„Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
== ZH 2013.04.09. ==
+
''Elégséges határa: 50%''
 +
''Teljesítette: 66%''
 +
 
  
 
'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''  
 
'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''  

A lap 2013. április 18., 20:51-kori változata

Elégséges határa: 50% Teljesítette: 66%


1. Mi a monokromatikus fény definíciója?

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.

2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés) Mediakomm zh2013 2.bmp

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:

  • retinán elhelyezkedő idegvégződések
  • színre érzékenyek / fényre érzékenyek
  • 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
  • a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk// X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

7. Mi a hisztogram?

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni

10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent. Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!

<todo>

13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni

14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)

Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni

15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!

<todo>

--Idavid (vita) 2013. április 9., 14:46 (CEST)