Villamos energetika laboratórium

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 4., 22:36-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Villamos energetika
laboratórium
Tárgykód
VIVEA337
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
6
Tanszék
VET
Követelmények
Labor
14 db
Elérhetőségek
Levlista
vet-bsc@sch.bme.hu


Segédanyagok

Mérések

ZH

Tapasztalatok

2011

A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

Erősáramú méréstechnika - 2009

Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.

Egyenáramú gép mérése - 2009

Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:

  • egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
  • a kommutátor feladata
  • a 3 alapegyenlet
  • az áram-fordulatszám görbe
  • a gép keresztmetszeti rajza

Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.

Szinkrongép mérése - 2009

Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.

Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond: