Szoftverminőség - Vizsga 2011.01.17.

Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.

1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p

QIP

• Minőségjavítási paradigma
• Folyamatos javításra koncentrál
• Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, „csomagolja” további projektekben való felhasználhatóság szempontjából

Alapfázisai:

• A szoftverfolyamat megértése
• Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
• A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.

Lépései:

1. A jelenlegi projekt és környezetének jellemzése a létező modellek és metrikák vonatkozásában
2. Mérhető célok meghatározása a sikeres projekt-teljesítményre és javításra vonatkozóan
3. A projekt sajátosságainak megfelelő mérési módszerek és eszközök kiválasztása
4. A folyamat végrehajtása, a termék előállítása, az előírt adatok összegyűjtése és validálása (hitelesítése), az adatok elemzése úgy, hogy valós időben javítási javaslatok is készüljenek
5. Az adatok elemzése a jelenlegi gyakorlat felmérése céljából, problémák azonosítása, leírása, javítási javaslatok
6. A tapasztalat „csomagolása”, közzététele, bevezetése más projektekben

Eszközei:

• Goal/Question/Metric paradigm (GQM)
  • Gyakorlati módszer
  • Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
• A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
• Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
  • A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
  • A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
  • A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét,

rendszergazdákét stb.)

• • 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
    1. Fogalmi szint (conceptual)(cél): Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
    2. Üzemeltetési szint (operational) (kérdés): Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
    3. Mennyiségi szint (quantitative) (metrika): Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni

• Experience Factory Organization (EF)
  • A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
  • Változó szerepek a szervezeten belül

2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p

Transzcendens definíció: A minőség a veleszületett kiválóságot jelenti. Eszerint a minőség abszolút, egyetemes - annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni. A minőséget csakis tapasztalat alapján lehet felismerni.

Felhasználói alapú definíció: A minőség a felhasználásra való alkalmasság. Ez a definíció abból indul ki, hogy, mivel a felhasználóknak egyedi igényeik vannak, az a legjobb minőségű termék, amelyik ezeket az igényeket a legmagasabb fokon kielégíti.

Érték alapú definíció: A minőséget a költség függvényében határozza meg. Eszerint a jó minőségű termék alacsony áron alkalmas a kitűzött feladat elvégzésére, illetve elfogadható nagyságú költségek mellett felel meg a specifikációjának.

Termék alapú definíció: A minőség precíz és mérhető változó. A minőségi különbségek a termékek egyes összetevőinek vagy jellemzőinek a különbségeiből fakadnak. A minőség tehát nem megítélés kérdése, hanem a termékben rejlő - objektív - jellemző.

Folyamat alapú definíció: A minőség a specifikációnak való megfelelőséget jelenti.

3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p

A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza

Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.

CMMI:

• a szervezet képességeit fejleszti
• a menedzsmentre fókuszál
• keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
• (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)

PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):

• Az egyéni képességeket fejleszti
• Az egyénre fókuszál
• (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
• A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
• A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk

A PSP célja

• hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és öltséghatárokon belül
• a termelékenység növelése.
• (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)

TSP (Team Software Process):

Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.

Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.

• a csapatok teljesítményét növeli
• a csapatra és a termékre fókuszál
• csapattagok PSP szerint dolgoznak
• (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
• A PSP sikere után került kidolgozásra
• A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
• Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
• A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál

A TSP célja:

• Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
• Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
• Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
• Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
• Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.

4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p

• dokumentumkezelés
• bizonylatkezelés
• belső auditok
• nemmegfelelő termék kezelése
• helyesbítő tevékenységek
• megelőző tevékenységek

5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p

1. A CMMI-ben
   • a. az általános célok (GG) azt adják meg, hogy ... (nem emlékszem)

leírják, hogy mit kötelező implementálni ahhoz, hogy kielégítsük az adott folyamatcsoportot

1. • b. 2. érettségi szintű folyamat jellemzője többek között ...
   • c. 2. érettségi szinten levő folyamatnál ...
   • d. 4. érettségi szinten levő folyamatnál kötelező a mérési mutatókat dokumentálni
2. A CMMI-ben
   • a. 2-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 2-es képességi szinten kell lenniük IGAZ
   • b. 3-as érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 3-as képességi szinten kell lenniük IGAZ
   • c. 4-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 4-es képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
   • d. 5-ös érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 5-ös képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
3. A CMMI
   • a. használható szoftver- és rendszerfejlesztésre is
   • b. TQM szemléletű
   • c. csak PSP-vel együtt használható
   • d. folytonos modellje a SPICE-ra alapul

-- BalazsPapp - 2011.01.17.

--Halacs (vita) 2014. január 20., 16:35 (UTC)