„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}
 +
 
==1. turnus==
 
==1. turnus==
 
===Elmélet===
 
===Elmélet===
−
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata
+
====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata====
 +
* 1.megoldás<br />
 +
Logikai címek alapján routing<br />
 +
Torlódás feloldás, elkerülés<br />
 +
* 2. megoldás <br />
 +
** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
 +
** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás
  
−
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen
+
==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ====
 +
RecieveWindow <br />
 +
* a fogadó oldalon menedzselik
 +
* fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
 +
* TCP fejléc - Window (16 bit)
 +
Congestion Window<br />
 +
* adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
 +
* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében
  
−
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség
+
==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ====
 +
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0
 +
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1
  
−
4) Mi az az exponált terminál
+
==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ====
 +
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.
  
−
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya
+
- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre<br />
 +
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer
  
 +
==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ====
 +
* lassan konvergál
 +
* nem jól skálázódik
 +
* hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
 +
* végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer)
  
 
===Gyakorlat===
 
===Gyakorlat===
27. sor: 51. sor:
 
==2. turnus==
 
==2. turnus==
 
===Elmélet===
 
===Elmélet===
−
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között
+
==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ====
 +
* a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
 +
*Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
 +
*Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)
  
−
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség
+
==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ====
 +
GET: az adott URL tartalmának lekérése
 +
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza
  
−
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk
+
==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ====
 +
R - adatátviteli sebesség<br />
 +
l - link fizikai hossza<br />
 +
v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br />
 +
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br />
  
−
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti)
+
min. csomagméret = R*RTT<br />
  
−
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között
+
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br />
  
 +
==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ====
 +
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.
 +
 +
==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ====
 +
PCF:
 +
* van QoS, de nem elterjedt
 +
* prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók
 +
* egy AP vezérli
 +
DCF:
 +
* sok kommunikáló esetén sok ütközés
 +
* nincsenek prioritások
 +
* ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat
  
 
===Gyakorlat===
 
===Gyakorlat===
48. sor: 93. sor:
  
 
5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért
 
5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért
 +
 +
[[Kategória:Mérnök informatikus]]

A lap jelenlegi, 2015. június 1., 11:45-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Számítógép-hálózatok

1. turnus

Elmélet

1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata

  • 1.megoldás

Logikai címek alapján routing
Torlódás feloldás, elkerülés

  • 2. megoldás
    • Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
    • Útvonalválasztás, forgalomszabályozás

2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen

RecieveWindow

  • a fogadó oldalon menedzselik
  • fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
  • TCP fejléc - Window (16 bit)

Congestion Window

  • adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
  • attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében

3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség

Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1

4) Mi az az exponált terminál

Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.

- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer

5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya

  • lassan konvergál
  • nem jól skálázódik
  • hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
  • végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer)

Gyakorlat

1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:

10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24

2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép

3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete

4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne

5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?

2. turnus

Elmélet

1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között

  • a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
  • Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
  • Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)

2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség

GET: az adott URL tartalmának lekérése HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza

3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk

R - adatátviteli sebesség
l - link fizikai hossza
v = 2*108 m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)

min. csomagméret = R*RTT

Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).

4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti)

IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.

5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között

PCF:

  • van QoS, de nem elterjedt
  • prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók
  • egy AP vezérli

DCF:

  • sok kommunikáló esetén sok ütközés
  • nincsenek prioritások
  • ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat

Gyakorlat

1) IPv4 alhálózatok összevonása

2) IPv4 felosztás

3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)

4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben

5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért

A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Számítógép-hálózatok_-_Vizsga,_2014.06.10.&oldid=186009”