Szoftvertechnológia - Tanulási tippek és FAQ

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Vissza az előző oldalra – Szoftvertechnológia#Egy.C3.A9b_anyagok.2Flinkek

Az itt található információk Bankó Ádám (Cassus) info2007 listára küldött leveleiből íródtak, melyek egy része (a FAQ) az általa László Zoltánnak, a tárgy jelenlegi előadójának feltett kérdésekre kapott válaszokból állnak.

A bukások fő oka

Előző évben sok emberrel beszélgettem, akiknek nem ment a szoftver technológia, és nem értettem, mi vele a baj.

Én személy szerint nagyon szerettem, legjobb eredménnyel is mentem át a vizsgán.

Sok-sok embert végig kérdeztem mi a bajuk a tárggyal, és alapvetően két pontra tudtam visszavezetni.

  1. Vannak meg nem értett dolgok a tárggyal és a tanításával kapcsolatban. (Pl. miért angolul vannak a diák)
  2. Az anyag nagy része arról szól, mi van ha egy "nagy" szoftveren dolgoztok, és a legtöbbeteknek még nem volt alkalma "nagy" szoftvert fejleszteni.

A gyakorlathoz köthetőséggel kapcsolatban pedig egy rövid történetet tudok írni. Amikor Evosoftos vezetőkkel volt alkalmam beszélgetni, elmesélték, hogy a cégük CMM 3-as szinten van, majd amikor pár belső folyamatról is meséltek, nagyon meglepődtem. Ami órán még úgy tűnt, hogy száraz elmélet, azt ők szinte pontról pontra a napi gyakorlatban használják.

FAQ (László Zoltán válaszai)

Miért nincs magyar jegyzet?

Az irodalomjegyzékben szerepelnek magyar nyelvű könyvek, amelyekben a tárgy anyagának kb. 80 %-a megtalálható. Egyébként, mit értünk jegyzet alatt? Olvasókönyv (text-book) vagy fóliasor? Vegyük sorra! Olvasókönyvet írni olyan témában érdemes, ahol komolyan lehet arra számítani, hogy a leírtak kb. egy évtizedig elfogadhatóak maradnak. Az informatikában ilyennek tekinthetők az oprendszerek, adatbázisok, talán a hálózatok is. Nem véletlenül, remek alapkönyvek születtek. A szoftver technológiában kicsit más a helyzet. Ott még mindig túl gyors a fejlődés. Ha gyors a változás, akkor az alapkönyv hamar avul. Ezt persze új kiadásokkal valamennyire uralni tudjuk. A technológiában a mértékadó text-book a Sommerville könyv (esetleg Pressmann practitioner's handbook-ja). Még magyarra is lefordították debreceni kollégák. Pillantsanak csak bele! A konkrétumok területén bizony-bizony gyengécske. Az UML-t nem lehetne belőle megtanulni. Tehát a dilemma: könyvet tanítjuk és lemaradunk vagy próbálunk korszerűek lenni, de nincs egységes könyv. Mi az utóbbit választottuk. És maguk? Könyv – másik oldal. A könyvkiadás üzlet. A kiadó keresni akar rajta. Ahhoz példányszám kell. Kik a potenciális vevők? A hallgatók. Őnekik meg nincs pénzük. Főleg olyan könyvre nincs, amelyik hamar el is avul és le is lehet másolni. Ha maguknak könyvkiadójuk lenne, kiadnának könyvet Műegyetemistáknak? Na, ugye. Hát persze, biztos csőd. És akkor nem beszéltünk arról, hogy az írónak, fordítónak is kellene valamit fizetni. Írni őrült nagy munka. A kérdéseikre a válaszaimat 9 órán keresztül írtam. Persze részletekben. Csak próbálják leírni a tegnapi napjukat, értelmesen, két oldalban. És közben mérjék az időt. Fóliák vannak, sok száz, előre letölthetik. Azért angolul, mert ennek a szakmának ez a nyelve. Akkor is ez a nyelve, ha valaki a középsuliban más nyelvet tanult. A szakmai anyagok angolul készülnek, és nincs a földön annyi idő és pénz, hogy a nemzeti nyelvekre lefordítsák azokat. Meg a szakma internacionalizálódik. Könnyen lehet, hogy a közvetlen munkatársuk egy Indiában vagy Kínában élő ember lesz. Ami a fóliákat illeti, azoknak a nyelve elég egyszerű (nincs benne kacifántos szerkezet), és az előforduló szavak legtöbbje szakszó. Gyakran a szavaknak nincs is rendes magyar fordításuk. Mire fordítja a classifier-t? Az angolt tekintsék befektetésnek a jövőjükbe. Talán megéri....

Hogyan érdemes évközben készülni?

Szerintem, kezdje a ráhangolódással. Próbálja elfogadni (a magáévá tenni) azt a gondolatot, hogy a technológia fontos. Én az előadáson minden alkalommal egy-egy részterületét próbálom megvilágítani, és azt javaslom, hogy akarjon tudni. Sok esetben explicit megmondom, hogy minek nézzen utána, máskor csak úgy általában. Ma, a web korában ez nem jelenthet problémát. Az előadáson elhangzott anyaggal kapcsolatosan keressen fel web-oldalakat. Nézze meg, hogy mások hogyan látják. Oldjon meg néhány feladatot a korábbi példasorokból. Érdekelje a dolog. Az a legfontosabb.

Hogyan érdemes a zh-ra meg a vizsgára készülni?

Úgy, ahogy év közben. Tudni akarjon! Ha tud, úgyis átmegy.

Előadáson hogy érdemes jegyzetelni? (a jegyzettel érdemes menni és azt kiegészíteni azzal, amit magyarul mond?)

Ez gusztus dolga.

Milyen konzultációs lehetőségek vannak a zh ill. vizsga előtt?

A zárthelyik előtt az egész óra konzultáció volt. Feladatokat oldottunk meg, minden kérdésükre feleltem. A vizsga előtt kérésre egyeztetett időpontban lehet konzultáció. Meg kell mondanom, hogy nem hiszek benne. Ugyanis néhány speciális esettel eltekintve (mikoris valaki tényleg tudni akart valamit) a konzultáción a vizsgára gyúrnak. Azt próbálják kipuhatolni, kikövetkeztetni, hogy milyen feladat várható. Esetleg nekem próbálnak ötletet adni, sugallni példákat.

Milyen magyar nyelvű segédanyagok segíthetnek a tanulásban, gyakorlásban?

A tárgy weboldalán és az infosite-on talál anyagot. Egyébként óvatosan próbálkozhat a weben is.

Időnként számon volt kérve olyan anyag, aminél nem volt egyértelműen megmondva, hogy számon lesz kérve. Példának a CMM szintjeit hozta fel valaki; állítólag elhangzott, hogy ez csak kotta, nem kell tudni, mert majd szoftlab4-ből lesz csak jelentősége, és ezt sokan úgy értelmezték, hogy nem kell a CMM-et egyáltalán tudni. Megint fordítva ülnek a lovon. Mindent számon kérek, kivéve azt, amire azt mondtam, hogy nem (pár felsorolás és jellemzés). Ezt valaki eltorzítja, és úgy állítja be, hogy az lesz számon kérve, amit explicit megjelölök. Látszik, hogy nem tudni akar az illető, hanem kondicionálni magát a vizsgára.....