Makroökonómia alapfogalmak

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Madarász Bence (vitalap | szerkesztései) 2018. május 15., 17:43-kor történt szerkesztése után volt. (typo)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:RightTOC

← Vissza az előző oldalra – Mikro- és makroökonómia

Körforgási modell

Mikmak makro körforgási modell.jpg

Egyenletek:

  • [math]H: S_H + T_H + C = W + TR_H[/math] (háztartások)
  • [math]V: W + T_V + S_V = Y + TR_V[/math] (vállalatok)
  • [math]A: TR_H + TR_V + S_A + G = T_H + T_V[/math] (állam)
  • [math]K: X + S_K = IM[/math] (külföld)

Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka

Magánszektor jövedelme

A háztartások és vállalatok együttes jövedelme.

Nemzetgazdasági teljesítmény

Mikmak makro nemzetgazdasagi teljesítmény.jpg

Hazai jövedelem

Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik.

Nemzeti jövedelem

Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele.

Nominális jövedelem

Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap.

Reál jövedelem

Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk.

GDP

Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék.

GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import

[math]Y = C + I + G + X − IM[/math]

Ha a bruttó hazai terméket az adott időszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. [math]realGDP = \frac{\text{nominál} GDP}{\text{árszinvonal}}[/math]

GNI

A belföldiek által realizált összes elsődleges jövedelem.

Árszínvonal

Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.

[math]p= \sum{\text{suly}_i \cdot \text{ár}_i}[/math]

A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben.

[math]suly = \frac{\text{ár} \cdot \text{mennyiség}}{\text{nominál} GDP}[/math]

Multiplikátorok

  • Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz [math]\frac{1}{1-\hat{c}}[/math]
  • Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet [math]-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]
  • Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. [math]\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}[/math]

IS görbe

Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van.

Kereskedelmi bank

Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény

Kötelező tartalék

A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni.

LM görbe

Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

AD görbe

Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást leíró függvény. Az IS és az LM görbe metszete.

Az LM görbét rendezzük r-re, majd azt helyettesítsük be az IS-be, az lesz az AD görbe.

Munkaképes népesség

A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll.

Aktív népesség

A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.

Inaktív népesség

Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.

Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya.

Fiskális politika

A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást.

Monetáris politika

Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg.

Pénz forgási sebessége

Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát.

Fogyasztási határhajlandóság

Azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemnek mekkora részét költöm el fogyasztásra.

Jele: [math]\hat{C}[/math]

Kamatérzékenység

Azt mutatja meg, hogy a kamatláb egy százalékos változása következtében hány egységgel változik a beruházási kereslet.

Jele: [math]a[/math]