SzgHalok 7. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP)) forrásának megtekintése

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-07}}


A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan, töltsd fel ide vagy küldd el a szotsaki@gmail.com címre. Igaz ez az összes többi tesztre is! Esetleg a képernyőmentés is megfelelő vagy még könnyebb a Ctrl+A > Ctrl+C.

Ekkor szerepelt:
* 2009. 04. 09.

__TOC__

==Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?==
* Valójában nem szükséges, csak az "egységes" eljárás miatt használják.  
* Egyik válasz sem jó.  
* '''Mert így a "hívott" fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.'''
* Nincsen harmadik lépése a "háromutas kézfogásnak".  

==Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?==
* '''Egyik válasz sem jó.''' (A sok egyeztetés, nyugta, és a végpontokban az ablakok, stb.)
* Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon fel kell jegyezni az összeköttetés paramétereit.  
* Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon erőforrásokat kell foglalni az összeköttetés kiszolgálására.  
* A kapcsolat paramétereit a szomszédos csomópontokkal közölni kell.  

Pl. a routerek, mint hálózati csomópontok, a hálózati rétegben helyezkednek el, így nem is tudják, hogy TCP vagy nem TCP szállítási rétegen történik a kommunikáció. Így nem is tudnak emiatt plusz feladatokat elvégezni miatta.

==Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?==
* A hálózati címekkel azonosított hálózati csatlakozási pontok között.  
* Az adatkapcsolati címekkel azonosított hálózati csatolóeszközök között.  
* '''Egyik válasz sem jó.''' (alkalmazások közötti logikai kapcsolatok)

==Mit ellenőriz az UDP-datagramm hibaellenőrző kódja (&#8222;checksum&#8221;)? ==
* Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. (IPből csak 3 mezőt ellenőriz, nem mindet)
* Az egész UDP-datagrammot. (IPből is ellenőriz részeket, de nem mindent)
* Csak az UDP-fejrészt. (IPből is ellenőriz részeket)
* Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. (Az IPből még a protocol mezőt is)
* '''Egyik válasz sem jó.''' (UDP magát az UDP csomagot - fejléc és adat - és egy rövidített IP fejlécet használ)

IPv4-ben nem kötelező a checksum, ekkor csupa 0. További részletek: http://tools.ietf.org/html/rfc768

==Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?==
* Mindig le kell kérdezni az alkalmazást, hogy milyen számú porton fogad üzeneteket
* Sorsolni kell egy azonosítót, és azt szabadon lehet használni bármely alkalmazás elérésére  
* '''Egyik válasz sem jó'''

==Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?==
* Forgalomszabályozás.  
* A felsoroltak közül egyik sem feladata.
* '''Útvonalválasztás.'''  
* '''Váltás a karakterkészletek között.'''  
* Sorrendhelyes átvitel.  

==Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?==
* '''Egyik válasz sem jó.''' (ip cím:port)
* Kizárólag az IP címek, mivel az UDP pszeudo fejen keresztül beleszólnak az ellenőrző összegbe.  
* Az ellenőrző összeg, mivel az igen nagy valószínűséggel egyedi.  
* Kizárólag a port-számok, mivel azok egyediek.  

==A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?==
* Egyik válasz sem jó.  
* A végpontok és a közbenső csomópontok is.
* Csak a közbenső csomópontok.  
* '''Csak a végpontok.'''  (_SZÁLLÍTÁSI!_)

==Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?==
* Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.  
* '''Portkezelést.'''
* Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. (A CRC hibajelző kódolás) 
* Torlódásvezérlést.  
* Sorrendhelyes átvitelt.  

==Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?==
* Részletesen meghatározza annak protokolljait  
* Egyik válasz sem jó  
* Egyáltalán nem foglalkozik az adatkapcsolati réteggel  
* '''Csak az adatkapcsolati rétegben használt protokollokhoz történő csatlakozásról (interfészelésről) rendelkezik'''. (Hálózati interfészről)

==Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?==
* Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához  
* '''Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához.''' ((1-p)/(1-p+Wp), ahol p-hibavalószínűség,W maximális hibakezelő ablakméret)
* Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához  
* A többi válasz közül egyik sem helyes.  
* Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához  

==Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?==
* Az első használatánál nyert tapasztalatok alapján javítottak.  
* Egyik válasz sem jó.  
* Mindkét protokoll ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, így lényegében versenytársai egymásnak.  
* '''Lényegében kidolgoztak egy bonyolultabb (jobb szolgáltatást nyújtó), és egy egyszerűbb protokollt kevés szolgáltatással.'''

Igazából a különböző igények miatt.

==Mit kell érteni azon, hogy a TCP pufferelt átvitelt valósít meg?==
* A TCP tárolja az adatokat, és csakis az alkalmazás parancsára továbbítja azokat.
* '''Egyik válasz sem jó.''' (A diában: Pufferelt átvitel: a streamből a datagram megtöltéséhez szükséges mennyiséget várja össze)
* Az alkalmazásnak kell tárolni a még nem nyugtázott adatokat.

==Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?==
* Egyik válasz sem jó. 
* '''Nem veszi tekintetbe az alkalmazás által használt tördelést.''' (diában: Strukturálatlan stream: nincsenek határolók a streamen belül, ezek alapján mondjuk még nem teljesen tiszta a válasz...)
* Nincs tekintettel a bájt-sorrendre. (Pont hogy tekintettel van rá)


==Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?==
* '''Pozitív nyugta hiánya vagy negatív nyugta küldése'''
* '''Konvolúciós kód alkalmazása''' (egy fajta hibajavító kód)
* Egyik válasz sem jó
* '''Hibafelderítő kódolással ellenőrizhető a csomag "épsége"'''
* Pozitív nyugta küldése. (Csak ennek hiánya segít bennünket)

==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?==
* Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését
* '''Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését'''
* Egyik válasz sem jó
* '''Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését'''

==A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?==
* '''Csomagok sorrendjének megváltozása'''
* '''Csomagok többszöröződése'''	 
* A többi válasz közül egyik sem helyes.	 
* Csomagvesztés	 

==Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?==
* A fogadó továbbítja a hibás üzenetet a küldőnek, hogy az a javítást elvégezhesse.
* Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. (Nem, mert ilyenkor a vétel helyén történik a javítás, nem kell semmit se visszaküldeni)
* Csak hibajelző kódolást használ. (HibaJAVÍTÓ kódolást használ)
* '''A többi válasz közül egyik sem helyes.''' (A FEC hibajavító kódolás használata)

Forward Error Correction (FEC) = megelőző hibajavítás == hibajavító kódolás. A vevő megpróbálja kijavítani a hibákat a redundáns, hibajavító kód segítségével, amit a küldő belerakott a csomagba.

==Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?==
* Egyik válasz sem jó	 
* '''Mert így több, mint négymilliárd szegmenst el lehet küldeni anélkül, hogy a szám körbefordulna'''
* Semmi jelentősége, csak kedvelt a 4 bájt hosszú egység ebben a körben	 

==Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?==
* A vevő megpróbálja javítani a hibát, és ha az nem sikerül, akkor ismétlést kér a küldőtől.
* A többi válasz közül egyik sem helyes.	 
* '''Hatékonysága függ a körülfordulási időtől.'''	 
* '''Csomagvesztéses csatornán csökken a hatékonysága.'''	 

==Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?==

	 * Kihasználtság = <math> \frac{3*\frac{1000}{10^6}}{5*10^{-3}+\frac{1000}{10^6}}=0,5 </math> (lásd SzgHalokGyakorlatok)


-- Átnézve, javítva (2010.05.16.): Csirke, Szilveszter, Cipka

Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon.


[[Category:Infoalap]]