Szoftverminőség - Vizsga 2011.01.17.

Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.

1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p

QIP

• Minőségjavítási paradigma
• Folyamatos javításra koncentrál
• Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, „csomagolja” további projektekben való felhasználhatóság szempontjából

Alapfázisai:

• A szoftverfolyamat megértése
• Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának

figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.

• A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési

stratégia kialakítása.

Lépései:

1. A jelenlegi projekt és környezetének jellemzése a létező modellek és metrikák vonatkozásában
2. Mérhető célok meghatározása a sikeres projekt-teljesítményre és javításra vonatkozóan
3. A projekt sajátosságainak megfelelő mérési módszerek és eszközök kiválasztása
4. A folyamat végrehajtása, a termék előállítása, az előírt adatok összegyűjtése és validálása (hitelesítése), az adatok elemzése úgy, hogy valós időben javítási javaslatok is készüljenek
5. Az adatok elemzése a jelenlegi gyakorlat felmérése céljából, problémák azonosítása, leírása, javítási javaslatok
6. A tapasztalat „csomagolása”, közzététele, bevezetése más projektekben

Eszközei:

• Goal/Question/Metric paradigm (GQM)
  • Gyakorlati módszer
  • Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
• A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
• Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
  • A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
  • A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
  • A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét,

rendszergazdákét stb.)

• • 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
    1. Fogalmi szint (conceptual)(cél): Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
    2. Üzemeltetési szint (operational) (kérdés): Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
    3. Mennyiségi szint (quantitative) (metrika): Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni

• Experience Factory Organization (EF)
  • A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
  • Változó szerepek a szervezeten belül

2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p

Transzcendens definíció: A minőség a veleszületett kiválóságot jelenti. Eszerint a minőség abszolút, egyetemes - annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni. A minőséget csakis tapasztalat alapján lehet felismerni.

Felhasználói alapú definíció: A minőség a felhasználásra való alkalmasság. Ez a definíció abból indul ki, hogy, mivel a felhasználóknak egyedi igényeik vannak, az a legjobb minőségű termék, amelyik ezeket az igényeket a legmagasabb fokon kielégíti.

Érték alapú definíció: A minőséget a költség függvényében határozza meg. Eszerint a jó minőségű termék alacsony áron alkalmas a kitűzött feladat elvégzésére, illetve elfogadható nagyságú költségek mellett felel meg a specifikációjának.

Termék alapú definíció: A minőség precíz és mérhető változó. A minőségi különbségek a termékek egyes összetevőinek vagy jellemzőinek a különbségeiből fakadnak. A minőség tehát nem megítélés kérdése, hanem a termékben rejlő - objektív - jellemző.

Folyamat alapú definíció: A minőség a specifikációnak való megfelelőséget jelenti.

3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p

A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg.

• A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan. Nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Már legalacsonyabb szinten is kell mérni.
• A mérés egy alapfolyamat, amely segít a munkafolyamatokat megérteni.
• PSP: egyéni fejlesztési folyamat
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
  • A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk
• TSP: (TODO: minek a rövidítése a TSP?)
  • Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál

5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p

1. A CMMI-ben
   • a. az általános célok (GG) azt adják meg, hogy ... (nem emlékszem)

leírják, hogy mit kötelező implementálni ahhoz, hogy kielégítsük az adott folyamatcsoportot

1. • b. 2. érettségi szintű folyamat jellemzője többek között ...
   • c. 2. érettségi szinten levő folyamatnál ...
   • d. 4. érettségi szinten levő folyamatnál kötelező a mérési mutatókat dokumentálni
2. A CMMI-ben
   • a. 2-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 2-es képességi szinten kell lenniük IGAZ
   • b. 3-as érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 3-as képességi szinten kell lenniük IGAZ
   • c. 4-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 4-es képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
   • d. 5-ös érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 5-ös képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
3. A CMMI
   • a. használható szoftver- és rendszerfejlesztésre is
   • b. TQM szemléletű
   • c. csak PSP-vel együtt használható
   • d. folytonos modellje a SPICE-ra alapul

-- BalazsPapp - 2011.01.17.