„Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon: **egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) …”)
 
 
(2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
6. sor: 6. sor:
 
**a gép keresztmetszeti rajza
 
**a gép keresztmetszeti rajza
 
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
 
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
 +
 +
 
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
 
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
 
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
 
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
12. sor: 14. sor:
 
** a kommutátor fogalma és haszna  
 
** a kommutátor fogalma és haszna  
 
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)
 
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)
 +
 +
[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
 +
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2014. július 1., 22:45-kori változata

  • 2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
    • egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
    • a kommutátor feladata
    • a 3 alapegyenlet
    • az áram-fordulatszám görbe
    • a gép keresztmetszeti rajza
  • Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.


  • 2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
    • egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
    • egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
    • 3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
    • a kommutátor fogalma és haszna

Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)