„Segítség:Latex” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (→‎Alapok: helyesírás és formázás)
(átírás)
1. sor: 1. sor:
 
__NOTOC__
 
__NOTOC__
 
{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
 
{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
−
Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.
+
Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.
  
−
A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).
+
Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.
 +
{| class="wikitable"
 +
| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code>
 +
| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>
 +
|}
  
−
== Latex szintaxis ==
+
Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.
  
−
Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
+
== Alapok ==
  
−
=== Alapok ===
+
=== &lt;math&gt; címke ===
  
−
: '''Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy egy <code>&lt;math&gt;</code> címkén belül van.'''
+
'''Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
  
−
Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.
+
: Példa &lt;math&gt; címke nélkül: <code>1+2=3</code> &rarr; 1+2=3
 +
: Példa &lt;math&gt; címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> &rarr; <math>1+2=3</math>
  
−
: <code>1+1=2</code> vagy <code>1 + 1 = 2</code> (mindegy, hogy írunk-e szóközöket)
+
Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.
−
: <math>1+1=2</math> vagy <math>1 + 1 = 2</math>
 
  
−
Bizonyos speciális karakterek automatikusan úgy formázzák a körülöttük lévő szöveget, ahogy azt a karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk, pl. négyzetre emeléskor a <code>^</code> karakter.
+
: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az &lt;math&gt; címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.
  
−
: <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
+
Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.
−
: <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
 
  
−
További speciális jelentése van a következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet a szövegbe beszúrni:
+
{| class="wikitable"
 +
| <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
 +
| <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
 +
|-
 +
| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code>
 +
| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math>
 +
|}
  
−
: <code># $ % ^ & _ { } ~ \</code>
+
=== Speciális szimbólumok ===
−
: Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával a karakter (vagy a neve) elé.
+
 
−
: <code>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</code>
+
Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.
−
: <math>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</math>
+
 
 +
{| class="wikitable"
 +
|+ Valami nem stimmel
 +
|-
 +
| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code>
 +
| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math>
 +
|}
 +
 
 +
A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.
 +
 
 +
'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.
 +
 
 +
{| class="wikitable"
 +
|+ Így mindjárt jobb
 +
|-
 +
| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code>
 +
| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math>
 +
|}
 +
 
 +
{| class="wikitable"
 +
|+ Fontosabb speciális operátorok
 +
|-
 +
| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code>
 +
| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math>
 +
|-
 +
| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code>
 +
| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math>
 +
|-
 +
| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>
 +
| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>
 +
|}
 +
 
 +
Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.
 +
 
 +
: <div class="mv-collapsible mv-collapsed"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>
  
 
=== Operátorok ===
 
=== Operátorok ===

A lap 2013. április 6., 11:13-kori változata

VIK Wiki Segítség
Közösségi portál
Legyél te is szerkesztő!
Az első lépések
Segítségoldalak
Új oldal létrehozása
Az új tanrend bevezetése
Ötletláda
Szerkesztés
Szövegformázás
Hivatkozások, linkek
Címsorok, szakaszok
Táblázatok
Sablonok
Kvíz
Infoboxok
Latex (képletek, formulák)
LaTeX példák
Fájlfeltöltés útmutató
Fájlfeltöltési oldal

Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.

Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.

<math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math> [math]\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}[/math]

Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

Alapok

<math> címke

Minden képletet egy <math> és egy </math> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

Példa <math> címke nélkül: 1+2=3 → 1+2=3
Példa <math> címkével: <math>1+2=3</math> → [math]1+2=3[/math]

Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.

Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a ^ karakter vagy alsó indexre a _ karakter.

a^2 + b^2 = c^2 [math]a^2 + b^2 = c^2[/math]
a_i^2 + b_i^2 = c_i^2 [math]a_i^2 + b_i^2 = c_i^2[/math]

Speciális szimbólumok

Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy matematikai változó, de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs alfa billentyű a klaviatúránkon.

Valami nem stimmel
sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1 [math]sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1[/math]

A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.

A speciális szimbólumok \-jellel kezdődnek. Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.

Így mindjárt jobb
\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1 [math]\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1[/math]
Fontosabb speciális operátorok
\sin \cos \tan \sinh \cosh [math]\sin \cos \tan \sinh \cosh[/math]
\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta [math]\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta[/math]
\Omega \Sigma \Pi \Theta [math]\Omega \Sigma \Pi \Theta[/math]

Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha \alpha helyett \alfa-t írok.

[math]\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1[/math]

Operátorok

Latexben az operátorokat használunk a matematikai formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra, míg a szöveg, amit leírunk csak egy dimenziós, ezért az operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit.

Általános operátorszintaxis
\operátornév[opció1,opció2,...] paraméter1 paraméter2 ...

Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó, vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű, hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor. Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl. egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre. Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre.

Általános operátorszintaxis zárójelezéssel
\operátornév[opció1,opció2,...] {paraméter1} {paraméter2} {...}
Példa
Az sqrt operátor gyökjel alá helyez szöveget, egyetlen paramétere a gyök (egyetlen opciója, pedig a gyökkitevő, ami opcionális).
\sqrt {a^2 + b^2} = c
[math]\sqrt {a^2 + b^2} = c[/math]
\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c (A neq operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)
[math]\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c[/math]
A frac operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.
\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}
[math]\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}[/math]
A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Segítség:Latex&oldid=164001”