SzgHalok 5. teszt (Feladatütemezés, IPv4)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 20:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-05}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan, töltsd fel ide vagy küldd el a szotsaki@gmail.com címre. Igaz ez az összes többi tesztre is! Esetleg a képernyőmentés is megfelelő vagy még könnyebb a Ctrl+A > Ctrl+C.

Ekkor szerepelt:

  • 2009. 03. 26.

Tartalomjegyzék

Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.

  • Hamis
  • Igaz

Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?

  • Csak közvetve.
  • Egyáltalán nem közli.
  • A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben.
  • Egyik válasz sem jó.

Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?

  • Egyik válasz sem jó
  • A jogosultságuk felett kérők nem kapnak semmit
  • Akkor lép "működésbe", ha az igények túllépik a lehetőségeket
  • Mindazok, akik a jogosultságuk alatti kiszolgálást kérnek, megkapják a teljes kiszolgálást

Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?

  • 20

Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?

  • Errefelé mindegyik csomagot el kell küldeni.
  • Egyik válasz sem jó.
  • Először erre kell megkísérelni a csomag továbbítását.

Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?

  • Mert az adatkapcsolati protokollok általában nem engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet. (pl.: Ethernet max 1500)
  • Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
  • Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
  • Egyik felsorolt válasz sem jó
  • Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát

Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?

  • Az összes igény mindig azonnali kiszolgálásra törekszik
  • Egyik válasz sem jó
  • Valamennyi igény egyformán csak kiszolgálást akar
  • Az összes igény a hibamentes átvitelt tartja a legfontosabbnak
  • Bizonyos igények annak örülnek, ha ki sem szolgálják őket

Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?

  • Megmondja, hogy mikorra kell a csomagnak célba érni.
  • A csomagok élettartamát korlátozza. (Time to live - http://hu.wikipedia.org/wiki/Time_To_Live)
  • Egyik válasz sem jó.
  • Megmondja, hogy a csomagot mikor indította útjára a feladó.

Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?

  • Nem rendelkezik az adatkapcsolati és a fizikai rétegekről, csak a csatlakozást (interfész) írja elő a fontos adatkapcsolati protokollokhoz.
  • Nem választja szét az alkalmazási rétegtől a megjelenítési és a viszony rétegeket.
  • Egyik válasz sem jó.

Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?

  • A csomagtovábbítást a lehető legjobb szándékkal (best effort jelleggel) hajtja végre.
  • A csomagokat a küldésük sorrendjében juttatja a címzetthez.
  • Egyik válasz sem jó.
  • Gondoskodik az elveszett csomagok megkereséséről.
  • Összeköttetés-mentes csomagkapcsolást valósít meg.
  • A hibás csomagokat kijavítja.

Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.

  • Igaz
  • Hamis

Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?

  • Mert a fejlécben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. (pl.: TTL, fragmentation)
  • Egyáltalán nem kell, sőt hibát okozhat.
  • Mert menet közben a csomag sérülhetett.
  • Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.

Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.

  • Igaz
  • Hamis (egyedi címzésre nem használjuk a teljes teret!)

Mikor lép fel ütemezési feladat?

  • Ha az egyik igényt sem akarjuk előnyben részesíteni
  • Ha hosszabb időre átlagolva sem tudja az erőforrás a feladatot ellátni
  • Ha egy osztott használatú erőforrásra időnként túl sok igény jelentkezik
  • Egyik válasz sem jó

Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?

  • A forró krumpli éget, tehát meg kell várni, amíg kihűl.
  • Egyik válasz sem jó.
  • A forró krumplit a legjobb, ha gyorsan tovább dobjuk.

A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.

  • Hamis
  • Igaz

Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?

  • Ha az MF bit is 1-es, akkor tördeli a csomagot
  • Egyik válasz sem jó
  • Mindenképpen tördelés nélkül továbbítja
  • Feljegyzi, hogy ki küldte a csomagot

Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?

  • Ne kelljen figyelni a címek elején lévő prefixre.
  • A címtartomány növelése.
  • A címtartomány kihasználásának javítása.
  • Egyik válasz sem jó.

Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ

  • Hamis
  • Igaz

Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?

  • A küldő programot
  • Nincs ilyen mező
  • Egyik válasz sem jó
  • Az IP csomag töredékszámát (Ha ez alatt az IP-töredékek egyedi azonosítását értjük, akkor jó)
  • A címzettet

Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről

  • Hamis (nem csúszott el, hanem azt mondja meg hogy hova kell rakni)
  • Igaz

Mekkora egységekben változhat az IP PDU fejrészének mérete?

  • Fél bájtokban
  • Egyik válasz sem jó (32 bites szavakban)
  • 16 bites szavakban
  • Oktettekben
  • Bájtokban

Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?

  • Ha szerencsejátékban többször nyerünk, mint vesztünk
  • Egyik válasz sem jó (ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett kb. az átlagos értékre méretezzük)
  • Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett annak a felére méretezzük

Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing?

  • Osztálynélküli tartományközi útválasztás.
  • Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID osztásának megszüntetését (az Osztálynélküli tartományközi útválasztás nem tartalmában jelenti ezt...de ízlés szerint változhat)
  • Egyik válasz sem jó

Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?

  • Egyik válasz sem jó
  • Meghatározza a kiszolgálásra jogosultak körét (implicit benne van a diákban, de nem egyértelmű, mert a jogosultság kérdése nem teljesen ez a feladatkör)
  • Meghatározza a kiszolgálásból kiesőket telített erőforrás esetén
  • Meghatározza a kiszolgálásért fizetendő díjakat
  • Meghatározza a kiszolgálási sorrendet

Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?

  • A jelátviteli összeköttetések (linkek) átviteli képessége miatt
  • A csomópontok elhelyezkedése miatt
  • Elsősorban az emberi erőforrások miatt
  • A csomópontok véges tárolóképessége miatt
  • Egyik válasz sem jó

Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?

  • Egyik felsorolt válasz sem jó.
  • A hálózati csomópontokon a cél irányába továbbítja a csomagokat.
  • Címzést biztosít a hálózati végpontok azonosítására.
  • Gondoskodik az adatkapcsolati keretek méretét meghaladó csomagok kezeléséről.

Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?

  • Nincs, mert mindkét esetben a következő (esetleg végpont) adatkapcsolati címével ellátott keretbe kell helyezni a továbbítandó csomagot, és a megfelelő porton keresztül továbbítani.
  • Egyik válasz sem jó.
  • Igen, mert az utóbbi esetben a csomagot a következő csomópont IP címével ellátva kell továbbítani.

Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?

  • Egyik válasz sem jó (azért, mert a WFQ a GPS szerinti kiszolgálásának a végét számolja ki...)
  • Kiszámítja a csomagok kiszolgálásának a GPS szerinti kezdetét, és annak sorrendjében valósítja meg a kiszolgálást
  • A kiszolgálási sorrendet a csomagok hossza szerint állapítja meg

Mi az MTU?

  • Egyik válasz sem jó (Maximum Transmission Unit)
  • Minimum Transmission Unit
  • Mean-Time Utilization
  • Music Television Underground

Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?

  • Az egyes szinteken belül betartjuk-e a megőrzési törvényt (conservation law)
  • Milyen kiszolgálási sorrendet követünk az egyes szinteken belül
  • Hány különböző prioritási szinten kezeljük az igényeket
  • Egyik válasz sem jó
  • Az egyes szinteken belül milyen mértékben vonjuk össze (aggregáljuk) az igényeket

Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?

  • Felhasználói csoportot biztosító azonosító (multicast).
  • Egyik felsorolt válasz sem jó.
  • Az összes (al)hálózatot azonosító.
  • Egyedi hálózati csatlakozást azonosító (unicast).

Mi a szerepe az ARP-nek?

  • Egyik válasz sem jó.
  • Egy adatkapcsolati címhez tartozó IP címet lehet vele lekérdezni a RARP szervertől.
  • Meghatározza, hogy milyen üzenetváltással kell megtudni egy adott IP címmel rendelkező csatlakozási ponton lévő eszköz adatkapcsolati azonosítóját (fizikai címét, MAC címét)
  • Lehetővé teszi egy IP címmel nem rendelkező végkészüléknek, hogy IP címet szerezzen egy szervertől.

A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?

  • Egyik válasz sem jó.
  • A kimenő porton használt adatkapcsolati protokoll keretmérete alapján.
  • A továbbítandó csomag kiszolgálási igényei alapján.
  • A csomag Payload mezője alapján
  • A továbbítandó csomag célcímének hálózatazonosító része alapján.
  • A csomópont útvonaltáblájának bejegyzései alapján.

Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?

  • Csak az ARP PDU-két.
  • Csak az IP PDU-két.
  • Az IP és FPE PDU-két.
  • Egyik válasz sem jó.
  • Csak az ICMP PDU-két.

Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?

  • 1500
  • Egyik sem jó (mert 65515 lehet, ami 2^16-1 -20 a fejléc minimális mérete)
  • 2^16-1

Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?

  • Egyik válasz sem jó. (tördeli, ha lehet, de soha nem illeszti össze, ezt csak a címzett végezheti el)
  • Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
  • Eldobja a csomagot, mert töredékeket nem szabad tovább tördelni
  • Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.

-- Átnézve, javítva (2010.05.15.): Csirke, Szilveszter, Cipka

Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni)