„SzgHalok 4. teszt (Routing)” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a |
a |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{ | + | {{Vissza|Hálók}} |
| + | {{Kvízoldal | ||
| + | |cím=Hálók 2009. 4 | ||
| + | }} | ||
| − | + | <onlyinclude> | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?== | ==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}} | |
| − | + | # Egyik válasz sem jó | |
| − | + | # Idegen (foreign) ügynök | |
| − | + | # Otthoni (home) ügynök | |
| − | + | # A mobil végpont felkészítése az ügynökkel való párbeszédre | |
| + | # A mobil végpont mozgási jellemzőinek korlátozása | ||
==Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?== | ==Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |
| − | + | # Egyik válasz sem jó | |
| − | + | # Hol helyezkednek el földrajzilag a csomópontok | |
| − | + | # Az egyes csomópontok melyik másik csomópontokkal vannak összekötve | |
| + | # Az egyes csomópontok melyik végpontokat (beleértve a LAN-okat) szolgálják ki | ||
==Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás== | ==Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
| − | + | # Hamis | |
| + | # Igaz | ||
| + | |||
| + | {{Rejtett | ||
| + | |mutatott=Indoklás | ||
| + | |szöveg= | ||
| + | lásd telefonhálózat | ||
| + | }} | ||
==Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összeköttetés-alapú) routing módszer esetén?== | ==Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összeköttetés-alapú) routing módszer esetén?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
| − | + | # A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat | |
| − | + | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek | |
| + | # Egyik válasz sem jó | ||
| + | |||
| + | {{Rejtett | ||
| + | |mutatott=Indoklás | ||
| + | |szöveg= | ||
| + | Mindenkinek elmondják a szomszédaikkal kapcsolatos tapasztalataikat | ||
| + | }} | ||
==Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásnak?== | ==Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásnak?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |
| − | + | # Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot | |
| − | + | # A hálózat működésének ez a legbiztonságosabb módja | |
| − | + | # Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot | |
| + | # Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító centrum meghibásodása | ||
==Milyen szerepet játszanak az Autonóm Rendszerek (AS) Internet útvonalirányításában?== | ==Milyen szerepet játszanak az Autonóm Rendszerek (AS) Internet útvonalirányításában?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |
| − | + | # Megnehezítik a gerinc routerek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat | |
| − | + | # Lehetővé teszik a hálózat gerinc részében működő routerek számára, hogy a felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban | |
| − | + | # Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban | |
| + | # Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert a belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról | ||
==Melyik állításokat tartja helyesnek az alábbiak közül?== | ==Melyik állításokat tartja helyesnek az alábbiak közül?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
| − | + | # A routing kizárólag a csomagtovábbítást jelenti az összeköttetésmentes hálózatokban | |
| − | + | # A routing alatt kizárólag az útvonaltáblák létrehozását értjük | |
| − | + | # A routingra nincs szükség az összeköttetés-alapú hálózatokban | |
| + | # A routing a végpontok közötti alkalmas útvonal kiválasztását és az így kiválasztott útvonalon a csomagtovábbítást jelenti | ||
==Milyen routing feladatokat jelent a mozgó (a hálózatban csatlakozási pontot változtató) felhasználónak érkező csomag eljuttatása a címzetthez?== | ==Milyen routing feladatokat jelent a mozgó (a hálózatban csatlakozási pontot változtató) felhasználónak érkező csomag eljuttatása a címzetthez?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}} | |
| − | + | # A mobil felhasználó értesíti a partnereit, hogy melyik hálózatot szándékozik meglátogatni, és így azok már a megfelelő hálózati címre küldik az üzeneteiket | |
| − | + | # A mobil felhasználó igényel egy úgynevezett mozgó IP címet, és ezen a hálózati protokoll megtalálja, bárhol van a hálózatban | |
| − | + | # A hazai ügynököt (home agent) értesítenie kell az idegen ügynöknek (foreign agent), hogy egy mobil felhasználó van a hálózatban | |
| − | + | # Az idegen ügynök a hozzá érkező, belsejében a mobil felhasználónak szóló csomagot kézbesíti a hozzá bejelentkezett mobil felhasználónak | |
| + | # A hazai ügynöknek át kell csomagolnia a mobil felhasználó részére érkezett üzenetet, és elküldeni azt az idegen ügynökhöz | ||
==A távolság-vektor (routing) módszer végtelenségig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat== | ==A távolság-vektor (routing) módszer végtelenségig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
| − | + | # Hamis | |
| + | # Igaz | ||
==A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.== | ==A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
| − | + | # Igaz | |
| + | # Hamis | ||
==Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek?== | ==Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
| − | + | # Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert | |
| − | + | # Olyan hálózat, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt | |
| − | + | # Egy olyan hálózatrészt, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz | |
| − | + | # Egy olyan hálózatrész, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak | |
==Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?== | ==Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | |
| − | + | # Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összekötések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát | |
| − | + | # Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat | |
| − | + | # A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat. | |
| + | # Egyik válasz sem jó | ||
| + | {{Rejtett | ||
| + | |mutatott=Indoklás | ||
| + | |szöveg= | ||
Nem egyértelmű a diák alapján, hogy ezek lehet-e vagy sem, tehát itt van egy bizonytalansági tényező. Mindenesetre néhány hivatkozási alap: http://tools.ietf.org/html/rfc760 http://tools.ietf.org/html/rfc1058 http://en.wikipedia.org/wiki/Routing | Nem egyértelmű a diák alapján, hogy ezek lehet-e vagy sem, tehát itt van egy bizonytalansági tényező. Mindenesetre néhány hivatkozási alap: http://tools.ietf.org/html/rfc760 http://tools.ietf.org/html/rfc1058 http://en.wikipedia.org/wiki/Routing | ||
| + | }} | ||
==Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.== | ==Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
| − | + | # Igaz | |
| + | # Hamis | ||
==Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?== | ==Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |
| − | + | # Egyik válasz sem jó | |
| − | + | # Keresési algoritmusokat | |
| − | + | # Számítási algoritmusokat | |
| + | # Táblázatokban nyilvántartott adatokat | ||
| − | ==A távolságvektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól | + | ==A távolságvektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól általuk mért távolságukat közlik a szomszédaikkal.== |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
| − | + | # Igaz | |
| + | # Hamis | ||
==Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (egy összefüggést, "képletet", kifejezést kell megadni)== | ==Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (egy összefüggést, "képletet", kifejezést kell megadni)== | ||
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
| + | # O(ElogE) | ||
| − | ==Mi a szerepe, jelentősége a | + | ==Mi a szerepe, jelentősége a multicast routing-nak, és melyek a jellemzői?== |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |
| − | + | # A címzetteket az egyedi címeik alapján, azok ügyes tömörítésével azonosítja | |
| − | + | # A címzettek azonosítására nem a csoporttagok egyedi címeinek listáját használja, hanem egy csoportcímet | |
| − | + | # Lehetővé teszi különböző csomagoknak ugyanahhoz a címzetthez való hatékony eljuttatását | |
| − | + | # Lehetővé teszi ugyanannak a csomagnak több címzetthez való hatékony eljuttatását | |
| − | + | </onlyinclude> | |
| − | |||
| − | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. június 2., 17:28-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?
- 2 Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?
- 3 Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás
- 4 Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összeköttetés-alapú) routing módszer esetén?
- 5 Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásnak?
- 6 Milyen szerepet játszanak az Autonóm Rendszerek (AS) Internet útvonalirányításában?
- 7 Melyik állításokat tartja helyesnek az alábbiak közül?
- 8 Milyen routing feladatokat jelent a mozgó (a hálózatban csatlakozási pontot változtató) felhasználónak érkező csomag eljuttatása a címzetthez?
- 9 A távolság-vektor (routing) módszer végtelenségig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat
- 10 A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.
- 11 Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek?
- 12 Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?
- 13 Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.
- 14 Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?
- 15 A távolságvektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól általuk mért távolságukat közlik a szomszédaikkal.
- 16 Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (egy összefüggést, "képletet", kifejezést kell megadni)
- 17 Mi a szerepe, jelentősége a multicast routing-nak, és melyek a jellemzői?
Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?
- Egyik válasz sem jó
- Idegen (foreign) ügynök
- Otthoni (home) ügynök
- A mobil végpont felkészítése az ügynökkel való párbeszédre
- A mobil végpont mozgási jellemzőinek korlátozása
Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?
- Egyik válasz sem jó
- Hol helyezkednek el földrajzilag a csomópontok
- Az egyes csomópontok melyik másik csomópontokkal vannak összekötve
- Az egyes csomópontok melyik végpontokat (beleértve a LAN-okat) szolgálják ki
Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás
- Hamis
- Igaz
Indoklás
lásd telefonhálózat
Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összeköttetés-alapú) routing módszer esetén?
- A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek
- Egyik válasz sem jó
Indoklás
Mindenkinek elmondják a szomszédaikkal kapcsolatos tapasztalataikat
Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásnak?
- Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot
- A hálózat működésének ez a legbiztonságosabb módja
- Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot
- Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító centrum meghibásodása
Milyen szerepet játszanak az Autonóm Rendszerek (AS) Internet útvonalirányításában?
- Megnehezítik a gerinc routerek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat
- Lehetővé teszik a hálózat gerinc részében működő routerek számára, hogy a felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban
- Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban
- Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert a belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról
Melyik állításokat tartja helyesnek az alábbiak közül?
- A routing kizárólag a csomagtovábbítást jelenti az összeköttetésmentes hálózatokban
- A routing alatt kizárólag az útvonaltáblák létrehozását értjük
- A routingra nincs szükség az összeköttetés-alapú hálózatokban
- A routing a végpontok közötti alkalmas útvonal kiválasztását és az így kiválasztott útvonalon a csomagtovábbítást jelenti
Milyen routing feladatokat jelent a mozgó (a hálózatban csatlakozási pontot változtató) felhasználónak érkező csomag eljuttatása a címzetthez?
- A mobil felhasználó értesíti a partnereit, hogy melyik hálózatot szándékozik meglátogatni, és így azok már a megfelelő hálózati címre küldik az üzeneteiket
- A mobil felhasználó igényel egy úgynevezett mozgó IP címet, és ezen a hálózati protokoll megtalálja, bárhol van a hálózatban
- A hazai ügynököt (home agent) értesítenie kell az idegen ügynöknek (foreign agent), hogy egy mobil felhasználó van a hálózatban
- Az idegen ügynök a hozzá érkező, belsejében a mobil felhasználónak szóló csomagot kézbesíti a hozzá bejelentkezett mobil felhasználónak
- A hazai ügynöknek át kell csomagolnia a mobil felhasználó részére érkezett üzenetet, és elküldeni azt az idegen ügynökhöz
A távolság-vektor (routing) módszer végtelenségig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat
- Hamis
- Igaz
A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.
- Igaz
- Hamis
Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek?
- Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert
- Olyan hálózat, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt
- Egy olyan hálózatrészt, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz
- Egy olyan hálózatrész, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak
Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?
- Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összekötések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát
- Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat
- A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat.
- Egyik válasz sem jó
Indoklás
Nem egyértelmű a diák alapján, hogy ezek lehet-e vagy sem, tehát itt van egy bizonytalansági tényező. Mindenesetre néhány hivatkozási alap: http://tools.ietf.org/html/rfc760 http://tools.ietf.org/html/rfc1058 http://en.wikipedia.org/wiki/Routing
Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.
- Igaz
- Hamis
Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?
- Egyik válasz sem jó
- Keresési algoritmusokat
- Számítási algoritmusokat
- Táblázatokban nyilvántartott adatokat
A távolságvektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól általuk mért távolságukat közlik a szomszédaikkal.
- Igaz
- Hamis
Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (egy összefüggést, "képletet", kifejezést kell megadni)
- O(ElogE)
Mi a szerepe, jelentősége a multicast routing-nak, és melyek a jellemzői?
- A címzetteket az egyedi címeik alapján, azok ügyes tömörítésével azonosítja
- A címzettek azonosítására nem a csoporttagok egyedi címeinek listáját használja, hanem egy csoportcímet
- Lehetővé teszi különböző csomagoknak ugyanahhoz a címzetthez való hatékony eljuttatását
- Lehetővé teszi ugyanannak a csomagnak több címzetthez való hatékony eljuttatását
