Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 8

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör8}} __TOC__ ==Témakör: Az eredmény számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A fedezet- és eredményelemzés cé…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Témakör: Az eredmény számbavételéhez kapcsolódó ismeretek

A fedezet- és eredményelemzés célja, hogy átfogó képet nyújtson a vállalkozás adott időszakban végzett tevékenységének jövedelmezőségéről. I (112/11)

A fedezeti pontban az árbevétel és az összes költség értéke megegyezik. I (115/16)

A fedezeti összeg a fajlagos fedezeti összeg és az értékesített mennyiség szorzata. I (93/13)

A fedezeti összeg a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban az értékesítés bruttó eredményeként jelenik meg. I (125/11)

A fedezeti összeg elemzése során számszerűsítik a fedezeti összeg változását befolyásoló tényezők hátasait. I (100/15)

A fedezeti összeg megegyezik az üzemi, üzleti tevékenység eredményével. H (11/92)

A hozam számlákon a csökkenést a Követel, oldalon könyveljük. H (15/96)

A hozam számlákon a csökkenést a Tartozik, oldalon könyveljük. I (114/14)

A hozam számlákon a növekedést a Követel, oldalon könyveljük. I (101/13)

A hozam számlákon a növekedést a Tartozik, oldalon könyveljük. H (14/118)

A mutatószámok segítségével történi eredményelemzés során az eredmény összetevőit mindig az eredmény kimutatás egyes eredménykategóriaihoz, vagy soraihoz hasonlítjuk. H (12/94)

A mutatószámok segítségével történi eredményelemzés során az eredmény összetevőit valamilyen mérlegértékhez vagy az eredmény kimutatás egyes eredménykategóriaihoz, esetleg soraihoz hasonlítjuk. I (102/5)

A mutatószámokkal történi, eredményelemzés azt jelenti, hogy a mutatók időbeli alakulásának kiértékelésével vonnak le következtetéseket az eredmény alakulását illetően. H (10/121)

A mutatószámokkal történi, eredményelemzés azt jelenti, hogy a mutatók időbeli alakulásának kiértékelésével és térbeli (üzletági) összehasonlításával vonnak le következtetéseket az eredmény alakulását illetően. I (112/14)

A mérleg szerinti eredmény a tárgyidőszaki tevékenység eredményének azon része, melyet a tulajdonosok a vállalatból kivontak. H (14/88)

A mérleg szerinti eredmény a tárgyidőszaki tevékenységnek a társasági adóval csökkentett eredménye. H (9/111)

A mérleg szerinti eredmény a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkehez való hozzájárulása. I (106/13)

A prospektív eredményelemzés során a tárgyidőszak adatait hasonlítjuk, össze a megelőzi idősszak adataival. H (19/98)

A prospektív eredményelemzés során a tárgyidőszak tényleges adatait hasonlítjuk össze a tárgyidőszakhoz kapcsolódó tervadatokkal. I (100/17)

A retrospektív eredményelemzés során a tárgyidőszak adatait hasonlítjuk, össze a megelőzi, idősszak megfeleli adataival. I (100/13)

A retrospektív eredményelemzés során a tárgyidőszak tényleges adatait hasonlítjuk össze a tárgyidőszakhoz kapcsolódó tervadatokkal. H (21/120)

A ráfordítás számlákon a csökkenést a Követel, oldalon könyveljük. I (112/15)

A ráfordítás számlákon a csökkenést a Tartozik, oldalon könyveljük. H (13/124)

A ráfordítás számlákon a növekedést a Követel, oldalon könyveljük. H (10/102)

A ráfordítás számlákon a növekedést a Tartozik, oldalon könyveljük. I (108/10)

A személyi jellegű ráfordítások csak a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban szerepelnek. H (11/116)

A személyi jellegű ráfordítások csak az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban szerepelnek. I (89/22)

Az adózott eredmény cash flow jellegű mutató. H (16/109)

Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját előállítású eszközök (nem készletek) aktivált értékének és a saját termelési készletek állományváltozásának különbsége. H (12/119)

Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját előállítású eszközök (nem készletek) aktivált értékének és a saját termelési készletek állományváltozásának összege. I (91/18)

Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelési készletek állományváltozásától függően növelheti és csökkentheti is a vállalkozás eredményét. I (107/13)

Az aktivált saját teljesítmények értéke az eredményt a hozamokhoz hasonlóan mindig növeli. H (12/98)

Az aktivált saját teljesítmények értéke az eredményt a ráfordításokhoz hasonlóan mindig csökkenti. H (16/107)

Az aktivált saját teljesítmények értéke csak a forgalmi költség típusú eredménykimutatásban jelenik meg. H (11/106)

Az aktivált saját teljesítmények értéke csak az összköltség típusú eredménykimutatásban jelenik meg, hiszen itt a teljes költséget megjeleníti anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenési leírás között szereplő azon költségek értéket írjuk vissza, melyekből a tárgyidőszakban ténylegesen nem lett ráfordítás. I (104/11)

Az aktivált saját teljesítmények értéke lehet negatív is, hiszen a saját előállítású eszközök aktivált értéke lehet negatív. H (16/117)

Az aktivált saját teljesítmények értéke lehet negatív is, hiszen a saját termelési készletek állományváltozása állománycsökkenés esetén negatív. I (114/18)

Az aktivált saját teljesítmények értéke megegyezik az értékesítés közvetlen és közvetett költségeivel csökkentett terme lesi költséggel. I (106/12)

Az aktivált saját teljesítmények értéke megegyezik az értékesítés közvetlen és közvetett költségeivel növelt termelési költséggel. H (19/103)

Az aktivált saját teljesítmények értéke mindkét eredménykimutatásban megjelenik. H (15/107)

Az aktivált saját teljesítmények értéke, csakúgy, mint az eredmény kimutatás minden más sora is, kizárólag pozitív értéket vehet fel. H (9/115)

Az anyagjellegű ráfordítások csak az összköltség eljárással összeállított eredménykimutatásban szerepelnek. I (112/10)

Az anyagjellegű ráfordítások mind az összköltség, mind a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban megjelennek. H (18/125)

Az egyéb bevételek csak az összköltség eljárással összeállított eredménykimutatásban jelennek meg. H (15/103)

Az egyéb bevételek mind az összköltség, mind a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban megjelennek. I (87/16)

Az eredményelemzés elősegíti azoknak az intézkedéseknek, söntéseknek a meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az elért eredmények növelését, illetve a vállalkozás célkitűzéseinek a megvalósít, ásat. I (100/17)

Az eredmény kimutatás az idősszak során a vállalkozás eredményességéről tájékoztat, oly módon, hogy az idősszak alatt végbement gazdasági folyamatok hátasaként létrejött bevételeket és kiadásokat veszi számba. H (19/109)

Az eredmény kimutatás az idősszak során a vállalkozás eredményességéről tájékoztat, oly módon, hogy az idősszak alatt végbement gazdasági folyamatok hátasaként létrejött hozamokat és ráfordításokat veszi számba. I (114/9)

Az eredménykimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között csak az állandó alkalmazottakhoz kötheti bérköltségek, a bérjárulékok és a személyi jellegű egyéb kifizetések jeleníthetik meg. H (10/106)

Az eredménykimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között jelenítjük meg a bérköltségeket, a bérjárulékokat és a személyi jellegű egyéb kifizetéseket is. I (125/10)

Az eredménykimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között jelenítjük meg azokat a tételeket is, melyeket munkadíj címen fiztunk a külső vállalkozóinknak. H (20/115)

Az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások köze tartoznak az anyagköltségek, az igénybe vett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások, az eladott áruk beszerzési értéke, eladott (közvetített) szolgáltatások. I (87/6)

Az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között az anyagköltségeket, az igénybe vett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatásokat jelenítjük meg, az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott (közvetített) szolgáltatások itt nem mutathatok ki, hiszen azokat forgalmi jellegük miatt csak a forgalmi költségi eredmény kimutatás tartalmazhatja. H (14/85)

Az eredménykimutatásban az egyéb bevételek között kell megjeleníteni többek között a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésének nettó ellenértéket. I (111/18)

Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell megjeleníteni többek között az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értéket. I (118/13)

Az eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás között jelenítjük meg a befektetett eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenését. H (13/117)

Az eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás között jelenítjük meg a tárgyi eszközök, immateriális javak elszámolt terv szerinti értékcsökkenését. I (112/13)

Az eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás között jelenítjük meg a tárgyi eszközök, immateriális javak elszámolt terv szerinti és térvén felüli értékcsökkenését. H (10/99)

Az eredményszámlákon való könyvelést a világosság és a bruttó elszámolás elve követeli meg. I (126/13)

Az eredményszámlákon való könyvelést az időbeli elhatárolások elve követeli meg. H (19/106)

Az értékcsökkenési leírás csak az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban szerepel. I (119/18)

Az értékcsökkenési leírás mind az összköltség, mind a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban megjelenik. H (15/107)

Az értékesítés közvetett költsége meghatározható úgy, hogy az aktivált saját teljesítményekkel csökkentett termelési költséghez hozzáadjuk az értékesítés közvetlen költségeit, ahol az aktivált saját teljesítmények értéke pozitív és negatív értéket is felvehet. H (9/96)

Az értékesítés közvetlen költsége meghatározható ügy, hogy az aktivált saját teljesítményekkel csökkentett termelési költségből levonjuk az értékesítés közvetett költségeit, ahol az aktivált saját teljesítmények értéke pozitív és negatív értéket is felvehet. I (99/19)

Az értékesítés nettó árbevétele csak a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban jelenik meg. H (9/122)

Az értékesítés nettó árbevétele csak az összköltség eljárással összeállított eredménykimutatásban jelenik meg. H (14/120)

Az értékesítés nettó árbevétele mind az összköltség, mind a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban megjelenik. I (103/23)

Az összes termelési költség meghatározható az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek, valamint az aktivált saját teljesítmények különbségeként, ahol az aktivált saját teljesítmények pozitív és negatív értékeket is felvehetnek. H (9/105)

Az összes termelési költség meghatározható az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek, valamint az aktivált saját teljesítmények összegeként, ahol az aktivált saját teljesítmények pozitív és negatív értékeket is felvehetnek. I (109/12)

Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredmény kimutatás az értékesítés bruttó eredménye megállapításának módszerében különbözők, a többi eredménykategória esetében a két módszer megegyezik. H (23/102)

Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredmény kimutatás az üzemi, üzleti eredmény megállapításának módszerében különbözők, a többi eredménykategória esetében a két módszer megegyezik. I (109/16)

Fajlagos fedezeti hányad = Eladási egységár / Fajlagos fedezeti összeg. H (15/101)

Fajlagos fedezeti hányad = Fajlagos fedezeti összeg / Eladási egységár. I (111/10)

Fedezeti hányad = 1 + Értékesítés közvetlen költsége / Értékesítés nettó árbevétele. H (14/100)

Fedezeti hányad = 1 – Értékesítés közvetlen költsége / Értékesítés nettó árbevétele. I (106/10)

Fedezeti hányad = Fedezeti összeg * Értékesítés nettó árbevétele. H (17/95)

Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Értékesítés nettó árbevétele. I (104/11)

Ha egy vállalkozás a „fedezeti pont alatt” értékesít, akkor nyereséges. H (14/103)

Ha egy vállalkozás a „fedezeti pont alatt” értékesít, akkor vesztes eges. I (104/20)

Ha egy vállalkozás a „fedezeti pont felett” értékesít, akkor nyereséges. I (109/12)

Értékesítés nettó árbevételeként jelenik meg az eredménykimutatásban az üzleti évben értékesített készletek és szolgáltatások árkiegészítéssel, felárral növelt, enged menyekkel csökkentett, általános, forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. I (111/10)

Értékesítés nettó árbevételeként jelenik meg az eredménykimutatásban az üzleti évben értékesített készletek, szolgáltatások, tárgyi eszközök árkiegészítéssel, felárral növelt, enged menyekkel csökkentett, általános, forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. H (13/119)


Előző teszt

Következő teszt

Vissza a főoldalra

SzamVitel