„Villámvédelem” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
272. sor: 272. sor:
  
 
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]
 
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]
 +
 
===Minta a számolós példákhoz===
 
===Minta a számolós példákhoz===
  

A lap 2018. június 7., 12:11-kori változata

Villámvédelem
Tárgykód
VIVEJV63
Általános infók
Kredit
4
Tanszék
VET
Követelmények
Jelenlét
nem kötelező
Minimális munka
kis utánaolvasás - kis munka
KisZH
nincs
NagyZH
nincs
Házi feladat
van
Vizsga
van
Elérhetőségek


Általános

  • Jelszó a ZIP fájlokhoz: villamea illetve vil1am

Jegyzet

Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve‎

Házi feladat

  • Lényegében a házi egyszerű, kiszámolod a hurkot a mediánsíkban (csak a villám útjával párhuzamos vezetékek hossza és távolsága számít), majd a képletekbe behelyettesítve megkapod az eredményt.

Kidolgozási minták

Vizsgák

Minden kérdés 1 pont. Ponthatárok: 0-5 pont: 1, 6 pont: 2, 7 pont: 3, 8 pont: 4, 9-10 pont: 5
A 6. feladatban mindenhol: G: földelési pont, X: villám becsapási helye

2004. január 6.

  1. Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?
  2. Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionizálásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?
  3. Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?
  4. Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?
  5. Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.
         G               X               G
        -+--------+------+------+--------+
        ^|        |<---->|<---->|        |
        ||        | 10 m   10 m |        |
    20 m||        |             |        |
        ||  20 m  |             |  20 m  |
        v|<------>|             |<------>|
        -+--------+-------------+--------+
         G                               G
  7. Mitől függ az árnyékolt kábel belsejében keletkező túlfeszültség?
  8. Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?
  9. Miért sérül meg különösen gyakran a telefax, a telefon üzenetrögzítő, a távközlése hálózatra kapcsolt számítógép és a kábelantennára csatlakozó televízió?
  10. Milyen elven lehet mérni a levezetőn folyó villámáramot?

2004. január 13.

  1. Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?
  2. Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?
  3. Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?
  4. Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?
  5. Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.
         G                     X
        -+--------+------------+
        ^|        |            |
        ||        |            |
    12 m||        |            |
        ||  12 m  |    18 m    |    18 m
        v|<------>|<---------->|<---------->|
        -+--------+------------+------------+
                  G                         G
  7. Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?
  8. Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?
  9. Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?
  10. Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?

2004. december 17.

  1. Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?
  2. Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?
  3. Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?
  4. Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?
  5. Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.
         G                     X
        -+--------+------------+
        ^|        |            |
        ||        |            |
    12 m||        |            |
        ||  12 m  |    18 m    |    18 m
        v|<------>|<---------->|<---------->|
        -+--------+------------+------------+
                  G                         G
  7. Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?
  8. Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?
  9. Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?
  10. Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?

2005. december

  1. Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?
  2. Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?
  3. Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?
  4. Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?
  5. Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén!
         G                     X
        -+--------+------------+
        ^|        |            |
        ||        |            |
    12 m||        |            |
        ||  12 m  |    18 m    |    18 m
        v|<------>|<---------->|<---------->|
        -+--------+------------+------------+
                  G                         G
  7. Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?
  8. Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?
  9. Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?
  10. Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?

2006. január 3.

  1. Milyen fizikai folyamatok idézik elő a töltések szétválását a zivatarfelhőben? Milyen töltéseloszlás alakul ki?
  2. Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?
  3. Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?
  4. Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?
  5. Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?
  6. Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?
  7. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén! (G: földelési pont, X: becsapási pont)
    G                     X
    +--------+------------+------------+-
    |        |            |            |^
    |        |            |            ||
    |        |            |            || 12 m
    |  12 m  |    18 m    |    18 m    ||
    |<------>|<---------->|<---------->|v
    +--------+------------+------------+-
             G                         G
  8. Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?
  9. Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? (decemberben is volt!)
  10. Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik? _(decemberben is volt!)

2006. január 31.

  1. Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar? (+főnszél)
  2. Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?
  3. Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?*
  4. Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terénke határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritásást?
  5. Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát! (olyan, mint az előző vizsgákban)
  7. Milvel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?*
  8. Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?
  9. Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?*
  10. Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helyemghatározás elve villámcspások regisztrálásakor?

Most azt mondták, hogy a kidolgozott kérdések között több hibás is van, és a vizsgakérdések között ezek közül is megtalálható pár.

2009. június 15.

  1. Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?
  2. Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos illetve a csatornakisülést?
  3. Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?
  4. Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?
  5. Mi az egyenértékű terület, és hogy lehet egyszerű módszerrel meghatározni?
  6. Mi a réshatás, és milyen rombolást idéz elő?
  7. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát:
         G                     X
        -+--------+------------+
        ^|        |            |
        ||        |            |
    12 m||        |            |
        ||  12 m  |    18 m    |    18 m
        v|<------>|<---------->|<---------->|
        -+--------+------------+------------+
                  G                         G

    (a bal alsóban tényleg nincs földelés!)

  8. Mi a földelési ellenállás, és hogyan lehet mérni?Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?
  9. Mi az elektomágneses villámimpulzus elleni zónás védelem elvi felépítése?Hogyan működik a tálcás elrendezés?
  10. Milyen biológiai hatások idézik elő a halálos villámcsapást?Milyen égési sérüléseket okoz a villám?

2010. december 14.

  1. Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?
  2. Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?
  3. Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?
  4. Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?
  5. Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?
  6. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott áramutak esetén.
    G                       G
    +-------------+---------------+-
    |             |^              |^
    |             ||7,8 m         ||
    |             |v              ||
    |            X|--             ||
    |             |^              || 15,6 m
    |             ||7,8 m         ||
    |    23,4 m   |v     23,4 m   ||
    |<----------->|<------------->|v
    +-------------+---------------+-
                                  G
  7. Milyen elven lehet mérni a vezetőn folyó villámáramot?
  8. Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?
  9. Mi az elektromágneses villámimpulzus elleni több-lépcsős védelem elve? Mi a szerepe a soros impedanciáknak illetve a közbeeső vezetékszakaszok hosszának?
  10. Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?

2015. június 08.

  1. Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?
  2. Hogyan fejlődik ki egy villámcsapás lefelé haladó előkisülésből? Hogyan jelenik meg ez a Boys-féle felvételen?
  3. Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?
  4. Milyen a vonzási tere egy távvezeték védendő áramvezetőjének és egy felfogórúddal védett kerek toronynak?
  5. Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt és miért?
  6. Mi a réshatása és milyen rombolást idéz elő?
  7. Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megjelölt becsapási pont és a levezetők esetén!
                        9 m
                      X+----+
                       |     \
                  8 m  |      \
         +-------------+       \
        ^|             |        \ 30 m          
        ||             |         \            
    18 m||             |          \            
        ||     27 m    |    30 m   \   12 m
        v|<----------> |<---------->\<------>
        G+-------------+-------------+------+G
    
  8. Milyen hatások következtében keletkezik túlfeszültség az épület belsejében villámcsapás alkalmával?
  9. A vezetékek nyomvonalának kialakításával hogyan lehet csökkenteni az épületben keletkező túlfeszültségeket?
  10. Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?

    2016. december 13.

    Vizsga_2016_12_13

    2018. június 5.

    Vizsga_2018_06_05

    Minta a számolós példákhoz

    Számolási példák

    Ellenőrző kérdések

    Vélemények

    Noémi, 2007. 09. 03., info2003@

    Nincs katalógus, van oktatási segédanyag a weben (www.vet.bme.hu), de van egy kötelezõ nagyházi és szorgalmi feladat is. A szorgalmit megéri megcsinálni, mert a vizsgaeredményeden +2 pontot javíthatsz vele (max. vizsgapontszám 10), van egy kötelezõ labor is, ami bemutató jellegû. Csak végig kell nézni, zh-ról nem esett szó.

    Márta Zsolt - 2009.06.19.

    A tárgy könnyűnek tűnik elsőre, a házi sem nehéz(interntről levadászható), viszont a vizsgán eléggé lepontoznak, ha látják, hogy vmit nem teljesen értessz/felszínes a tudásod.Szóbeli javításnál nagyon belekérdez, és szükséges tudni gimis fizika anyagot is.Az előadások érdekesek tudnak lenni, mikor mesél a bácsi a történetéről, a laborok jók, az anyag is érdekes, csak megvan az oka, hogy miért 5 kredit. Akit érdekel a villanytan IS, és a villám/villámvédelem is az vegye fel, de akinek nem megy a villany, az hanyagolja.

    Paudics Péter - 2013.01.21.

    A házi feladatot a kidolgozási minták alapján pár óra alatt meg lehet csinálni. Ha villanyos vagy és hallgattál már EMT-t, akkor azok nélkül is simán. A kidolgozott tételsor alapján - ha megérti az ember és szán rá egy kis időt - jó jegy szerezhető. Az előadó nagyon rendes, a tárgy egyszerűen teljesíthető. Azt még érdemes tudni, hogy egy előre megadott időpontban meg kell jelenni a nagyfesz. laborban, ez az aláírás feltétele a házi mellett.

    Matolcs - 2014. 12. 14.

    A tárgy még mindig könnyen teljesíthető, a tételsorok a régiek nem változott semmi. Van az utolsó órán elővizsga, ami pont ugyanolyan, mint egy rendes vizsga, de ha nem sikerül nem számít bukott vizsgaalkalomnak. Labor idén is volt a tárgyból egyszer, de erről külön mail-t is kaptunk. Igazi all-in-one tárgy, ingyenkreditnek is jó és elég érdekes is a téma.

    Fazekas Attila - 2015. 06. 08.

    A tárgy nem igényel komolyabb erőfeszítést. Aki szeretne átlagot húzni, annak ajánlani tudom a villámvédelmet.Az előadó nagyon jó, leköti a hallgatóság figyelmét.Ha részt veszel az órákon akkor plusz pontokat tudsz szerezni a vizsgára, melynek felépítése nagyon egyszerű. A kiadott tételsorból kiválasztanak 9 kérdést, és adnak egy rajzot. Pár nap felkészüléssel jó jegy szerezhető. Nem bántam meg, hogy hallgattam ezt a tárgyat. 3 nap készüléssel jelesre vizsgáztam, tényleg nem igényel nagy erőfeszítést.