„Szoftverminőség - Vizsga 2011.01.17.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
 
(26 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
{{Vissza|Szoftverminőség}}
 +
 
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :]
 
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :]
 
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.
 
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.
  
 
===1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p===
 
===1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p===
−
'''QIP'''
+
'''QIP (Quality Improvement Paradigm)'''
 
* Minőségjavítási paradigma
 
* Minőségjavítási paradigma
 
* Folyamatos javításra koncentrál
 
* Folyamatos javításra koncentrál
10. sor: 12. sor:
 
Alapfázisai:
 
Alapfázisai:
 
* A szoftverfolyamat megértése
 
* A szoftverfolyamat megértése
−
* Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának
+
* Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
−
figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely
+
* A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.
−
technológiák megfelelőek az adott környezetben.
 
−
* A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési
 
−
stratégia kialakítása.
 
  
 
Lépései:
 
Lépései:
28. sor: 27. sor:
 
** Gyakorlati módszer
 
** Gyakorlati módszer
 
** Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
 
** Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
 +
** A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
 +
** Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
 +
*** A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
 +
*** A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
 +
*** A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét, rendszergazdákét stb.)
 
** 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
 
** 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
 
**# '''Fogalmi szint (conceptual)(cél):''' Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
 
**# '''Fogalmi szint (conceptual)(cél):''' Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
−
**# '''Üzemeltetési szint (operational) (kérdés):''' Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására,
+
**# '''Üzemeltetési szint (operational) (kérdés):''' Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
−
majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
 
 
**# '''Mennyiségi szint (quantitative) (metrika):''' Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
 
**# '''Mennyiségi szint (quantitative) (metrika):''' Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
 +
 
* '''Experience Factory Organization (EF)'''
 
* '''Experience Factory Organization (EF)'''
 +
** A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
 +
** Változó szerepek a szervezeten belül
  
 
===2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p===
 
===2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p===
70. sor: 76. sor:
  
 
===3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p===
 
===3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p===
 +
''A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza''
 +
 +
Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.
 +
 +
'''CMMI:'''
 +
* a szervezet képességeit fejleszti
 +
* a menedzsmentre fókuszál
 +
* keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
 +
* (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)
 +
 +
'''PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):'''
 +
* Az egyéni képességeket fejleszti
 +
* Az egyénre fókuszál
 +
* (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
 +
* A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
 +
* A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk
 +
 +
A PSP célja
 +
* hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és  öltséghatárokon belül
 +
* a termelékenység növelése.
 +
* (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)
 +
 +
'''TSP (Team Software Process):'''
 +
 +
Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.
 +
 +
Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.
 +
 +
* a csapatok teljesítményét növeli
 +
* a csapatra és a termékre fókuszál
 +
* csapattagok PSP szerint dolgoznak
 +
* (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
 +
* A PSP sikere után került kidolgozásra
 +
* A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
 +
* Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
 +
* A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
 +
 +
A TSP célja:
 +
* Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
 +
* Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
 +
* Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
 +
* Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
 +
* Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.
  
 
===4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p===
 
===4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p===
 +
* dokumentumkezelés
 +
* bizonylatkezelés
 +
* belső auditok
 +
* nemmegfelelő termék kezelése
 +
* helyesbítő tevékenységek
 +
* megelőző tevékenységek
  
 
===5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p===
 
===5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p===
94. sor: 149. sor:
 
-- [[BalazsPapp]] - 2011.01.17.
 
-- [[BalazsPapp]] - 2011.01.17.
  
−
[[Category:InfoMsc]]
+
--[[Szerkesztő:Halacs|Halacs]] ([[Szerkesztővita:Halacs|vita]]) 2014. január 20., 16:35 (UTC)
 +
 
 +
[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 12:53-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Szoftverminőség

Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.

1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p

QIP (Quality Improvement Paradigm)

  • Minőségjavítási paradigma
  • Folyamatos javításra koncentrál
  • Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, „csomagolja” további projektekben való felhasználhatóság szempontjából

Alapfázisai:

  • A szoftverfolyamat megértése
  • Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
  • A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.

Lépései:

  1. A jelenlegi projekt és környezetének jellemzése a létező modellek és metrikák vonatkozásában
  2. Mérhető célok meghatározása a sikeres projekt-teljesítményre és javításra vonatkozóan
  3. A projekt sajátosságainak megfelelő mérési módszerek és eszközök kiválasztása
  4. A folyamat végrehajtása, a termék előállítása, az előírt adatok összegyűjtése és validálása (hitelesítése), az adatok elemzése úgy, hogy valós időben javítási javaslatok is készüljenek
  5. Az adatok elemzése a jelenlegi gyakorlat felmérése céljából, problémák azonosítása, leírása, javítási javaslatok
  6. A tapasztalat „csomagolása”, közzététele, bevezetése más projektekben

Eszközei:

  • Goal/Question/Metric paradigm (GQM)
    • Gyakorlati módszer
    • Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
    • A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
    • Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
      • A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
      • A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
      • A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét, rendszergazdákét stb.)
    • 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
      1. Fogalmi szint (conceptual)(cél): Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
      2. Üzemeltetési szint (operational) (kérdés): Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
      3. Mennyiségi szint (quantitative) (metrika): Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
  • Experience Factory Organization (EF)
    • A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
    • Változó szerepek a szervezeten belül

2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p

Transzcendens definíció: A minőség a veleszületett kiválóságot jelenti. Eszerint a minőség abszolút, egyetemes - annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni. A minőséget csakis tapasztalat alapján lehet felismerni.

Felhasználói alapú definíció: A minőség a felhasználásra való alkalmasság. Ez a definíció abból indul ki, hogy, mivel a felhasználóknak egyedi igényeik vannak, az a legjobb minőségű termék, amelyik ezeket az igényeket a legmagasabb fokon kielégíti.

Érték alapú definíció: A minőséget a költség függvényében határozza meg. Eszerint a jó minőségű termék alacsony áron alkalmas a kitűzött feladat elvégzésére, illetve elfogadható nagyságú költségek mellett felel meg a specifikációjának.

Termék alapú definíció: A minőség precíz és mérhető változó. A minőségi különbségek a termékek egyes összetevőinek vagy jellemzőinek a különbségeiből fakadnak. A minőség tehát nem megítélés kérdése, hanem a termékben rejlő - objektív - jellemző.

Folyamat alapú definíció: A minőség a specifikációnak való megfelelőséget jelenti.

3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p

A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza

Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.

CMMI:

  • a szervezet képességeit fejleszti
  • a menedzsmentre fókuszál
  • keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
  • (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)

PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):

  • Az egyéni képességeket fejleszti
  • Az egyénre fókuszál
  • (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
  • A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk

A PSP célja

  • hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és öltséghatárokon belül
  • a termelékenység növelése.
  • (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)

TSP (Team Software Process):

Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.

Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.

  • a csapatok teljesítményét növeli
  • a csapatra és a termékre fókuszál
  • csapattagok PSP szerint dolgoznak
  • (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
  • A PSP sikere után került kidolgozásra
  • A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
  • Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál

A TSP célja:

  • Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
  • Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
  • Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
  • Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
  • Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.

4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p

  • dokumentumkezelés
  • bizonylatkezelés
  • belső auditok
  • nemmegfelelő termék kezelése
  • helyesbítő tevékenységek
  • megelőző tevékenységek

5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p

  1. A CMMI-ben
    • a. az általános célok (GG) azt adják meg, hogy ... (nem emlékszem)

leírják, hogy mit kötelező implementálni ahhoz, hogy kielégítsük az adott folyamatcsoportot

    • b. 2. érettségi szintű folyamat jellemzője többek között ...
    • c. 2. érettségi szinten levő folyamatnál ...
    • d. 4. érettségi szinten levő folyamatnál kötelező a mérési mutatókat dokumentálni
  2. A CMMI-ben
    • a. 2-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 2-es képességi szinten kell lenniük IGAZ
    • b. 3-as érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 3-as képességi szinten kell lenniük IGAZ
    • c. 4-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 4-es képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
    • d. 5-ös érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 5-ös képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
  3. A CMMI
    • a. használható szoftver- és rendszerfejlesztésre is
    • b. TQM szemléletű
    • c. csak PSP-vel együtt használható
    • d. folytonos modellje a SPICE-ra alapul

-- BalazsPapp - 2011.01.17.

--Halacs (vita) 2014. január 20., 16:35 (UTC)

A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Szoftverminőség_-_Vizsga_2011.01.17.&oldid=179397”