„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
 +
'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''
 
{{Tantárgy
 
{{Tantárgy
 
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
 
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
−
|targykod=TE90AX08
+
|targykod=TE90AX51
 
|szak=villany
 
|szak=villany
 
|kredit=4
 
|kredit=4
7. sor: 8. sor:
 
|kereszt=van
 
|kereszt=van
 
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
 
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
−
|kiszh=10-11 db
+
|kiszh=nincs
 
|nagyzh=2 db
 
|nagyzh=2 db
−
|vizsga=nincs
+
|vizsga=írásbeli
 
|hf=opcionális
 
|hf=opcionális
 
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
 
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
−
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/
+
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
 
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
 
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
 
}}
 
}}
28. sor: 29. sor:
 
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
 
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
 
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
 
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
−
*'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
+
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 10 pontosra (50%-ra)''' kell teljesíteni! Mindkét ZH pótolható, illetve az egyik pótpótolható.
−
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
+
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli.
−
*'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
 
−
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:
 
−
** Első NagyZH százalékos eredménye
 
−
** Második NagyZH százalékos eredménye
 
−
** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
 
−
:Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy
 
−
 
 
 
== Segédanyagok ==
 
== Segédanyagok ==
  
65. sor: 59. sor:
  
 
=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
 
=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
−
A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
+
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
 
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
 
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
 
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
 
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
83. sor: 77. sor:
 
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]
 
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]
  
−
== Első zárthelyi ==
+
== Zárthelyik ==
 +
 
 +
== Régi ZH-k ==
 +
A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából, de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.
 +
 
 +
=== Első zárthelyi ===
  
 
Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.
 
Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.
92. sor: 91. sor:
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
  
−
=== Rendes ZH ===
+
==== Rendes ZH ====
  
 
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
 
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
104. sor: 103. sor:
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
  
−
=== Pót ZH ===
+
==== Pót ZH ====
  
 
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
 
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
113. sor: 112. sor:
 
|}
 
|}
  
−
== Második zárthelyi ==
+
=== Második zárthelyi ===
  
 
A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.
 
A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.
122. sor: 121. sor:
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
  
−
=== Rendes ZH ===
+
==== Rendes ZH ====
  
 
*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
 
*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
140. sor: 139. sor:
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
 
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
  
−
=== Pót ZH ===
+
==== Pót ZH ====
  
 
*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
 
*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
156. sor: 155. sor:
 
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
 
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
 
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
 
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
−
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
 
−
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
 
 
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
 
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
  
 
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
 
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

A lap 2015. szeptember 6., 17:15-kori változata

A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!

Matematika A4 -
Valószínűségszámítás
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
Sztochasztikai Tanszék
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
opcionális
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
matek4
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
@sch.bme.hu


A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:

  • Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
  • Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult Valószínűségszámítás tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
  • NagyZH: A félév során 2 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt legalább 10 pontosra (50%-ra) kell teljesíteni! Mindkét ZH pótolható, illetve az egyik pótpótolható.
  • Vizsga: A vizsga írásbeli.

Segédanyagok

Könyvek, jegyzetek

2012/2013 őszi félév gyakorlatai

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai

A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, Prőhle Péter által kidolgozott megoldásai!

2014/2015 őszi félév kisZH-k

A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.

Zárthelyik

Régi ZH-k

A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából, de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.

Első zárthelyi

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Második zárthelyi

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Tippek

  • Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
  • A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
  • A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
  • A Vetier-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Matematika_A4_-_Valószínűségszámítás&oldid=186643”