Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ferrero (vitalap | szerkesztései) 2013. december 27., 03:30-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek {{Kvízoldal |cím=ZVOpre }} == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendsze…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek


ZVOpre
Statisztika
Átlagteljesítmény
-
Eddigi kérdések
0
Kapott pontok
0
Alapbeállított pontozás
(+)
-
Beállítások
Minden kérdés látszik
-
Véletlenszerű sorrend
-
-


Tartalomjegyzék

Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
  2. Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
  3. Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
  4. A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.


Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
  2. Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
  3. Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
  4. Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.


Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A szálnak saját verme (stack) van.
  2. A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
  3. Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
  4. A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).


Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A folyamat végrehajtás alatt álló program.
  2. Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
  3. A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
  4. A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.


Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert

az állandóan foglalt.

  1. A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
  2. A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
  3. A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.


Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
  2. A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
  3. A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
  4. Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.


Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
  2. A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
  3. Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
  4. Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.


Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
  2. A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.


Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
  2. A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
  3. A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
  4. A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.


Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer

elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.

  1. Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
  2. A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
  3. Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.


Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
  2. Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
  3. A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
  4. A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.


Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
  2. Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
  3. Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
  4. A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.


Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
  2. Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
  3. A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
  4. Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.


Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
  2. A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)

folyamatot.

  1. Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
  2. A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.


Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
  2. Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs

rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.

  1. A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
  2. A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.


Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
  2. Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.


Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
  2. A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
  3. A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
  4. A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.


Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
  2. A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
  3. A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
  4. Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.


Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
  2. A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
  3. Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
  4. Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.


Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
  2. Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
  3. A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
  4. A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.


A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
  2. A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
  3. A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
  4. A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.


Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
  2. A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
  3. Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
  4. A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.


Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
  2. Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
  3. A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
  4. A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.


Az alábbi két állítás közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
  2. Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.


Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
  2. Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
  3. Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
  4. Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.


A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
  2. A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
  3. A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
  4. A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.


Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
  2. Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
  3. Az RR (Round Robin) ütemező fair.
  4. Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.


Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
  2. A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
  3. A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
  4. A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.


Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
  2. Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
  3. Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
  4. Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.


Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
  2. A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
  3. Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
  4. Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.


A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
  2. Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
  3. A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
  4. Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.


Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. A szálaknak saját logikai processzoruk van.
  2. Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.


Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
  2. A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
  3. Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
  4. Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.


Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
  2. A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
  3. A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
  4. A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.


Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A folyamat szekvenciális program.
  2. A folyamat végrehajtás alatt álló program.
  3. A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
  4. A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.


A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
  2. Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
  3. A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
  4. A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.


Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
  2. A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
  3. A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
  4. A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.


Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
  2. Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
  3. A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
  4. A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.


Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
  2. Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
  3. Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
  4. A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.


Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
  2. Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
  3. A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
  4. Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.


Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A szál egy végrehajtás alatt álló program.
  2. A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
  3. A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
  4. A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.


Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
  2. A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
  3. A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
  4. A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.


Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül?

Típus: több. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.


  1. Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
  2. A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
  3. Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
  4. A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.


Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében?

Típus: több. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.


  1. A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
  2. A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
  3. A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
  4. A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.