|
|
| 16. sor: |
16. sor: |
| | # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes. | | # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes. |
| | # Egyik előző válasz sem helyes. | | # Egyik előző válasz sem helyes. |
| − |
| |
| − | == Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el
| |
| − | # jobbra tolódik
| |
| − | # nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el
| |
| − | # balra tolódik
| |
| − | # attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését
| |
| − |
| |
| − | == Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem: ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
| |
| − | # az előzőek mindegyike elsődleges jövedelem
| |
| − | # kamat
| |
| − | # munkabér
| |
| − | # transzfer
| |
| − | # profit
| |
| − |
| |
| − | == Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # csökkentik a kamatlábat csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csök ken a jövedelem,
| |
| − | # a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csökken a jövedelem,
| |
| − | # a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el csökkenti a saját hite lezési lehetőségeit csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csökken a jövedelem.
| |
| − | # egyik sem igaz.
| |
| − | # a központi bank vásárol állami értékpapírokat csökken a pénzmennyiség csök ken a kereslet csökken a jövedelem,
| |
| − |
| |
| − | == Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
| |
| − | # egyik sem igaz.
| |
| − | # több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja.
| |
| − | # javul a hazai gazdaság devizamérlege,
| |
| − | # javul a külföldi partner devizamérlege,
| |
| − | # nő a hazai gazdaságban a valutakereslet,
| |
| − |
| |
| − | == Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
| |
| − | # egyik válasz sem helyes
| |
| − | # ???
| |
| − | # az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan
| |
| − | # az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik
| |
| − | # az LM görbe jobbra-lefelé tolódik, miközben az AD változatlan
| |
| − |
| |
| − | == A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható: ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}
| |
| − | # egyik előző válasz sem helyes
| |
| − | # Y = C+ I + G + IM X
| |
| − | # Y = W+TRH C-TH - SH
| |
| − | # Y = SH + Sv + SÁ + SK
| |
| − | # Y = W + Tv + Sv - TRv
| |
| − |
| |
| − | == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik
| |
| − | # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik
| |
| − | # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik
| |
| − | # egyik fenti válasz sem helyes
| |
| − | # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik
| |
| − |
| |
| − | == Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet: ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # az előző intézmények mindegyike
| |
| − | # egyik válasz sem igaz
| |
| − | # csak a központi bank
| |
| − | # csak a kereskedelmi bankok
| |
| − | # a nem monetáris pénzintézetek
| |
| − |
| |
| − | == A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol.
| |
| − | # d) a) és b) válasz is helyes
| |
| − | # a) növeli a kötelező tartalékrátát
| |
| − | # b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el
| |
| − | # e) a) és c) válasz is helyes
| |
| − |
| |
| − | == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
| |
| − | # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik
| |
| − | # egyik fenti válasz sem helyes
| |
| − | # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik
| |
| − | # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik
| |
| − | # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik
| |
| − |
| |
| − | == Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy: ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
| |
| − | # GDP nagyobb, mint NNI.
| |
| − | # GNI nagyobb, mint GNDI,
| |
| − | # egyik előző válasz sem helyes.
| |
| − | # GDP nagyobb, mint GNDI,
| |
| − | # GDP nagyobb, mint GNI,
| |
| − |
| |
| − | == Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
| |
| − | # a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly,
| |
| − | # egyik sem igaz.
| |
| − | # változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér,
| |
| − | # növekszik a reálbér.
| |
| − | # növekszik a munkakínálat,
| |
| − |
| |
| − | == Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
| |
| − | # a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb
| |
| − | # a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat
| |
| − | # a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.
| |
| − | # a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb
| |
| − | # pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb
| |
| − |
| |
| − | == Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}
| |
| − | # A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai.
| |
| − | # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem.
| |
| − | # A kínálati infláció független a termelési költségektől.
| |
| − | # Egyik sem igaz.
| |
| − | # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő.
| |
| − |
| |
| − | == Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}
| |
| − | # a makrokínálat csökken,
| |
| − | # a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően.
| |
| − | # a makrokínálat nem változik,
| |
| − | # egyik válasz sem igaz.
| |
| − | # a makrokínálat nő,
| |
| − |
| |
| − | == A munkanélküliség csökkenthető ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
| |
| − | # egyik válasz sem igaz.
| |
| − | # az iskolai tanulás idejének növelésével,
| |
| − | # a tőkeállomány csökkentésével.
| |
| − | # a nominális bérek növelésével,
| |
| − | # anti-inflációs politikával feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe érvényes,
| |
| − |
| |
| − | == Egy kormány célja a makrokereslet növeléseAbban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább ==
| |
| − |
| |
| − | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
| |
| − | # a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni,
| |
| − | # egyik válasz sem igaz.
| |
| − | # a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni,
| |
| − | # antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,
| |
| − | # bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható.
| |
