THSZ Vizsga 20080118

1. feladat: Kódosztás

Egy kódosztásos rendszerben egyszerre két adó (A és B) van jelen. Az A adó szórókódja (1,1,0,0), a B-é pedig (1,0,1,0). Az A adó az (1,1) a B a (0,1) üzenetet szeretné elküldeni.

a) Mik az egyes adók által kisugárzott jelek? Mi a közegen megjelent szuperponált jel? (8p)

lásd thsz11.pdf 12. diától

Átviendő jelek:
A: (1,1) -> (1,1)
B: (0,1) -> (-1,1)

Szórókód:
A: (1,1,0,0) -> (1,1,-1,-1)
B: (1,0,1,0) -> (1,-1,1,-1)

Elküldendő jelek: (átviendő*szórókód, 1*1=1, 1*-1=-1, -1*1=-1, -1*-1=1)
A: (1,1,-1,-1,1,1,-1,-1)
B: (-1,1,-1,1,1,-1,1,-1)

Szuperponált jel (A+B):
(0,2-2,0,2,0,0,-2)

b) Ismertesse a dekódolás lépéseit is, azaz az A-hoz, illetve B-hez tartozó vevő hogy állítják vissza a közös jelből az őket érdeklő részeket, azaz azt, amit rendre A, illetve B küldött? (8p)

(0,2-2,0,2,0,0,-2)

Szorzás a megfelelő szórókódokkal:

A: (0,2,2,0,2,0,0,2)
B: (0,-2,-2,0,2,0,0,2)

Átlagolás bitidőnként:

A: (1,1) -> (1,1)
B: (-1,1) -> (0,1) voila' :)

c) Konkrétan mit jelent ebben az esetben az, hogy a szórókódok ortogonálisak? (3p)

Azt, hogy a szórókódok szorzatának átlaga 0:

A*B = (1,-1,-1,1), átlagolva tényleg 0.

d) Mit jelent UMTS-ben a "puha hívásátadás", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)

lásd: thsz11.pdf 29. dia:

-kapcsolat le és fel is több bázisállomással, a kódosztás miatt használható azonos frekvencia az azonos cellákban (lásd GSM, thsz09.pdf 4. dia)

e) Mit jelent UMTS-ben a "cellalégzés", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)

thsz11.pdf 33. dia

2. feladat: Távközlő hálózatok méretezése

(Sem e feladathoz, sem a többihez nem szabad számológépet használni!)

a) Egy telefonközponthoz 1000 előfizető kapcsolódik, melyek átlagosan óránként 3-szor, átlagosan 3 perc hosszan beszélnek. A telefonközpont egyszerre 160 előfizetőt tud kiszolgálni. Mekkora az esélye, hogy a rendszerben blokkolás lép fel, azaz egy előfizető telefonálni szeretne, de a központ nem tudja kiszolgálni? (Elég a képletet felírni konkrét számokkal, de kiszámolni már nem kell.) (9p)

lásd thsz12.pdf 29.dia

N=160

[math] \lambda [/math] = 1000*3 [1/óra]

h=3 [perc] -> 0.05 [óra]

A=3000*0.05=150 [Erl]

Blokkolás akkor van, ha mind az N vonal foglalt, .

[math] P_N= \frac{ \frac{A^N}{N!}}{ \sum_{i=0}^{N} \frac{A^i}{i!}} [/math] A és N helyére be kell írni a megfelelő értékeket

b) Hogyan nevezik az előbb használt formulát? (1p)

Erlang B formula

c) Ha az a. kérdésben egy egyszerűbb alközpontról lenne szó, amihez 3 előfizető tartozik (ugyanúgy óránként átlag 3 db, átlag 3 perc hosszú hívással), és a központ egyszerre 2 hívást tud kezelni (2 kimenő vonala van, a felhasználók egymással nem a központon át beszélnek), akkor is használható a fenti képlet? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem, és mi használható helyette (nem kell képletet felírni, elég a neve...), mi e két képlet mögötti modellben a különbség? (4p)

Nem használható, ilyen esetben az Engest modellt használhatjuk. Oka: az Erlang modellnél feltettük, hogy új igény érkezése után is [math] \lambda [/math] marad az előrelépési intenzitás (ott sem igaz, hiszen ha valaki elkezd telefonálni, akkor csökken azoknak a száma akik hívást indíthatnak, de sok felhasználó esetén ez jó közelítés, itt korántsem)

-- MSD - 2008.01.26. -- dög - 2008.12.14.