Számítógép architektúrák kedvcsináló

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 21:15-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzArKedvcsinalo}} vissza ---- A PC nem számítógép. Ha bejártok, lehet, hogy ezt el is hiszitek majd, bár ez emberfüggő :)…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


vissza



A PC nem számítógép. Ha bejártok, lehet, hogy ezt el is hiszitek majd, bár ez emberfüggő :). A tárgy szerintem érdekes, bemutatja a számítástechnikában alkalmazott architektúrákat, szervezési módszereket, amikről jó eséllyel a másodéves infóshallgatók 85%-a még sohasem hallott. Az előadó stílusát... khm... szokni kell :). A tanár úrnak szokása mondandója elővezetése közben kérdéseket feltenni az előadáson bent ülő társaság egyes tagjainak. A teljesen és maximálisan precíz válasz kivételével mindig "Tökéletesen rossz!" viszontválaszt ad (én általában bejártam, de egyszer sem hallottam tőle, hogy "Igen, ez a helyes válasz." :)). Különösen sok kérdésre számíthatnak a következő csoportokba sorolható egyének:

  • Hosszú hajúak
  • Hosszú szakállúak
  • Első sorok környékén ülők

Annyit előrebocsátok, hogy a tanár úr valóban értékes megjegyzéseket fűz az általa összeállított diasorhoz, nem pusztán felolvassa őket, ebből következően szerintem érdemes bejárni, még ha néha "meg is tiszteli" az embert egy-két kellemetlenül nehéz kérdéssel :). Egy dolgot viszont jegyezzetek meg: sapkában senki ne menjen be SzAr előadásra, különben a tanár úr kiordítja onnan!

Az anyag szerintem érdekes, bár ha valaki nem szereti a sok matekot, akkor felkötheti az alsóneműt az adatáramlásos modell, de méginkább a neuron modell magyarázatakor. Ez utóbbi szerencsére csak rettentő ritkán fordul elő a vizsgákon, az előbbi viszont annál többször!

Apropó, követelmények. A félév során két kis ZH-t kell írni. Mindkettőn két darab kérdés van, és a tanár úr általában elmondja, hogy mely anyagrészből íratja a dolgozatot ("Meglepődnék, ha a ZH-t nem az elosztott rendszerekből írnák..."). A ZH-k minimális tanulással abszolválhatók, a követelmény egyébként mindkettőn egy-egy kérdés megfelelő megválaszolása. A kisZH-k eredménye nem számít bele a vizsgába. Vizsgára készüléshez a diák ajánlottak, "megtámogatva" Németh tanár úr Infosite-ra feltett jegyzetével. Vizsgán van beugró, de a TVSZ miatt csak az elővizsgán lehet úgy dönteni, hogy nem adja be, ha nem jól sikerült. A beugró- és a vizsgakérdések is szinte teljesen azonosan Szama Infosite-os kidolgozásával, bár ezekben a kérdésekre adott válaszok a tanár úr szerint nem minden esetben hibátlanok.

Összességében, ha az ember viszonylag rendesen bejár és jegyzetel, ebből a tárgyból nagyon nehezen szerez 3-asnál rosszabb jegyet...

-- Földe - 2006.01.20.

A két kis ZH mostanra megszűnt. Gyakorlati órákon vannak kis ZH-k (10 db, tippelős), amiből ha 4 meg van, az 1 nagy ZH-t ér, ha 8, akkor értelemszerűen 2 nagy ZH-t, és már meg is van az aláírás. :) Ha ezeket valaki nem teljesíti, akkor meg kell írnia a nagy ZH-kat az aláíráshoz (2* 4 kérdés). A vizsga keményebb, bőséges elméleti tudással felvértezve ajánlott részt venni rajta. A beugró részre elég a SzaMa jegyzet, a kifejtős kérdésekre szerintem nem. (Diák+SzaMa+órákon elhangzott dolgok) Nekem az előadó (Németh Gábor) tartotta a gyakorlatokat, ami kb. előadás feeling, csak itt nem lehetett eléggé hátra ülni, hogy elkerüld az esetleges kérdéseket. Ha pontatlan volt a válaszod (ami elég nagy esélyű nála), akkor a "Tökéletesen rossz!" választ kaptad. Ennek ellenére a gyakorlatokon olyan, mindennapi példákat hozott, amivel sokkal könnyebben tanulható volt az anyag. Hozzá érdemes volt bejárni, mert nagyon jó!

-- Tóth Gábor - 2010.02.02.