DATA
  • QUIT

négy betűs kódszavak

11. A helyi levélkezelő rendszer (felhasználói ügynök) milyen protokollokat használ a levelek végső kézbesítésére?

  • Ha a helyi gépen van SMTP szerver, akkor nem kell végső kézbesítés, de ez ritka
  • POP3: a levélkezelő elkéri a távoli postafióktól a leveleket, azokat helyben őrzi meg, a postafiókból letörlődnek, vagy ott maradnak
  • IMAP: a távoli postafiókban tárolódnak mindvégig a levelek, a helyi levélkezelőből menedzselni lehet a postafiókot (pl. a levelek rendszerezését megoldani)


12. Ismertesse, milyen hálózat-felügyeleti feladatokat kell ellátni egy hálózat-felügyelő rendszernek!

A következőket kell figyelni, kezelni:

  • Hatékonyság: adatforgalom, teljesítmény, kihasználtság, késleltetés, kapacitás
  • Hibák és rendkívüli események
  • Konfiguráció: kapcsolatok épsége, működőképessége, NRT
  • Biztonság: betörési kísérletek naplózása
  • Felhasználók azonosítása, fiókkezelés (accounting)

13. Hogyan modellezhető egy, az SNMP protokollt használó TCP/IP alapú hálózat-felügyelő rendszer!

Kliens-szerver modell, a hálózati elemekben (routerek, kapcsolók, hidak) elhelyezett szerver folyamatok (ügynökök) megszólíthatóak, lekérdezhetőek a felhasználó által működtetett kliens folyamatból, amely a kapott adatokból egy MIB (Management Information Base) adatbázist épít fel.

14. Ismertesse a körzetnév kialakításának koncepcióját, megoldását, a körzetnévhez kapcsolódó erőforrások nyilvántartását és keresését!

Hierarchikus névkiosztási séma, elsődleges körzetek (domain) - fa szerkezet: alkörzetek. Az egyetlen szerver túlterheltségének elkerülését több egymást nem fedő zónára van osztva a DNS- névtér.

15. Ismertesse egy IP cím megszerzésének folyamatát egy helyi körzetnév szerver és egy távoli körzetnév szerver elérésével rekurzív lekérdezés alkalmazásával!

Elsődleges körzettől kérdezi az információt, ez a gyermekétől kérdezi egészen amíg el nem jut a helyi névtérhez és a pontos adatot tőle kapja meg. ez az ún. Rekurzív lekérdezés módszere. pl.: wiki.sch.bme.hu --> IPjére van szüksége a mail.google.com -nak

mail.google.com --(1)-}
{--(8)--
google.com --(2)-}
{--(7)--
bme.hu --(3)-}
{--(6)--
sch.bme.hu --(4)--}
{--(5)--
wiki.sch.bme.hu

16. Miért van szükség körzetnév zónákra? Mit neveznek hiteles bejegyzésnek? Miért van ennek különleges szerepe?

hiteles bejegyzés: közvetlenül a szervertől kapott név-ip megfeleltetés, bizots hogy aktuális érték nem úgy mint a gyorsítótárakban található, mely esetleg idejemúlt lehet.

17. Ismertesse a Világháló (Web) felépítését és működési elvét!

Különböző gépek, különböző portokon szolgáltatásokat nyújtanak. Egy erőforrást egyértelműen azonosít egy url, ez alapján a megfelelő szolgáltatáshoz lehet kapcsolódni, és azt haszánlni. Az urlből az ip cím kinyeréséhez szükség van a dns szolgáltatásra.

18. Írja le a Világháló ügyfél (kliens) oldali működését!

  • url-ből kinyeri a host nevét, dns szolgáltatással visszafejti ip címmé.
  • url-ből kinyeri a port számát (alapból 80)
  • socket létrehozása, kapcsolódás
  • http kérés elküldése (get vagy post, url, böngésző információk, cookiek)
  • kapott adatok megjelenítése (+cookiek mentése, redirect esetén másik lap kérése stb.)

19. Írja le a Világháló szerver oldali működését!

böngésző - URL feldolgozás, dns lekérés - ipcím - tcp kapcsolat a 80-as porttal:

  • TCP összekötés létrehozása
  • (azonosítás, jogosultság kérdése - ügyfél/weboldal)
  • (gyorsítótár lekérdezése)
  • háttértáron keresi az állományt
  • (MIME típus)
  • az ügyfél megkapja az állományt
  • naplózás
  • TCP bontás

20. Ismertesse a rendszer modell alapján, hogyan tud egy kliens egy távoli web-szervert elérni a TCP/IP hálózati architektúra protokolljainak felhasználásával!

21. Mi az URL szerepe? Mi a HTML szerepe? Mi a HTTP szerepe?

  • URL (Uniform Resource Locator) - egységes erőforrás meghatározó. Három részből áll:
protokoll (http, fpt, nntp, gopher, mailto, telnet)
DNS név (wiki.sch.bme.hu)
helyi név (/pub/Infoalap/SzgHalok/SzgHaloZhArch.pdf)

=

Ezen a helyen volt linkelve a(z) SzgHaloZhArch.pdf nevű fájl ("{{{4}}}" link szöveggel) a régi wiki http://wiki-old.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/SzgHalok oldaláról. (Ha szükséged lenne a fájlra, akkor a pontos oldalmegnevezéssel együtt küldd el a wiki@sch.bme.hu címre a kérésedet)
  • HTML: weboldalakat leíró nyelv szöveg ábra, hivatkozás táblázat, szkript, dinamikus tartalom, stílus lapokk, űrlapok.
  • HTTP: általános átviteli protokoll ASCII kérés - MIME válasz.
*eljárás* *leírás*
GET kérés egy weboldal olvasására
HEAD kérés egy weboldal fejrészének olvasására
PUT kérés egy weboldal tárolására
POST egy megnevezett erőforráshoz való hozzáfűzés
DELETE weboldal eltávolítása
TRACE bejövő kérés visszaküldése
CONNECT fenntartva későbbi használatra
OPTTIONS bizonyos opciók lekérdezése

22. Hogyan lehet különböző típusú összetartozó dokumentumokat (hypermedia) letölteni TCP/IP kapcsolaton keresztül?

-- adamo - 2005.12.27.