SzgHalok Gyakorlati példák és megoldásaik

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Arklur (vitalap | szerkesztései) 2013. június 12., 12:09-kor történt szerkesztése után volt. (→‎11. feladat)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Vissza az előző oldalra – Hálók

1. feladat

Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1 Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000 bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?

  • L: adathossz
  • R: átviteli sebesség
  • U: kihasználtság
  • W: hibajavító ablak mérete

[math] U=\frac{W\cdot\frac{L}{R}}{RTT+\frac{L}{R}} = \frac{3\cdot\frac{1000}{1\,000\,000}}{0,005+\frac{1\,000}{1\,000\,000}} = 0,5[/math]

2. feladat

  • [math]C_{win} = 16 kB = 16\cdot10^{3}[/math]
  • RTT = 1 ms
  • D = ?

Általános képlet: [math]D = \frac{C_{win}}{RTT}\cdot(\frac{3}{4})[/math]

[math]D = \frac{16\cdot10^{3}}{10^{-3}} = 16\cdot10^{6} \textrm{B/s} = 16 \textrm{Mb/s} [/math]

  • [math]C_{win}:[/math] csúszó ablak mérete
  • RTT: körülfordulási idő

A ¾ az úgymond korrekciós tényező – ez a linksebesség miatt jött be; fontos megjegyzés ide, hogy azért van zárójelben, mert nem feltétlen kell használni. Ha számolni kell vele, akkor azt jelzik.


3. feladat

  • RTT = 100ms
  • D = 10Gbit/s
  • [math]C_{win}[/math] = ?

[math]C_{win} = RTT{\cdot}D = 0,1{\cdot}10^{10} = 10^{9}\textrm{bit} = 1,25{\cdot}10^{8}\textrm{byte}= 125 \textrm{Mb}[/math]


4. feladat

Egy 1500 bájtos (IP fejrésszel együtt) IPv4 csomagot küldünk 3 linken keresztül, melynek rendre a hálózati rétegre vonatkoztatott MTU-i 1500, 1300 és 1150 bájt. Számoljuk ki milyen hosszú töredékek érkeznek a címzetthez, és ezekben milyen értékek az alábbi mezők:

  • Fragment offset
  • More fragment
  • Mekkora a fej okozta overhead tördeletlen és tördelt esetben?

Tördelés előtt:

  • csomag 1500 bájt (20 bájt fej + 1480 payload)

1. tördelés után

1. töredék :

  • MTU: 1300 bájt
  • fejrésze: 20 bájt
  • payload: 1280 bájt [8-cal oszthatónak kell lennie (1280/8 = 160 - ez lesz a köv. töredék fragment offsetje)]
  • méret: 1300 byte
  • FO = 0
  • MF = 1

2. töredék

  • fejrésze: 20 bájt
  • payload: 1480 - 1280 = 200
  • méret: 220
  • FO = 160
  • MF = 0

2. tördelés után (1300)

1. töredék

  • MTU: 1150 byte
  • fejrész: 20 byte
  • payload: 1130 nem lehet, mert nem osztható 8-cal -> 1128
  • méret: 20 + 1128 = 1148 ( 1128 = 141 * 8 - köv. fragment offsetje)
  • FO = 0
  • MF = 1

2. töredék

  • fejrész: 20
  • előzőből maradt payload: 1280 - 1128 = 152
  • méret: 20 + 152 = 172
  • FO = 141
  • MF = 1

3. töredék

  • Ami az első tördelés második töredéke volt. Minden marad.

Összesen

  • Hasznos adat összesen: 1480 byte
  • Overhead tördeletlene esetben: 20 byte
  • Az 1. tördelés után: 40 byte
  • A 2. tördelés után: 60 byte

5. feladat

Beszédet továbbítunk az ATM hálózat CBR (Constant Bit Rate) QoS szolgáltatásának segítségével. Mekkora legyen a PCR (Peak Cell Rate) forgalomleíró paraméter értékel cella/sec-ben, ha 64 kbit/s-os beszéddigitalizálást alkalmazunk, és egy cellában 40 byte-nyi beszédmintát viszünk át?

64 kbps = 64000 bps = 8000 B/s. Ha 40 bájt adat van cellánként, akkor PCR = 200 cella/s

6. feladat

160 byte-os beszédszegmenseket RTP, UDP és IPv4 protokollok használatával továbbítunk. Hány byte lesz egy IP csomag minimálisan szükséges hossza tömörítés nélküli esetben?

IPv4 fejléc + UDP fejléc + RTP fejléc + 160 bájt: 20 + 8 + 12 + 160 = 200

7. feladat

Az "A" és "B" végpont közötti kommunikáció során "A" végpont TCP adategységében a sorszám (sequence number) 5920, az ACK-szám (acknowledgement number) 9561, a hasznos adatrész 80 byte. Mennyi lesz sikeres vétel esetén "B" válaszként küldött TCP adategységében az ACK-szám?

A sequence number-hez hozzá kell adni a hasznos adatrészt: 5920 + 80 = 6000 Megjegyzés: A visszaküldött sequence number pedig a 9561 lesz.

8. feladat

Deficit round robin ütemezés.

A hitelszámláló mindig 0-ról indul. Jelenleg 100 adagnyi adatot fogunk egyszerre átvinni. Ha ez nem sikerül, akkor a következő körben 100-zal növelt hitelszámlálóból levonjuk az átvitt mennyiséget.

Megoldás a diák alapján, azaz hogy több is lehet egyszerre kiszolgálva( inkább ezt írjátok vizsgán, mert erre lehet hivatkozni, hogy a dián volt )

Sorszám *A* *B* *C*
Átvinni kívánt mennyiség 150 80 120
1. kör +100 +100 - 80 = 20 +100
2. kör +200-150=50 0 +200 - 120 = 80
3. kör 0 0 0

1. kör : B

2. kör : A,C


alternatív megoldás az órán csinált példa alapján(egyszerre egyet tudunk kiszolgálni):


Sorszám *A* *B* *C*
Átvinni kívánt mennyiség 150 80 120
1. kör +100 +100 - 80 = 20 +100
2. kör +200 -> 0 0 +200 - 120 = 80
3. kör +100 0 0
4. kör +200-150=50 0 0
5. kör 0 0 0

Változtatási okok a régi megoldáshoz képest:

1. nem nullázódik le

2. Egyszerre csak egy lehet kiszolgálva. A C a kisebb igényű ezért a mixman elv értelmében a C lesz kiszolgálva. Ha nincs igény, nem kap hitelértéket, ezért a B-nek 0-a a hitelértéke. Az A azért nullázódik le, mert akkor is nullázódás van, ha ki lenne szolgálva, de nem ő került sorra ( ezen többen is néztek órán, te a tanár így csinálta )

3. Még nem lett kiszolgálva A, itt már B se kap hitelértéket

4. Itt szolgálódik ki

5. Ez után már A sem kap hitelértéket

9. feladat

Modulációk, a kérdés az adatsebesség. Mindenképpen figyeljünk a megfelelő mértékegységre való átváltásra!

  • QPSK: 2 bit/szimbólum
  • 16-QAM: 4 bit/szimbólum
  • 64-QAM: 6 bit/szimbólum

Pl.: 400 kbaud a szimbólumsebesség, mekkora az adatsebesség QPSK esetén: 1 szimbólum = 2 bit = 800 kbit/s (100 kbyte/s).

10. feladat

CSMA/CD, különféle kérdések az adatokra.

  • R: adatsebesség
  • c: fénysebesség
  • L: szegmensméret
  • M: minimális kerethossz
  • T: résidő (=2t)

A "c" ha rézben vagy optikában terjed az adat, akkor [math]2\cdot10^{8}[/math], ha pedig a levegőben (wireless), akkor [math]3\cdot10^{8}[/math].

Példa:

  • L: 200 m
  • R: 10 Mbit/s
  • Mekkora a minimális kerethossz és a résidő?

[math]t=\frac{L}{c}[/math]

Résidő: [math]2t=\frac{2L}{c}=\frac{2\cdot2\cdot10^{2} \textrm{m}}{2\cdot10^{8} \textrm{m/s}}=2\cdot10^{-6}s=2{\mu}s[/math]

Minimális kerethossz: [math]M={\lceil}T{\cdot}R\rceil=2\cdot10^{-6}s {\cdot} 10\cdot10^{6}bit/s = 20bit[/math]

11. feladat

Hasonló az előzőhöz.

  • R: [math]4 Mbit/s = 4\cdot10^{6}bit/s[/math]
  • M (csomagméret): 1000 bájt
  • Mennyi az adásidő és a terjedési idő?

Egy routernél megkülönböztetünk:

  • várakozási időt;
  • sorbanállási időt;
  • adási időt;
  • terjedési időt (ennek kétszerese a résidő).

[math]t_{adasi}=\frac{M}{R}=\frac{8\cdot10^{3}}{4\cdot10^{6}}=2\cdot10^{-3}=2 ms = 2000{\mu}s[/math]

[math]t_{terjedesi}=\frac{L}{c}=\frac{500m}{2\cdot10^{8}\frac{m}{s}}=2,5\cdot10^{-6}s=2,5{\mu}s[/math]

12. feladat

Ez egy súlyozott körbekérdezés (weighted round robin) ütemezési stratégiát bemutató feladat.

A, B, C összeköttetéseken az átlagos csomaghosszak 50, 500 és 1500 byte, valamint a súlyozásuk is meg van adva.

A kérdés az, hogy hány csomagot vagy byteot szolgáljunk ki az egyes összeköttetéseknek másodpercenként. Ehhez kiszámoljuk a súly/csomaghossz arányt az említett értékek osztásával, majd azokat közös nevezőre hozva megkapjuk a normalizált súly/csomaghossz arányt (60,9,4). Ez adja meg, hogy másodpercenként hány csomagot kell kiszolgálnunk az adott összeköttetéseknek. Ha azt szeretnénk megtudni, hogy ez byte-ban pontosan mennyi, akkor nincs egyéb dolgunk, mint megszorozni ezt az értéket az átlagos csomaghosszakkal.

*A* *B* *C* Megjegyzés
Csomaghossz 50 500 1500
Súlyok 0,5 0,75 1 egymáshoz képesti arány
[math]\frac{suly}{csomaghossz}[/math] [math]\frac{1}{100}[/math] [math]\frac{3}{2000}[/math] [math]\frac{1}{1500}[/math] legkisebb közös többszörös, *6000
60 9 4 *csomaghossz
Adat 3000 4500 6000


Mondjuk a legkisebb közös többszörös itt 3000, nem 6000 de üsse kavics... (6000 az :), 3/2000 -> 4.5/3000 nem jó... --- KT)

Ahogy én értem, a lényeg az, hogy a súlyozás azt mondja meg, hogy a teljes sávszélesség hányadrészét használhatja az adott user (a többekhez képest). A súly/csomaghossz hányados pedig azt mondja meg, hogy a ráeső sávszélességből mennyit használ el egy csomag elküldése. A közös nevezőzés az arra jó, hogy megtudjuk, hogy a sávszélességkihasználási arányok mellett egy időben hány csomagot tud elküldeni az egyik, és hányat a másik. A felszorzás az már ténleg csak ellenörzés, csomagszám*csomaghossz= felhasznált sávszélesség. ---nellgwyn

13. feladat

10 Mbaud/sec jelzéssebességű vonalon QPSK-val küldünk csomagokat. Mivel a csatorna zajos, ezért a teljes adathoz 25% hibajavító kód adódik. A protokoll overhead (tehát az összes fejrész) 60%-a a ténylegesen hasznos adatnak. Hány Mbit/sec sebességgel tudjuk küldeni a hasznos adatot?

QPSK, tehát 4 szimbólum/jel => 2 bit/jel. 20 Mbit/sec a teljes sebesség, ebből +25% a hibajavítás => [math] \frac{20}{1,25} = 16 Mbit/sec [/math] az adat és a fejléc. A hasznoshoz képest 60% a fejléc, azaz [math] \frac{16}{1,6} = 10 Mbit/sec. [/math]

14. feladat

10 ms beszédszegmenseket tömörítetlen PCM kódolunk. RTP, UDP és IPv4 segítségével, 2:1 arányú fejrész tömörítéssel küldjük. Mekkorák lesznek az IP csomagok?

Tömörítetlen PCM kódolás az 64 kbit/sec => 8 kbyte/sec => 80 byte/10msec. Az IPv4 + UDP + RTP fejléc alapesetben 20 + 8 + 12 = 40 bájt. A 2:1 arányú tömörítés azt jelenti, hogy ennek a felére csökkentettük a fejléceket, tehát 20 bájtra.

80 + 20 = 100 bájt egy csomag.

15. feladat

Körülbelül hány áramkör kapcsolása végezhető el telefonminőség esetén, ha a TSI (Time Slot Interchanger) memóriájának elérési ideje 50 ns?

Az analóg-digitális átalakításról a következőt kell tudni (64 kbit/s-os beszéd esetén):

  • mintavétel az analóg jelből 8 kHz-cel, azaz 125 mikroszekundumonként
  • a minták ábrázolása 8 biten történik (kerekítése 256 szintre)
  • tehát 8 bit/1 bájt 125 μs-onként

Azaz 125 μs a körülfordulási idő. Az 50 ns-ot megszorzod kettővel (mert kell adatot küldeni A->B-be és vissza B->A-ba is), majd a 125 μs-ot leosztod a kapott 100 ns-mal, akkor megoldásként 1250 jön ki.

16. feladat

Mikor kap nyugtát az adóállomás, ha előzőleg, első alkalommal foglaltnak érzékelte a csatornát?

  • [math] T_{\textrm{SIFS}} = 10 \mu \textrm{s} [/math]
  • [math] T_{\textrm{slot}} = 20 \mu \textrm{s} [/math]
  • [math] T_{\textrm{data}} = 1 \textrm{ms} [/math] (Adatátviteli idő)
  • [math] CW_{\textrm{rand}} = 0.3 [/math]

Timeline: [--foglalt--|--Tdifs--||--Tcount--||--Tdata--||--Tsifs----nyugta--]

[math] T_{\textrm{DIFS}} = T_{\textrm{SIFS}} + 2\cdot T_{\textrm{slot}} [/math] (Ennyit várunk a foglaltnak észlelés után)

[math] T_{\textrm{DIFS}} = 50 \mu s[/math]


[math]T_{count} = \lfloor CW_{\textrm{rand}} * 31\mu s\rfloor * T_{\textrm{slot}}[/math]

(Próbálkozás szerinti késleltetés, ha első alkalommal érzékelte foglaltnak: 31, ha másodszor: 63 ... stb. ([math] 2^x-1 [/math])

[math] T_{\textrm{count}} = \lfloor 0.3*31 \rfloor*20 = 180 \mu s[/math]

[math] T_{\textrm{DIFS}}+T_{\textrm{count}}+T_{\textrm{data}}+T_{\textrm{SIFS}}=50+180+1000+10=1240 \mu s[/math] --- Gubek Andrea jegyzete alapján

17. feladat

Mikor kapunk nyugtát a központban, ha az ADSL linken a sorbanállási idő a felhasználónál 3 ms, a feldolgozási idő 4μs (feltételezve hogy a másik oldalon elhanyagolhatóak ezek a késleltetések), miközben:

  • R Letöltés = 4 Mbit/s
  • R Feltöltés = 512 kbit/s
  • L Távolság = 2 km
  • D Csomagméret = 1000 byte = 8000 bit
  • D Nyugta = 64 byte = 512 bit
  • C Terjedési sebesség = 2 * 10^8 m/s

a válaszát ms-ban adja meg.

T = Feldolgozás + Sorbanállás + Adás + 2 * Terjedés

Adás = ( D_csomag / R_letöltés ) + ( D_nyugta / R_feltöltés ) = ( 8000 / 4*10^6 )+ ( 512 / 512*10^3 ) = 3 ms

Terjedés [math]= 2 * L/C = 2 * 2000 / 2*10^8 = 2 * 10 \mu s = 0,02 \textrm{ms}[/math]

Sorbanállás = 3 ms

Feldolgozás = 4 us = 0,004 ms

T = 3 + 0,02 + 3 + 0,004= 6,024 ms