Távközlő hálózatok vizsga, 2007. máj. 24.

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

Tudnivalók

• Időtartam: 90 perc.
• Minden feladat megoldását külön lapra írja! (A rossz tapasztalatokból okulva minden feladatért, amit nem külön lapon ír, két pontot levonunk!)
• Minden lapra írja rá a nevét, Neptun kódját! (A rossz tapasztalatokból okulva minden feladatért, amin nincs név, kód, két pontot levonunk!)
• Nagyon alaposan olvassa el az összes feladatot, arra válaszoljon, amit kérdeztünk!
• Törekedjen a rövid (akár pár szavas), de lényegre törő, teljes válaszokra!

1. TST kapcsoló

• A TST kapcsoló bemenetén c időrés van. Az S fokozat bemenetein is ugyanennyinek kell-e lennie? Ha igen, miért? Ha nem, van-e valami korlát arra, hogy mennyinek kell lennie?

• • nem, (szerintem)többnek kell lennie, de biztos, hogy nem kell pont ugyan annyinak lennie. legyen l, ekkor ha l>2c-1 akkor blokkolásmentes a kapcsoló. (th14.ppt , 29. dia)

• Rajzolja fel a TST-kapcsoló vázlatát, jelölések magyarázatával. (Hányszor hányas a kapcsoló, meg hogy hol hány időrés van.)
• Mit jelent az, hogy egy kapcsoló blokkolásmentes?
• Mi a TST kepcsoló esetében a blokkolásmentesség szükséges, és elégséges feltétele? Miért?

• • l>2c-1, mert c-1 db szabad be ill. kimeneti időrés lehet foglalt max. ekkor még 1-1 bemeneti és kimeneti időrés van szabadon, amihez 1 összeköttetés kell.

2. Kommunikációs protokollok

SDL

• Milyen események hatására léphet ki SDL-ben egy folyamat egy állapotból?
• Mit jelent a SAVE, INPUT, OUTPUT?

LAPD

• Oldja fel a rövidítést angolul, és magyarul!
  • Link Access Procedure on the D channel (Közeghozzáférési folyamat a D csatornán)

• Hol használják a LAPD protokollt?
  • ISDN 2. réteg (ld. [[1]])

ISUP

• Oldja fel a rövidítést angolul és magyarul.
  • ISDN User Part (ISDN felhasználói rész)

• Milyen protokollcsalád része az ISUP?
  • SS7

• Hol helyezkedik el? (Milyen rétegek vannak alatta)
  • Könyvben volt ezekhez jó ábra, nézzétek meg. Itt egy link is: [[2]]

3. ADSL

• Mit rövidít (angol, magyar)
  • Asymmetric Digital Subscriber Line (Aszinkron digitális előfizetői vonal)

+

• Mekkora egy előfizetői hurok sávszélessége? (Hz -ben)
  • 1100000 Hz

• Lehetséges-e egyszerre PSTN és ADSL használata. Ha igen, hogy? Ha nem, miért nem?
  • Hátmégjóhogy. (PSTN = Public Switched Telephone Network.) Az alsó 4 kHz-en megy a PSTN, felette pedig az ADSL.

• Lehetséges-e egyszerre ISDN alapszolgáltatás, és ADSL használata. Ha igen, hogy? Ha nem, miért?
  • Igen, ekkor az alsó eredetileg 4kHz-es, PSTN-nek szánt sáv, ebben az esetben szélesebb, hogy elférjen az ISDN. BRA estén kb. az alsó 2*64+16=144 kHz-et foglalja.

• Feltéve, hogy lehet egyszerre ISDN, és ADSL, van-e értelme?
  • (Szerintem:) Az ISDN ad mindenféle többletszolgáltatásokat a telefonhoz, úgyhogy lehet értelme. Persze ISDN-en nincs értelme netezni ADSL mellett (bár feltételezem működne).

• Rajzolja fel a blokkvázlatot analóg telefon és ADSL használata esetén! A használt jelölések megnevezése angolul/magyarul.
  • Slide-okon remekül rajtavan.

• Mi a splitter? Van-e az előfizetőnél, és miért? Van-e a telefonközpontban, és miért?
  • a splitter egy szűrő ami "szétválasztja" a telefonvonalat és az adsl modem jeleit. (egy aluláteresztő szűrő és egy sávszűrő). Splitter a telefonközpontban is van, trükkös módon erről csak egy kép van a jegyzetben (thsz05.pdf/22), illetve az ADSL-t bemutató ábrán is látszik a sáv + aluláteresztő szűrő a szolgáltató oldalán (csak nincs odaírva, hogy azt is splitternek hívjuk).

4. UMTS

• Nevezen meg néhány szolgáltatást, ami UMTS alatt igen, GSM alatt nem elérhető!
  • Videotelefonálás, szélessávú internet, puha hívásátadás, ... (?)

• Puha hívásátadás hogy működik?
  • A telefon egyszerrre több torony jelét veszi, így cellaváltáskor nem történik semmi drasztikus, egyszerűen másik tornyok jele lesz erősebben vehető.

• Puha hívásátadás egy előnye, és egy hátránya.
  • Előny: több torony veszi a mobil jelét -> jobb eséllyel helyreállítható a sérült jel; Hátrány: pazaroljuk a sávszélességet.

• Miért nem alkalmazható a puha hívásátadás GSM esetében?
  • A puha hívásátadást a kódosztásos többszörös hozzáférés (CDMA) teszi lehetővé. Sima GSM-nél ilyen nincs, a két toronynak azonos frekvencián kellene adnia, így a küldött jelek megzavarhatjék egymást, meg viszonylag kevés a frekvenciasáv is.

5. Visszhang, alaphang

Visszhang

• Mi a visszhang, és mi az önhang? Szükség van-e egyikre, másikra távközlőhálózatban?
  • Visszhang és Önhang:
    

Ezen a helyen volt linkelve a Picture1.png nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

• Hogy keletkezik a visszhang TH-kban? (nem Tihany)
• Mi a visszhangzárás?
  • Visszhangzár:
    

Ezen a helyen volt linkelve a Picture2.png nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

• Mi a visszhangtörlés?
  • Visszhangtörlés:
    

Ezen a helyen volt linkelve a Picture3.png nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

Csillapítás

• Mi a csillapátás?

Negatív erősítés.

• Miért van rá szükség TH-kban?
  • Konzi alapján: Azért, mert különben a másik ember hangját nem olyan hangerővel hallanánk, mint normálisan, amikor pár méterre tőlünk áll, hanem a mikrofon közelsége miatt beleüvöltene a fülünkbe...
• Mi a megengedett értéke?
  • 30-40
• Mekkora ekkor a ki- és bemeneti teljesítmények aránya?
  • Decibell képlet alapján kell számolni: 30-40dB=-10lg(Pki/Pbe)
• Mi a csillapításingadozás?
  • A csillapítás megváltozása a frekvencia függvényében: a(f)-a(1020Hz)
• Mi a megengedett érték? (inkább nagyságrend, kritérium jellege)
  • erről nem találtam konkrét infót, de az egyik dia szerint a 20-30 dB már nagyon rossznak számít

6. Bónusz

Sorba kellett tenni gyümölcsöket érési szezon alapján.

• málna
• eper
• sárgabarack
• szilva
• dió

-- HuszarFerenc - 2007.05.26.