Számítógépes kultúra - ZH összefoglaló

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen David14 (vitalap | szerkesztései) 2013. február 6., 12:47-kor történt szerkesztése után volt. (David14 átnevezte a(z) Számítógépes kultúra - Zh összefoglaló lapot a következő névre: Számítógépes kultúra - ZH összefoglaló)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Szükséges: toll, név, olvasható, értelmes válasz :)

1. Neumann-architektúra eredete

Részekre bontott (sorba állított) feladatmegoldás; a művelet elemekre bontása. Charles Babbage 19. sz. első fele (mechanikus számítógép terve). Neumann-architektúra modellje az emberi munka.

2. Machintosh alapelve

„A számítástechnika jobbá teszi az emberek életét -> egyszerű, Mindenkinek hozzáférhető) Mint az eszperantó (rövid tanulással messze el lehet jutni -> de: hosszútávon elvész az előny), egyszerűség (de: bonyolult feladatot nem lehet egyszerűen megoldani). Machintosh nem lett sikeres.

3. Turing teszt és kritikája

Azt mutatja ki, hogy képes-e a program intelligensen viselkedni. Intelligencia: nem léte, hanem viselkedés alapján. (Eredete: imitációs játék – ffi és nő megkülönböztetése -> nem lehet, de ettől még különböznek!) Félrevezetés = intelligencia? Turing teszten kétféleképpen lehet átmenni: okosabb program vagy butább kérdező. Az intelligenciába más dolgokat is beleszámítunk (pl. érzelmek). Negatív Turing teszt: Searle gondolatkísérlete – kínaiul nem tudó ember szótárral -> nem érti mire válaszol és mit.

4. Elektronikus privacy

Háromféle adat: nyilvános adat, személyes adat, érzékeny adat. Korszakok: 0. – 1890. a technológia fejlődésével haladni kell, hogy az eddigi jogokat továbbra is védjük. 1. – 1945-ig Az adatok digitális tárolása. 2. – 1975-ben megjelenik a PC: gyors adatkezelés 3. 90es évek közepétől: internet és keresés. Hogyan kell kezelni? Személyes adat nem kezelhető titokban, az érintettnek joga van tájékozódni róla hogy kik és milyen adatokat kezelnek róla, megtilthatjuk hogy más célra használják őket mint amire kiadtuk, jogunk van kiegészíteni az adatainkat, az adatkezelés felelős az adatkezelésért. Keretszabályozás: általános irányelv, de: konkrét értelmezés nem mindig egyértelmű. Szektorális szabályozás: minden területet külön szabályoznak, de: az új technológiát újra kell szabályozni. Önszabályozás: az adatkezelők maguk dolgozzák ki az elveket, de: saját érdekeik érvényesülnek csak! Önvédelem: mindenki magát védi, de: nem működik, elvárható a központi védelem!

5. Megfigyelő kamerák

Csak megfigyelés: nincs probléma. Egy ideig rögzített: problémás lehet. Biometrikus azonosítás: nyomonkövetés lehetséges. De: technológiai válasz egy technológiai problémára; nem valódi megoldás! Költségvetésileg sem hatékony. Nagyon nehéz megfigyelni és kiszűrni a bűnösöket. Biometria: adatbázis keresése, kezelése problémás; ártatlanság vélelmét félti!

6. A Fortran eredete

A programozás eredete. IBM 701: 1953. A test-test elleni harcot unva megírták az első magasszintű programnyelvet. 1957-ben megírták és forradalmasította a számítástechnikát. Majdnem olyan gyors mint az assembly, sokkal gyorsabban lehetett programozni benne.

7. Hackerek

PGP 10es. Első korszak: 1967. után kezdik kifejleszteni a Unixot magas szintű nyelven (C-ben). Egyszerűség, pipe (bármi bárminek bemenő adata lehet). 1980ra a Unix és Arpanet összeér. Második korszak: 1980-ban Basic programnyelven.

8. A számítógépek jogai

Bina48 jogaiért próbaper. A bírókat meggyőzi (tudatos lénynek látszik). A nagy cégek el akarják ismertetni a jogaikat: a felelősség átruházása a gépre.

9. Mesterséges intelligencia eredete

Galilei 17. sz.: „Az igazség a geometria nyelván van megírva.” Descartes: A gondolkodás matematikának tekinthető. Logikai hiba: a képességek nem piramisszerűen épülnek fel (pl. a sakkgép nem tud étteremben rendelni).

10. Hackeretika kezdetei

Először: minden információnak szabadnak kell lennie. Richard Stallman: a copyright nem természetes dolog, mindenkinek joga van forráskódot továbbadni. GNU project: 100%ban szabad szoftverre felépülő oprendszer. FSF (Free Software Foindation). GPL (General Public Licence): a szoftver változatait nem lehet levédeni.

11. Jog, norma, piac, architektúra

12. P2P hálózatok

Teljes CD feltöltése: tiltott. Minta feltöltése: ma Mo.n tiltott. Máshol nem elérhető anyag feltöltése. Promóciós célokkal történű feltöltés: szabad.

13. Kognitív szabadság

Boire (2000): A jognak nyomon kell követnie a fejlődést; a privacyt ki kell terjeszteni ennek megfelelően. Pl. emlékekhez vagy törléséhez való jog.

14. Jog megalapozásának kísérletei

  • Természeti jog: természetből levezethető a jog.
  • Haszonelvűség: a többség számára előnyös állapotot jogszerűvé tenni.
  • Kanti kategorikus imperativusz: mindig azt kell tenni, mintha te lennél az egyetlen aki tehetnél. (Egyéni tettből következik az egyetemes természeti tett.)

-- KoBa(k) - 2006.05.14.
Word -> Wiki konverzió -- Peti - 2006.09.17.