Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 10
Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót
Tartalomjegyzék
Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek
A bérjárulékok között nem szerepelhetnek adójellegű tételek. H (10/79)
A bérjárulékok személyi jellegű költségek. I (111/16)
A bérköltségek köze tartozik a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulás, üdülési csekk, et kezesi jegy, vagy a végkielégítés. H (16/88)
A bérköltségek köze tartozik többek között az alapbér; a törzsbér; a bérpótlékok; az éves eredménytől függő prémiumok, jutalmak; a kiegeszitő fizetések; az illetmények; a 13. vagy további havi munkabér. I (99/6)
A bérköltségként jelenítjük meg a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket. H (9/107)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél kisebb mértékben emelkednek. I (84/13)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél nagyobb mértékben emelkednek. H (10/99)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek. H (14/106)
A felmerült és az időszakot terheli, költségek között a kapcsolatot a kalkuláció teremti meg. H (21/89)
A felmerült és az időszakot terheli költségek között a kapcsolatot a költségkorrekciók teremtik meg. I (86/9)
A főüzemek, a társüzemek, valamint a központi irányítás a költségek felmerülése szempontjából költséghelyek. I (93/15)
A főüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyűjtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek. I (76/11)
A főüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei. H (12/93)
A hulladék újrahasznosítása költségmegterülést jelent. I (94/7)
A költség a tevékenység érdekében felmerült erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. I (94/20)
A költség az értékesített eszközök bekerülési (könyv szerinti) értéke. H (12/103)
A költségcsökkenések között megkülönböztetünk tényleges és technikai költségcsökkenéseket. I (91/14)
A költségek aktív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel. H (7/94)
A költségek aktív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket. I (104/13)
A költségek aktív időbeli elhatárolása költségmegterülést jelent. H (13/89)
A költségek passzív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel. I (76/15)
A költségek passzív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket. H (21/93)
A költségkorrekcióknak két csoportja van a költségek időbeli elhatárolása és a költségmegterülések. I (87/14)
A költségmegterülések a felmerült költségeket csökkenti tételek. I (110/8)
A költségmegterülések a felmerült költségeket növeli tételek. H (16/106)
A központi irányítás költségei változó költségek. H (14/84)
A központi irányítás általános költségei köze tartoznak a társüzemi költségek. H (14/110)
A közvetett költségek gazdasági szempontból nem köthetik egy meghatározott termekhez. I (99/6)
A közvetlen költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely. H (14/103)
A közvetlen költségek gazdasági szempontból egy meghatározott termekhez köthetik és kizárólag a termekkel hozhatok kapcsolatba. I (90/14)
A lineárisan változó költségek a mennyiség egységnyi növekedésére mindig ugyanolyan mértékben emelkednek. I (108/9)
A lépcsőzetesen változó költségek bizonyos tevékenységi volumen elérésekor ugrásszerűen változnak és a következő kritikus pontig újra változatlanok maradnak. I (108/7)
A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal kisebb mértékben emelkednek. H (12/101)
A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal nagyobb mértékben emelkednek. I (91/10)
A pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat egyéb szolgáltatás költségeként mutatjuk ki. I (90/14)
A regresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek. I (99/13)
A személyi jellegű költségek köze soroljuk a bérköltséget, a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket. I (81/9)
A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel a termekre jutó vállalati általános, költségeket is. H (13/96)
A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kívül a termékre jutó üzemi általános, költségeket is. I (105/11)
A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások. H (10/99)
A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére. I (90/14)
A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános, költségek lineárisan változó részét is. I (91/10)
A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános költségeket is. H (9/94)
A társüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyújtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek. H (16/94)
A társüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei. I (114/13)
A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások. I (95/4)
A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére. H (6/113)
A viszonylag állandó költségek a tevékenység egy adott terjedelmen belül nem reagálnak a tevékenység volumenének változásara, az adott terjedelmet túllepve azonban igen. I (95/20)
A vállalati általános költségei köze a központi igazgatás és adminisztráció költségei, az értékesítés közvetett költségei valamint az egyéb központi általános költségek tartoznak. I (100/11)
Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, az egyéb szolgáltatás költséget, valamint az eladott áruk beszerzési értéket. H (12/86)
Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, valamint az egyéb szolgáltatás költséget. I (95/8)
Az anyagköltség a tevékenység érdekében felhasznált anyagok pénzben kifejezett értéke. I (86/8)
Az anyagköltség a vásárolt anyagok pénzben kifejezett értéke. H (17/94)
Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla. H (8/84)
Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla. I (85/12)
Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla. I (97/7)
Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla. H (7/108)
Az időszakban felmerült költségek között vannak olyan költségek, melyek a tárgyidőszakot terhelik és vannak olyan költségek, melyek más beszámolási időszakban jelentkeznek ráfordításként. I (87/16)
Az időszakban felmerült és az időszakot terheli, költségek összege kiadja az összes költséget. H (5/89)
Az időszakot terheli, költségek között vannak olyan költségek, melyek az időszakban merültek fel, de lehetnek olyan költségek is, melyek más beszámolási időszakból származnak. I (93/7)
Az általános költség szinonimája a közvetett költségnek. I (100/18)
Az általános költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely. I (121/21)
Bérjárulékként kerül kimutatásra a munkáltató által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék; egészségbiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; munkaadói járulék; szakképzési hozzájárulás; valamint minden olyan adok módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg. I (107/14)
Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli. H (8/89)
Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli. I (97/12)
Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli. I (100/20)
Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli. H (15/101)
Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerülő szék a költséghely. H (14/92)
Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerüli szék az költségviselő. I (90/9)
Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszközforrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak. I (88/15)
Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak. H (11/98)
Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak. H (8/111)
Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak. I (107/8)
Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk bekerülési értékbe tartozó és nem tartozó költségeket. I (103/15)
Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket. H (14/84)
Ha a költségeket a volumenhez való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket. I (91/12)
Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, akkor közvetlen és közvetett költségekről beszelünk. I (89/15)
Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, költségnemekről beszelünk. H (7/82)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, költség nemekről beszelünk. I (92/10)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk anyagjellegű, személyi jellegű költségeket, valamint az értékcsökkenési leírását. I (80/13)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk közvetlen és közvetett költségeket. H (9/101)
Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki a pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat. H (12/95)
Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki mindazon szolgáltatásokat, melyek nem tartoznak sem a közvetített szolgáltatásokhoz, sem az egyéb szolgáltatásokhoz. I (86/9)
Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken. H (14/95)
Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő. I (101/8)
Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken. I (98/11)
Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő. H (13/103)
Szemelyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítjük meg a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulást, üdülési csekket, et kezesi jegyet, vagy a végkielégítést is. I (107/8)
Változó költségek azok, melyek a tevékenység volumenétől függően valamilyen arányban változnak. I (90/11)
Állandó költségnek nevezzük azokat a költségeket, melyek a tevékenységi volumenjelentős terjedelmében a vizsgált időszakban változatlanok. I (99/12)
Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki a befektetett eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg. H (12/103)
Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki az immateriális javak, tárgyi eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg. I (109/14)
