Pszichológia - Munkahelyi stressz és kiégés

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

Mi jellemzi az egyén stresszállapotát?

az ember életben maradásához alapvetően szükség van egy optimális feszültségi szint fenntartására = optimális ingerlés állapotok: 2 dimenzió (understressz- overstressz, eustressz - distressz) és 4 pólus mentén változhat

• understressz: szervezetet érő ingerlés túl alacsony  ingermentes állapot
• overstressz: szervezetet érő ingerlés túl magas  ingergazdag állapot

túl alacsony, túl magas ingerlés is stressznövekedést okoz, amely distresszt is okozhat

• eustressz: stresszhatás kellemes
• distressz: stresszhatás kellemetlen

Mi a különbség az emóciófókuszú és a problémafókuszú megküzdés között?

általában megküzdünk a stresszel (coping)

• emóciófókuszú megküzdés: alapvető célja az, hogy csökkentsük a stressz hatása által kialakult negatív érzelmek keltette feszültségeket  különböző megküzdési mechanizmusok: viselkedéses technikák (pl. túlzott evés – ivás) vagy kognitív módok (pl. halogatás, töprengés)
• problémafókuszú megküzdés: problémaként értelmezve a helyzetet a konfliktus feloldásának módjait megtervezzük, megoldási változatokat dolgozunk ki

Milyen fiziológiai reakciókat vált ki a stressz?

általános adaptációs szindróma

• alarm reakció - ellenállóképesség csökken -> riadókészültség
• rezisztencia - ellenállás időszaka
• kimerülés - ha a stresszor nem múlik el, szervezet nem képes alkalmazkodni, győz a stressz

stressz befolyásolja az immunrendszert krónikus stressz: jelentős terhelés, immunrendszer befolyásolása  fertőzéses, daganatos betegségek, szív- és koszorúér-betegségek gyakoribb előfordulásában szerepet játszhat

Melyek a munkahelyi stressz formái és forrásai?

Forrásai

• szerep-kétértelműség
• nyomás
• munkatársak elszigetelése
• státusz elvesztésétől való félelem
• nem megfelelő munkakörnyezet

terhelő tényezők a munkában:

• munka mennyiségéből, nem egyenletes eloszlásából eredő nyomás (vezető számára)
• egyes munkatársak elszigetelése
• rivalizálás
• kényszerű politikai nyomás elfogadása
• munkatársak támogatásának hiánya
• státusz elvesztésétől való félelem

Milyen egyéni tényezők játszanak szerepet a stressz kialakulásában?

megküzdési stratégiák használata különböző módon jellemzi az egyes embert

• "gyenge megküzdő": nehezen gyűjt erőt, hogy szembeszálljon a stresszel vagy hosszan elhúzódó küzdelem jellemzi; ez a típus származhat pesszimizmusból is; küzdelem feladása

stressz ellen jól kialakított problémafókuszú megküzdés, optimista személy

• kontrollhely: az ember hogyan ítéli meg életének eseményeit
• belső kontroll: életének eseményeit ő is befolyásolja, kontroll helye önmagában van
• külső kontroll: életének eseményeit többségében külső hatások irányítják

"A" vagy "B" típusú magatartás

• "A" típusú: a személy állandó időnyomást érez, mindig siet  türelmetlen, "versengő, őrült menedzser"
• "B" típusú: nyugalom, feszültségmentesség, nem siet, békében él önmagával

keménység/szívósság: olyan attitűd, mely szerint a személy a stresszt kihívásként értelmezi, jellemzői:

• magas elkötelezettség (munkához)
• belső kontroll
• változásokat kihívásként értelmezi

A kiégést mely tünetek jelzik?

kiégés: hosszantartó stresszel kapcsolatos küzdelmet feladjuk. Tünetei:

• érzelmi kimerülés
• elszemélytelenedés
• egyéni teljesítmény csökkenése

A fejlődési modell szerint milyen lépések vezetnek el a kiégés kialakulásáig?

• stressz észlelése
• stressz fizikai elfáradáshoz, kimerüléshez v. szorongáshoz vezet
• védekező megküzdés => cinizmus, visszahúzódás

Milyen munkahelyi tényezőkkel mutat összefüggést a kiégés?

• távolmaradás a munkahelytől
• munkahely elhagyásának szándéka
• teljesítmény csökkenése
• szerepkonfliktus
• munka környezete

Melyek azok az egyéni tényezők, amelyek befolyásolják a kiégés kialakulását?

veszélyeztető tényezők:

• introverzió (különösen magas kockázat)
• szenzitivitás (érzékenység)
• idealizmus
• túlzott lelkesedés
• empátia
• túlzott szorongásra való hajlam
• kényszeresség, a pontosság igénye

ha nem párosulnak a problémaérzékenységgel, a megoldásra törekvő problémamegoldással veszélyeztetést csökkentő tényezők = demográfiai faktorok:

• házasság/tartós társkapcsolat
• nem (a nők kisebb százalékban mutatják a kiégés jeleit, ok: gyakrabban jellemző a feszültség „kibeszélése”, mint a férfiaknál)
• életkor (előrehaladtával a kiégés gyakorisága csökken)
• munkatapasztalat (növekedésével a kiégés gyakorisága csökken)

A csoport

Csoport általános jellemzői

• Tartósság az emberi kapcsolatokban
• Folytonosság, ami a közösen végzett tevékenységre jellemző
• Csoporttagok elképzelései a csoportról
• Szervezettség

Csoporttípusok

• elsődleges, primer: kis létszámú (3-25 fő), közvetlen érintkezés van
• másodlagos, szekunder: nagy létszámú, nincs szervezeti kapcsolat, nehéz a szemtől-szembe kommunikáció

Csoport alakulásának szakaszai

• Alakulás
• Viharzás
• Normaalakítás
• Működés

Csoport belső szerkezete

ez a szociometria

• formális csoportokon belül informális csoportok jönnek létre (rejtett hálózat)

formák

• pár
• hármas
• zárt négyzet
• csillag - középpont: sztárhelyzet
• lánc - nem lezárt párok
• sztár
• perem - legsúlyosabb esete a magány

Egyén szerepei a csoport életében

konstruktív

• kezdeményező
• éleményező
• kérdező
• informátor
• szabályalkotó
• általánosító

destruktív

• akadékoskodó
• mindentudó
• hírharang

Csoportviszonyok, csoportdinamika

Csoportnorma: az emberek közös (közeledő) normája

Csoportkohézió jelentése

csoportot összetartó erő.

• személyközi kohézió
• feladatalapú kohézió

Csoportvezetői stílusok fajtái

• feladatorientált
• folyamatorientált
• tranzakcionális vezető
• átszervező vezető

Szocializáció

Mit nevezünk szocializációnak?

Tanulási folyamat, mely során az egyén elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait ill. a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a társadalom tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak.

Melyek a szocializáció fontos környezeti tényezői?

Elsődleges szocializációs környezet a család, másodlagos az iskola.

Jellemezze a szocializációt, mint tanulási folyamatot!

3 fő összetevő:

• direkt instrukciók: mit (nem) kell / szabad tenni és mondani, ill. mikor
• formálás: elvárt viselkedésforma erősítése (jutalmazás és büntetés, következmények fontossága)
• megfigyelésen alapuló tanulás: modellkövetés (utánzás), azonosulás (modellkövetés magasabb szintje); felnőttkorban tudatos, gyermekkorban csak részben

Milyen fontos szocializációs fogalmakat ismer? Jellemezze azokat!

• szerepek, szerepkonfliktusok: rokonsági, családi, kivívott, spontán, társadalmi + az ezekkel kapcsolatos konfliktusok
• munkahelyi szocializáció: taggá válás az adott körben, foglalkozási szerep elsajátítása

Mikor léphet fel szerepkonfliktus az egyén életében, és hogyan oldható fel?

Ha az adott szereppel ellentétes elvárást közvetítenek (ekkor a személy ellentmondásba kerül önmagával). feloldása:

• kompromisszumképzés
• kibúvókeresés
• morális kibúvó
• figyelemmegosztás
• kábítás
• menekülés

Melyek a szocializáció munkahelyhez köthető formái?

• munkahelyi csoportba való beilleszkedés
• szervezet működéséhez, elvásásaihoz való alkalmazkodás
• szervezeten belüli társas kapcsolatok kialakítása
• kommunikációs csatornák megismerése és alkalmazása

munkaszocializáció eredménye: „munkaszemélyiség” kialakulása

Hogyan alakulnak ki a foglalkozási munkaszerepek?

3 szocializációs stratégia:

• gondnokság: szerep követelményeinek adottságként való felfogása, erős alkalmazkodás jellemzi az adott szerephez
• tartalmi fejlesztés: szerep céljainak elfogadása, de a célok elérésének módját az egyén határozza meg
• szerepmódosítás: a munka céljainak újradefiniálása, ehhez legegyszerűbb módszerek választása

Milyen információkkal látja el a szervezet az új belépőket?

• kollektív-egyéni információ (formális / informális tájékoztatás): szervezet által előírt módon történik (mindenki számára azonos tartalmú tájékoztató a szervezetről, a munkavégzésről, az elvárásokról) / a szervezet tagjai egyéni motiváció alapján (nem szervezett formában történik)
• mentorok kiválasztása: bevezetik az új munkatársat a szervezetbe, elvárások ismertetése, minta a szocializációhoz

Mi a különbség a felavatás és a megfosztás között?

• felavatás: munkatársak meglévő tapasztalatainak, készségeinek, munkával kapcsolatos magatartásának megerősítése
• megfosztás: leépítik az egyén én-identitását, majd a szervezet preferált imázsának megfelelően építik fel, elfojtják a személyiséget a munkaszerepben

-- NovakAron - 2006.12.12.