„SzgHalok 4. teszt (Routing)” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-04}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…”)
 
a
8. sor: 8. sor:
  
 
__TOC__
 
__TOC__
 
+
<onlyinclude>
 
==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?==
 
==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?==
 
* Egyik válasz sem jó
 
* Egyik válasz sem jó
105. sor: 105. sor:
 
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet hivatkozni)
 
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet hivatkozni)
  
 
+
</onlyinclude>
 
[[Category:Infoalap]]
 
[[Category:Infoalap]]

A lap 2013. június 1., 19:33-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan, töltsd fel ide vagy küldd el a szotsaki@gmail.com címre. Igaz ez az összes többi tesztre is! Esetleg a képernyőmentés is megfelelő vagy még könnyebb a Ctrl+A > Ctrl+C.

Ekkor szerepelt:

  • 2009. 03. 19.

Tartalomjegyzék

Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarjuk engedni a hálózatban?

  • Egyik válasz sem jó
  • Idegen (foreign) ügynök
  • Otthoni (home) ügynök
  • A mobil végpont felkészítése az ügynökkel való párbeszédre
  • A mobil végpont mozgási jellemzőinek korlátozása

Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?

  • Egyik válasz sem jó
  • Hol helyezkednek el földrajzilag a csomópontok
  • Az egyes csomópontok melyik másik csomópontokkal vannak összekötve
  • Az egyes csomópontok melyik végpontokat (beleértve a LAN-okat) szolgálják ki

Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás

  • Hamis (l. telefonhálózat)
  • Igaz

Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összeköttetés-alapú) routing módszer esetén?

  • A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat
  • A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek
  • Egyik válasz sem jó (mindenkinek elmondják a szomszédaikkal kapcsolatos tapasztalataikat)

Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásnak?

  • Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot
  • A hálózat működésének ez a legbiztonságosabb módja
  • Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen "lássák" a hálózatot
  • Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító centrum meghibásodása

Milyen szerepet játszanak az Autonóm Rendszerek (AS) Internet útvonalirányításában?

  • Megnehezítik a gerinc routerek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat
  • Lehetővé teszik a hálózat gerinc részében működő routerek számára, hogy a felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban
  • Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban
  • Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert a belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról

Melyik állításokat tartja helyesnek az alábbiak közül?

  • A routing kizárólag a csomagtovábbítást jelenti az összeköttetésmentes hálózatokban
  • A routing alatt kizárólag az útvonaltáblák létrehozását értjük
  • A routingra nincs szükség az összeköttetés-alapú hálózatokban
  • A routing a végpontok közötti alkalmas útvonal kiválasztását és az így kiválasztott útvonalon a csomagtovábbítást jelenti

Milyen routing feladatokat jelent a mozgó (a hálózatban csatlakozási pontot változtató) felhasználónak érkező csomag eljuttatása a címzetthez?

  • A mobil felhasználó értesíti a partnereit, hogy melyik hálózatot szándékozik meglátogatni, és így azok már a megfelelő hálózati címre küldik az üzeneteiket
  • A mobil felhasználó igényel egy úgynevezett mozgó IP címet, és ezen a hálózati protokoll megtalálja, bárhol van a hálózatban
  • A hazai ügynököt (home agent) értesítenie kell az idegen ügynöknek (foreign agent), hogy egy mobil felhasználó van a hálózatban
  • Az idegen ügynök a hozzá érkező, belsejében a mobil felhasználónak szóló csomagot kézbesíti a hozzá bejelentkezett mobil felhasználónak
  • A hazai ügynöknek át kell csomagolnia a mobil felhasználó részére érkezett üzenetet, és elküldeni azt az idegen ügynökhöz (IPv4-ben biztosan)

A távolság-vektor (routing) módszer végtelenségig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat

  • Hamis
  • Igaz

A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.

  • Hamis
  • Igaz

Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek?

  • Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert
  • Olyan hálózat, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt
  • Egy olyan hálózatrészt, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz
  • Egy olyan hálózatrész, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak


Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?

  • Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összekötések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát
  • Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat
  • A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat.
  • Egyik válasz sem jó

Nem egyértelmű a diák alapján, hogy ezek lehet-e vagy sem, tehát itt van egy bizonytalansági tényező. Mindenesetre néhány hivatkozási alap: http://tools.ietf.org/html/rfc760 http://tools.ietf.org/html/rfc1058 http://en.wikipedia.org/wiki/Routing

Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.

  • Igaz
  • Hamis

Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?

  • Egyik válasz sem jó
  • Keresési algoritmusokat
  • Számítási algoritmusokat
  • Táblázatokban nyilvántartott adatokat

A távolságvektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól ÁLTALUK MÉRT TÁVOLSÁGUKAT közlik a szomszédaikkal.

  • Hamis
  • Igaz

Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (egy összefüggést, "képletet", kifejezést kell megadni)

  • O(ElogE)

Mi a szerepe, jelentősége a _multicast routing_-nak, és melyek a jellemzői?

  • A címzetteket az egyedi címeik alapján, azok ügyes tömörítésével azonosítja
  • A címzettek azonosítására nem a csoporttagok egyedi címeinek listáját használja, hanem egy csoportcímet
  • Lehetővé teszi különböző csomagoknak ugyanahhoz a címzetthez való hatékony eljuttatását
  • Lehetővé teszi ugyanannak a csomagnak több címzetthez való hatékony eljuttatását

-- Átnézve, javítva (2010.05.15.): Csirke, Szilveszter, Cipka Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet hivatkozni)