Matematika A4 - Valószínűségszámítás

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pálvölgyi Tibor (vitalap | szerkesztései) 2015. szeptember 6., 17:19-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Követelmények)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!

Matematika A4 -
Valószínűségszámítás
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
Sztochasztikai Tanszék
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
opcionális
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
matek4
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
@sch.bme.hu


A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:

  • Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
  • Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult Valószínűségszámítás tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
  • NagyZH: A félév során 2 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt legalább 10 pontosra (50%-ra) kell teljesíteni! Mindkét ZH pótolható, illetve az egyik pótpótolható.
  • Vizsga: A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 30 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a két zh és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:
  • 50 ponttól 2, elégséges
  • 62 ponttól 3, közepes
  • 74 ponttól 4, jó
  • 86 ponttól 5, jeles.

Segédanyagok

Könyvek, jegyzetek

2012/2013 őszi félév gyakorlatai

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai

A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, Prőhle Péter által kidolgozott megoldásai!

2014/2015 őszi félév kisZH-k

A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.

Zárthelyik

Régi ZH-k

A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából, de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.

Első zárthelyi

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Második zárthelyi

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Tippek

  • Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
  • A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
  • A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
  • A Vetier-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév