„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés
a (Hryghr átnevezte a(z) SzgHálók vizsgasor 2014.06.10. lapot Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10. lapra átirányítás nélkül) |
(Kidolgozás) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==1. turnus== | ==1. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
| − | 1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata | + | 1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata<br /> |
| + | * 1.megoldás<br /> | ||
| + | Logikai címek alapján routing<br /> | ||
| + | Torlódás feloldás, elkerülés<br /> | ||
| + | * 2. megoldás <br /> | ||
| + | ** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása | ||
| + | ** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás | ||
| − | 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen | + | 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> |
| + | RecieveWindow <br /> | ||
| + | * a fogadó oldalon menedzselik | ||
| + | * fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos | ||
| + | * TCP fejléc - Window (16 bit) | ||
| + | Congestion Window<br /> | ||
| + | * adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe) | ||
| + | * attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében | ||
| − | 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség | + | 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> |
| + | Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 | ||
| + | Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1 | ||
| − | 4) Mi az az exponált terminál | + | 4) Mi az az exponált terminál <br /> |
| + | Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált (~rejtett) terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna. | ||
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya | 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya | ||
| − | + | * lassan konvergál | |
| + | * nem jól skálázódik | ||
| + | * hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15) | ||
| + | * végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer) | ||
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||
| 30. sor: | 49. sor: | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között | 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között | ||
| + | * a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív | ||
| + | *Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz | ||
| + | *Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy) | ||
| + | |||
| + | 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> | ||
| + | GET: az adott URL tartalmának lekérése | ||
| + | HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza | ||
| + | |||
| + | 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> | ||
| + | R - adatátviteli sebesség<br /> | ||
| + | l - link fizikai hossza<br /> | ||
| + | v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br /> | ||
| + | RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br /> | ||
| − | + | min. csomagméret = R*RTT<br /> | |
| − | + | Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br /> | |
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) | 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) | ||
| + | IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni. | ||
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között | 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között | ||
| − | + | PCF: | |
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||
A lap 2015. május 30., 19:21-kori változata
Tartalomjegyzék
1. turnus
Elmélet
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata
- 1.megoldás
Logikai címek alapján routing
Torlódás feloldás, elkerülés
- 2. megoldás
- Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
- Útvonalválasztás, forgalomszabályozás
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen
RecieveWindow
- a fogadó oldalon menedzselik
- fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
- TCP fejléc - Window (16 bit)
Congestion Window
- adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
- attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1
4) Mi az az exponált terminál
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált (~rejtett) terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya
- lassan konvergál
- nem jól skálázódik
- hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
- végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer)
Gyakorlat
1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:
10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24
2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép
3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete
4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne
5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?
2. turnus
Elmélet
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között
- a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
- Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
- Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség
GET: az adott URL tartalmának lekérése
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk
R - adatátviteli sebesség
l - link fizikai hossza
v = 2*108 m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)
min. csomagméret = R*RTT
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között PCF:
Gyakorlat
1) IPv4 alhálózatok összevonása
2) IPv4 felosztás
3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)
4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben
5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért
