SzoftTechVizsga100525

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

1. Definiálja és jellemezze a .NET szerelvény (assembly) fogalmát (szerepe, típusai, azonosítása) (12p)

Funkciók fizikai egysége. Általában egy .dll vagy egy .exe fájl (de lehet több is). Minden alkalmazás szerelvényekből épül fel. Az egymás-melletti futás alapegysége (ugyanabból a szerelvényből több verzió is futhat).

Magában foglal:

• metaadatokat a szerelvényről (manifest)
• metaadatokat a .NET osztályokról
• erőforrásokat

Típusai:

• privát - egyetlen alkalmazás használja, neve azonosítja, az alkalmazás mappáiban keresi
• azonosított (strong named)
  • erős név teszi egyedivé
  • csak azonosított szerelvényekre hivatkozhat
  • több alkalmazás használhatja
  • DLL Hell problémára megoldás
  • integritás védelmet nyújt (digitálisan aláírható szerelvények)

Erős név: név + fejlesztői cég nyilvános kulcsa + verziószám [+ nyelv és kultúra]

2. Ismertesse a C# nyelv attribútum (Attribute) fogalmát! Mutasson kódrészletet az alkalmazására (csak az alkalmazásra, lekérdezésre nem)! (12p)

Az attribútumok segítségével deklaratív jelleggel metaadatokat közölhetünk a kód bizonyos részeire vonatkozóan. Az attribútum is tulajdonképpen egy osztály, amit hozzákötünk a program egy megadott eleméhez (típushoz, osztályhoz, metódushoz...). Az attribútumok a program futása közben is kiolvashatók, általában a CLR számára szeretnénk információkat közölni a segítségükkel.

Alkalmazási példa:

[Serializable] // jelezzük hogy az osztály sorosítható (ez egy attribútum)
class User
{
	string name;
  
	[NonSerialized] // jelezzük, hogy ezt a mezőt nem szükséges sorosítani
	string password;

	...
}

(szerintem ennyi elég példának)

3. Eseményvezérelt programozás és grafikus megjelenítés

• a) Ismertesse röviden az érvénytelen terület fogalmát! Hogyan kapcsolódik ez a Paint eseményhez? (7p)
  
• b) Írjon olyan C# nyelvű alkalmazásrészletet, ami a (20, 20) koordinátában megjeleníti, hogy a legutóbbi egérkattintás óta hány másodperc telt el! (Lehetett használni egy TimeDiff nevű függvényt, aminek 2 db DateTime a bemenete és visszaadja szöveges formában, hogy hány mp telt el. DateTime.Now-val kellett lekérni a jelenlegi időt). A megjelenítés GDI-re épüljön (nem használhatja a Label, Textbox, stb. vezérlőket). Csak a megoldáshoz sorosan kapcsolódó kódrészeket adja meg! (8p)
  

a) Érvénytelen terület: korábban takarásban lévő, láthatóvá vált ablakrészek. Mivel a memória korlátok miatt, az OS nem jegyzi meg az ablakok rajzolatát, így az érvénytelen területeket újra kell rajzolni. Amikor egy érvénytelen terület keletkezik, akkor WM_PAINT üzenetet kap az ablak (natív Win32), ami a Paint eseménynek felel meg.

b) Ha nincsenek megadva a fent említett függvények, akkor a kódrészlet így néz ki:

		  DateTime lastClick;
		  String strDeltaTime;
		  private void Form1_Load(object sender, EventArgs e)
		  {
				lastClick = DateTime.Now;
				strDeltaTime = "0";
		  }

		  private void Form1_MouseClick(object sender, MouseEventArgs e)
		  {

				TimeSpan deltaTime = DateTime.Now.Subtract(lastClick);
				lastClick = DateTime.Now;
				strDeltaTime = deltaTime.Seconds.ToString();
				Invalidate(); // érvényteleníteni kell az ablak területet, hogy az új érték látszódjon (lényegében ezzel "hívjuk" meg az OnPaint metódust)
		  }

		  protected override void OnPaint(PaintEventArgs e) {
				e.Graphics.DrawString(strDeltaTime, this.Font, new SolidBrush(Color.Black), 20, 20);
				base.OnPaint(e);
		  }

4. Szálkezelés

• a) Hasonlítsa össze a Mutex és a C# Lock zárolási konstrukciókat! (2p)
  
• b) Meg kell-e valósítani a kölcsönös kizárást az alábbi esetekben? (Indokolja!)
  
  • i) lokális változóhoz való hozzáférés, (2p) (nem)
    
  • ii) a globális heap-en (?) allokált memóriaterülethez való hozzáférés (2p) (igen)
    
• c) Jellemezze egy mondatban a ReaderWriterLock osztályt. (2p)
  

a) Lock: biztosítja, hogy egy adott erőforráshoz/kódrészlethez egy időben csak egy szál férhet hozzá. Mutex: hasonló mint, a lock, viszont folyamatok között is működik. (pl. alkalmazásból csak egy példány futhat)

b) Szerintem: i) a lokális változók nem a szálak közötti kölcsönösen használt memória területen jönnek (hanem a stack-en /?/), tehát nem kell. ii) a globális változók a heap-en jönnek létre, így azok a szálak között közösen elérhető erőforrás, így meg kell valósítani a kizárást.

c) Olyan kölcsönös kizárási megoldás, mely az adott erőforráshoz olvasási hozzáférést egyszerre több olvasónak is engedélyez, de íróból csak egyet. (az író kizárja az olvasókat is)

5. Rajzoljon fel példát egy-több (1:n), több-több (m:n) relációkra (osztálydiagram), és írja fel, milyen táblákba képezné le őket! (12p)

6. Tervezési minták

• a) Adja meg röviden, hogy miben és hogyan segítenek a tervezési minták a tervezés során! (3p)
  
• b) Jellemezze a "Adapter" tervezési mintát! Mire ad megoldást a "Adapter" tervezési minta? Mutassa be konkrétan vagy egy példán keresztül a minta működését (vagy a class adaptert vagy az object adaptert, mindkettőt ne)! Ezen felül rajzolja fel a minta osztálydiagramját, valamint adja meg a mintában szereplő osztályok szerepét! (10p)

a) A tervezési minta leír egy gyakran előforduló problémát, annak környezetét és a megoldás magját, amit alkalmazva számos gyakorlati eset megoldható. A tervezési minták a fejlesztés tervezés fázisában segítenek a következő esetekben:

• megfelelő objektumokat megtalálni, definiálni (tervezés során nem minden objektumot kapunk triviálisan a szöveges leírásból /szoftvertechnológián tanult módszerek/)
• újrafelhasználás
• változtathatóság, kiterjeszthetőség

b) Adapter

Cél: egy osztály interfészét olyan interfésszé konvertálja, amit a kliens vár. Lehetővé teszi olyan osztályok együttműködését, melyek egyébként az inkompatibilis interfészek miatt nem tudnánk együttműködni.

Példa: egy Grafikus editor működése közben a képernyőre lehet rajzolni a következő grafikus alakzatokat, melyek a Shape osztályból származnak: LineShape, PoligonShape. Szeretnénk továbbá egy TextShape alakzatot is. Ennek a megírása bonyolult, viszont a használt keretrendszerünk rendelkezik egy TextView osztállyal, mely hasonló funkciókat valósít meg, mint ami nekünk a TextShape -hez kellene, viszont nem tudjuk egy-az-egyben hasznát venni, mert nem implementálja a Shape osztályt (nem kompatibilis). Megoldás: adapter minta használata. Felveszünk egy Shape -ből származó TextShape osztályt, melynek metódusai megfelelnek az elvártnak (nyilván, hiszen a Shape -t implementáljuk). A TextShape osztály tartalmaz egy referenciát egy TextView objektumra, és a megfelelő metódushívásokat ezen keresztül delegálja a TextView osztálynak.

Az ábrán szereplő osztályok és szerepük:

• az Adapter tartalmaz egy pointert vagy egy referenciát az Adaptee-re
• az adapter delegálja a művelet végrehajtását az Adaptee-re
• a Target osztály, aminek meg kell felelnünk

7. Ismertesse az MVC (Model-View-Control) vagy a Dokumentum/Nézet (Document-View) architektúrát. Ennek keretében rajzolja fel a minta osztály és szekvenciadiagrammját. Adja meg az egyes osztályok szerepét! (14p)

Document-view architektúra

Az architektúra 2 szereplője: Document és View. A Document feladata az adatok tárolása és menedzselése. Olyan osztályok mely, az adatokat a tagváltozóikban tárolják, és olyan tagfüggvényekkel rendelkeznek, melyek kezelik ezeket az adatokat és elérhetővé teszik más osztályok számára. A View feladat az adatok megjelenítése, a Document adatai alapján. A felhasználói interakciók során általában a nézet a dokumentum tartalmát módosítja; általában egy tab-fülként vagy egy ablakként jelenik meg. Elve: az adat megjelenítésért és annak kezeléséért felelős kód szétválasztása 2 részre.

A szekvencia diagram úgy néz ki, hogy a Document példány kap egy UpdateAllViews() metódus hívást, mire az sorra meghívja View példányok Update() metódusát. Ha felhasználói interakció történik, akkor a View is tud jelezni a Document felé (setData()) /?/.

MVC architektúra

Alapigazság: de drótozzuk be a GUI-ba az alkalmazás logikát. Szereplők: Model (alkalmazás logika), View(megjelenítés) és Controller(interakció - kommunikáció a felhasználóval).

Modell: tartalmazza az adatokat, valamint olyan műveleteket, melyek ezeken az adatokon dolgoznak.
View: megjeleníti az adatokat. Az adatokat a modellből olvassa ki, nem ő tárolja azokat. Tartalmazhat olyan adatokat, ami csak a nézetre vonatkozik (pl. Zoom értéke)
Controller: A felhasználói interakciót kezeli. Felhasználó által keltett események, melyek ezen keresztül a modellt vagy a viewt hívják.
Observer: ha egy controller megváltoztatja a modellt, akkor a modell valamennyi view-t és controller-t értesít, hogy frissítsék magukat a modellből. Ez garantálja a konzisztenciát.

Ehhez nem találtam szekvencia diagramot, csak szöveges leírást:

• A controller kezeli az eseményeket
• A controller értesíti az eseményről a modellt
• A modell értesíti a változásról a view-(ka)t
• A view/view-ek lekérdezi(k) a modell állapotát és az alapján frissül(nek)

8. ASP.NET kiszolgáló oldali vezérlők (jellemzők, szerepük, működésük, példakód) (14p)

A felületelemek megjelenítéséért és viselkedéséért felelnek. Feldolgozzák a kliens oldalról érkező adatokat (pl. gomb nyomás esemény, elérhetővé teszik a böngésző által küldött felhasználói adatokat). Generálják a kliensnek küldendő HTML kódot (minden HTML kódra képződik le).

pl. TextBox létrehozása:

<asp:TextBox ID="tID" runat="server"></asp:TextBox>

• tID névvel lehet elérni a mögöttes kódból (.NET objektum)
• aspx fájlból HTML kódok segítségével testre-szabható a megjelenésük

Műdköés:

• első lekéréskor lefordul az aspx és a code-behind fájl egy temp könyvtárba DLL formájában
• a lefordított kód feldolgozza a bejövő kérést és előállítja a választ
• későbbi kéréseket a már lefordított kód szolgálja ki

-- KoczkaTamas - 2010.05.25.

-- pepe - 2011.05.30.