2006.05.18 elővizsga
Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót
Tartalomjegyzék
Kérdések
1. kérdés
Ismertesse a kétrétegű hálózati architektúrákban alkalmazott védelmi együttműködést koordináló mechanizmusokat és egymáshoz viszonyítva értékelje őket! (6 pont)
Ez a válasz tipp-hopp, ad hoc és összekapart alapműveltség jellegű, fogalmam sincs, mi az elvárt válasz, és azt sem tudom, a témában mi hangzott el az órán, úgyhogy pls, aki tudja, javítsa, egészítse ki, vagy erősítsen meg!
- Párhuzamos aktiválás
- koordinálatlan
- egyszerű implementáció
- bonyolult működés
- átláthatatlansága miatt újabb hibaforrás
- Sorrendi aktiválás
- Bottom-up
- Top-down
- Hibabehatárolás alapján
- Időzítés alapú (egyszerűbb, de merevebb)
- Token alapú (rugalmasabb időelosztás, mint az időzítés alapúnál)
forrás: 03_vedelem3_07.pdf (13, 22.oldal)
2. kérdés
Ismertesse és hasonlítsa össze a RAID architektúrákat! (6 pont)
- RAID 0 - Redundanciamentes diszkfűzér
- teljesítménynövekedés
- ha egy lemez meghibásodik, az összes adat használhatatlan
- Felhasználás: szuperszámítógépes környezet
- RAID 1 - Tükrözés
- minden adat tükrözve, két lemezen
- ha az egyik lemez meghibásodik, az adat a másikon elérhető marad
- tárhelypazarlás
- Felhasználás: olyan helyen, ahol a ktsg nem probléma, kritikus rendelkezésreállású DB-k
- RAID 2 - Hamming kódos redundancia
- H(7,4)
- redundanciát dedikált lemez tárolja
- minden egy hiba javítható, két hiba is, ha a helye ismert
- teljesítménye kisebb mint RAID 1-é, a redundanciaszámítás miatt
- RAID 3 - Paritás diszk
- bitenkénti paritás
- minden lemezre egyszerre ír
- nagy adatátvitel
- tranzakciós teljesítmény kicsi
- RAID 4 - Blokkonkénti paritás
- minden IO művelet érinti a paritás lemezt -> szűk keresztmetszet
- RAID 5 - Elosztott paritás
- ua. mint RAID 4, de a paritások az összes lemezre elosztva
- nagyobb teljesítmény, nagy adatra közel optimális
- kis adatra paritásszámítás nagy overhead
- RAID 6 - Kettős elosztott paritás
- csak 1 hiba ellen véd
- legfeljebb két lemezegység hibája ellen véd, legalább másik kettő felhasználásával
- horizontális és vertikális paritás tárolása
3. kérdés
Egy redundanciamentes rendszer meghibásodási intenzitása [math]2\cdot{}10^{-4}/\mathrm{h}.[/math] (5 pont)
Mekkora valószínűséggel éli túl a rendszer at egy hónapos működést?
[math] r(t) = e^{-\lambda{}t} = e^{-2\cdot{}10^{-4}\cdot{}30\cdot{}24} = 0,\!8659 [/math]
Hány melegtartalékot kellene alkalmazni, hogy ez a valószínűség hogy a hibás állapot valószínűsége [math]10^{-3}[/math] alá csökkenjen?
Egy n elemű párhuzamos rendszer független komponensekkel:
A hibás állapot valószínűsége legyen
Ehhez a
megoldása:
szükséges.
Mekkora lenne ekkor a rendszer várható működési ideje?
[math] =\frac{1}{2\cdot{}10^{-4}}\sum_{i=1}^{4}\frac{1}{i} [/math]
= 10416 óra = 434 nap = 14 hónap.
4. kérdés
Ismertesse a teljes valószínűség tétel alkalmazásának lényegét, és egy további módszert az alábbiakból: (6 pont)
- soros-párhuzamos átalakítás
- vágatmeghatározáson alapuló módszer
Teljes valószínűség tétel: [math] P(A)=\sum_i P(A|B_i)P(B_i), [/math] ha [math]B_i[/math]-k diszjunktak, és lefedik teljes [math]\Omega [/math]-t. A soros-párhuzamos módszerrel nem számítható hálózatokat a teljes valószínűség tétel iteratív használatával esetenként vizsgáljuk. Mindaddig teszünk feltételezéseket az egyes komponensek működőképességére, amíg triviálisan nem számítható hálózathoz nem jutunk. Az ekkor kiadódó eredményeket a feltételezésekhez tartozó valószínűség értékekkel súlyozva egyesítjük.
Vágatmeghatározás: s-d közötti minimális (nem hagyható el belőle úgy él, hogy vágat maradjon) vágatokat számba vesszük ([math] \mathrm{C}_i [/math])
[math] \mathrm{CE}_i [/math] az az esemény, hogy [math] \mathrm{C}_i [/math] minden eleme meghibásodott
[math] q_{SD}(t)=P(\mathop{\cup}\limits_{i} \mathrm{CE}_i), [/math] azonban ezek nem független események, ezért a szita formulával számítandó
5. kérdés
Ismertesse a Li-Silvester módszer lényegét, előnyeit, hátrányait! (5 pont)
A hálózat teljesítmény indexének számításakor a várhatóan kis valószínűséggel előálló állapotokban a teljesítmény alsó/felső becslésével a számítás egyszerűsödik. Az NPI-re alsó/felső becslést kapunk.
[math] \mathrm{NPI}_{\mathrm{min}/\mathrm{max}} = \frac{\sum_{y\in{}Y_0} \mathrm{Perf}(y)P(y)}{\mathrm{Perf}_{\mathrm{norm}}} + \frac{\sum_{y\in{}Y_1} \mathrm{Perf}_{\mathrm{min}/\mathrm{max}}P(y)}{\mathrm{Perf}_{\mathrm{norm}}} [/math]
Előnyök: a számítás egyszerűsödik, [math]Y_0, Y_1[/math] jó megválasztásával nagyon jó közelítéseket kapunk
Hátrányok: [math]Y_0:[/math] 1-2 hibás állapotok, [math]Y_0:[/math] többi, szokásos választás mellett a védelmet tartalmazó hálózatokra rossz eredmény adódik, mert a figyelembe vett állapotokra van a védelem tervezve, ekkor kicsi a kapacitáskiesés, és a hálózat NPI értékét pont az elhanyagolt állapotok határoznák meg.
Feladatok
1. feladat
Egy rendszer kettő soros, független fokozatból áll. Az első fokozat redundanciamentes, a második fokozat három egységes aktív tartalékolt. Az első fokozat egységének meghibásodási intenzitása [math]\lambda_1[/math], a második fokozat egységei mindegyikénet [math]\lambda_2[/math] a meghibásodási intenzitása. (16 pont)
1a.)
Írja fel a rendszer [math]r(t)[/math] függvényét!
[math]r(t)=r_{1}(t)\cdot{}r_{2}(t) = [/math]
[math]r_1(t)\cdot{}(1-(1-r_2(t))^3) = [/math]
[math]e^{-\lambda_1t}(3e^{-\lambda_2t}-3e^{-2\lambda_2t}+e^{-3\lambda_2t}) = [/math]
[math]3e^{-(\lambda_1+\lambda_2)t} - 3e^{-(\lambda_1+2\lambda_2)t}+e^{-(\lambda_1+3\lambda_2)t}[/math]
1b.)
Adja meg a rendszer [math]\mathrm{MTFF}[/math] értékét!
[math]\mathrm{MTFF} = \int_0^{\infty} r(t) \mathrm{d}t = \frac{3}{\lambda_1+\lambda_2} - \frac{3}{\lambda_1+2\lambda_2} + \frac{1}{\lambda_1+3\lambda_2}[/math]
1c.)
Adja meg a [math]\lim_{t\to{}0}\lambda(t)[/math] és a [math]\lim_{t\to\infty}\lambda(t)[/math] értékeket!
[math] \lambda(t) = \frac{-r'(t)}{r(t)} = \frac{3(\lambda_1+\lambda_2)e^{-(\lambda_1+\lambda_2)t} - 3(\lambda_1+2\lambda_2)e^{-(\lambda_1+2\lambda_2)t}+(\lambda_1+3\lambda_2)e^{-(\lambda_1+3\lambda_2)t}}{3e^{-(\lambda_1+\lambda_2)t} - 3e^{-(\lambda_1+2\lambda_2)t}+3e^{-(\lambda_1+3\lambda_2)t}}[/math]
[math] \lim_{t\to{}0}\lambda(t) = \frac{3(\lambda_1+\lambda_2) - 3(\lambda_1+2\lambda_2)+(\lambda_1+3\lambda_2)}{3-3+1} = \lambda_1[/math]ENDLATEX%
Valaki kérdezte az elővizsgán, hogy itt mi a logika, mit kell kiemelni. Az exponenciális függvényt kell, a lehetséges legnagyobb kitevővel, azaz keresd ki azt a kitevőt, amelyiket mindegyikből le tudod vonni (! - másik kérdés volt, hogy miért így jön ki a kiemelés, kitevőben kivonunk, ha kiemelünk...).
[math] \lim_{t\to\infty}\lambda(t) = \lim_{t\to\infty}\frac{e^{-(\lambda_1+\lambda_2)t}}{e^{-(\lambda_1+\lambda_2)t}}\frac{3(\lambda_1+\lambda_2) - 3(\lambda_1+2\lambda_2)e^{-\lambda_2t}+(\lambda_1+3\lambda_2)e^{-2\lambda_2t}}{3 - 3e^{-\lambda_2t}+3e^{-2\lambda_2t}} = \lambda_1 + \lambda_2 [/math]ENDLATEX%
1d.)
Mutassa meg, hogyan alkalmazná a kapcsolatmátrixon alapuló módszert [math]r(t)[/math] meghatározására!
A kapcsolatmátrix: [math]\left[ \begin{array}{ccc} 1 & A & 0 \\ 0 & 1 & B+C+D \\ 0 & 0 & 1 \end{array} \right][/math]
Ebből a 2. csomópont megszűntetésével:
[math]\left[ \begin{array}{cc} 1 & AB + AC + AD \\ 0 & 1 \end{array} \right][/math]
(ez kicsit hasraütés jellegű, ha a képet nézed, és elképzeled, hogy húzod össze a pontokat eggyé, elég egyszerű)
Mint látható, a jobb felső sarokban kiadódtak az utak, innentől útmeghatározáson alapuló módszerrel.
2. feladat
Adott egy háromprocesszoros rendszer, egy majoritásos logikai elemmel. A három processzor azonos funkciójú,
- a háromból kettő működése szükséges a rendszer működéséhez. *
A majoritás logika redundanciamentes, meghibásodása aktív, azaz a meghibásodása esetén a rendszer hibátlan működése nem garantálható.
A processzoregységek meghibásodási intenzitása [math]\lambda_p[/math], a logikáé [math]\lambda_l[/math]. Egy hiba esetén a hibás processzort [math]\mu_p[/math] intenzitással javítják, rendszerhiba esetén a javítás intenzitása [math]\mu[/math]. Rendszerhiba esetén a még működő egységeket kikapcsolják (és további hiba nem lehetséges). (16 pont)
2a.)
Adja meg a rendszer megbízhatósági modelljét!
%BEGINLATEX{density="150"}[math] \mathbb{Q} = \left[ \begin{array}{ccc} -(\lambda_l+3\lambda_p) & 3\lambda_p & \lambda_l \\ \mu_p & -(\mu_p + \lambda_l+2\lambda_p) & \lambda_l+2\lambda_p \\ \mu & 0 & -\mu \end{array} \right] [/math]
2b.)
Adja meg a rendszer készenléti tényezőjét!
Átmenetegyensúlyi egyenletek:
| egyensúly 2. állapotra | egyensúly 3. állapotra |
| [math] p_3\cdot{}\mu = p_1\cdot{}\lambda_l+p_2\cdot(2\lambda_p+\lambda_l) [/math] |
| [math] p_3 = p_1\frac{(\lambda_l+\frac{3\lambda_p\cdot(2\lambda_p+\lambda_l)}{\mu_p+\lambda_l+2\lambda_p})}{\mu} [/math]
|}
Továbbá, mivel:
[math]p_1+p_2+p_3 = 1[/math]
[math] p_1 = \left(1+\frac{3\lambda_p}{\mu_p+\lambda_l+2\lambda_p}+\frac{\lambda_l+\frac{3\lambda_p\cdot(2\lambda_p+\lambda_l)}{\mu_p+\lambda_l+2\lambda_p}}{\mu}\right)^{-1} [/math]
A fentiek felhasználásával:
[math]A = p_1 + p_2.[/math]
Aztán számolja ki, akinek kedve tartja... Nekem egészen biztosan nem.
2c.)
Adja meg a rendszer várható működési idejét ([math]\mathrm{MUT}[/math])!
[math]A = \frac{\mathrm{MUT}}{\mathrm{MUT}+\mathrm{MDT}}[/math]
Ebből:
[math]\mathrm{MUT} = \frac{A\cdot\mathrm{MDT}}{1-A}[/math]
A 3. állapot tartásideje:
[math]\mathrm{MDT} = \frac{1}{\mu}[/math]
[math]\mathrm{MDT}[/math] és [math]A[/math] ismert, ezekből [math]\mathrm{MUT}[/math] egyszerű behelyettesítéssel számítható.
3. feladat
Az egyes egységek meghibásodása a többi egység állapotától független, és minden egyes processzort [math]\mu_p[/math] és a logikát [math]\mu_l[/math] intenzitással a többi egységtől függetlenül javítják! (10 pont) s: soros, p: processzorblokk, p_i: egy processzor, l: logika -====3a)==== Adja meg a rendszer készenléti tényezőjét
[math] A_s = A_pA_l [/math]
[math]A_p = \sum_{i=k}^{n} {n \choose i} (A_{p_i})^i\cdot{}(1-A_{p_i})^{n-i}[/math] [math] = 3A_{p_i}^2(1-A_{p_i})+A_{p_i}^3 = -2A_{p_i}^3+3A_{p_i}^2 [/math]
[math]A_{p_i} = \frac{\mathrm{MUT}_{p_i}}{\mathrm{MUT}_{p_i}+\mathrm{MDT}_{p_i}} = \frac{\frac{1}{\lambda_p}}{\frac{1}{\lambda_p}+\frac{1}{\mu_p}} = \frac{\mu_p}{\mu_p+\lambda_p}[/math]
[math]A_l = \frac{\mathrm{MUT}_l}{\mathrm{MUT}_l+\mathrm{MDT}_l} = \frac{\frac{1}{\lambda_l}}{\frac{1}{\lambda_l}+\frac{1}{\mu_l}} = \frac{\mu_l}{\mu_l+\lambda_l}[/math]
| [math] A_s = (-2(\frac{\mu_p}{\mu_p+\lambda_p})^3+3(\frac{\mu_p}{\mu_p+\lambda_p})^2)\cdot{}(\frac{\mu_l}{\mu_l+\lambda_l}) [/math] |
3b)
Adja meg a rendszer várható működési idejét
[math] \frac{1}{\mathrm{MUT}_s} = \frac{1}{\mathrm{MUT}_p} + \frac{1}{\mathrm{MUT}_l} [/math]
[math] \mathrm{MUT}_l = \lambda_l [/math]
[math] \mathrm{MUT}_p = \mathrm{MDT}_p \cdot \frac{A_p}{1-A_p} [/math]
[math]\mathrm{MDT}_p^{-1} = \sum_i{\mathrm{MDT}_i}^{-1} = 3\mu_p[/math]
[math]\mathrm{MUT}_p = \frac{1}{3\mu_p} \cdot \frac{A_p}{1-A_p} [/math]
| [math] \mathrm{MUT}_s = \frac{\mathrm{MUT}_p \cdot \mathrm{MUT}_l }{\mathrm{MUT}_p+ \mathrm{MUT}_l} [/math] |
