Mérés 3 ZH - 2008. dec. 8.

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 20:04-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3ZH2008dec8}} ''Feladatok visszaidézése emlékezetből'' ==1.== # Fel kellett rajzolni két mérési elrendezést. Adott egy os…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Feladatok visszaidézése emlékezetből

1.

  1. Fel kellett rajzolni két mérési elrendezést. Adott egy oszcilloszkóp, egy multiméter és egy erősítő(?). Az erősítő erősítési tényezőjét és fázistolását kellene kimérni.
  2. LabView blokkdiagramot kellett rajzolni egy adott problémára. Részletesebben nem emlékszem.
  3. Mi a különbség a single shot és a végtelen ciklusú taszk között?
  4. Igaz-hamis táblázat
  5. Kapcsolási rajz alapján számolni kimeneti feszültséget és ehhez hasonló dolgokat.
  6. Taszkok késleltetése megoldható-e a _delay_ms() függvénnyel, ha nem, akkor mivel?

2.

Kiegészíteném hogy Labview-ban Bode diagrammot kellett rajzolni az erősítés és fázistolásra, úgy hogy fájlokban kaptad az adatokat és használhattál egy olyan blokkot ami egy fájlból egy array-t csinál.

Volt egy olyan melyben megadtak egy bizonyos frekvenciájú szinuszjelet melynek minimális feszültsége A maximális feszültsége B. Az volt a kérdés hogy ezt multiméterre kapcsolva mit mutat AC, illetve DC állásban.

Bizonyos frekvenciájú jel másik frekvenciával alulmintevételezve, a visszaállított jelben milyen frekvenciájú komponense jelenik meg.

Utolsó kérdés pedig táblázatosan meg volt adva hogy A/D átalakító kvantálási szintjei és ez alapján kellett erősítési hibát számolni.


-- Velias - 2008.12.13.

3.

1. feladat(pontosabban): Hogyan mérné meg egy erősítő fázis-, és amplitúdómenetét? Adottak hozzá a következő eszközök: Jelgenerátor, oszcilloszkóp, voltmérő.

A kapcsolási rajzos feladatnál a kapcsolási rajz egy feszültséggenerátor volt belső és terhelő ellenállással, és a kimetei közötti feszültséget kellett megadni.

Utolsó feladat-nál az erősítési hibát abszolútértékben kellett megadni, nem relatív hibát, tehat nem úgy kellett számolni, ahogy az ellenörzőmérésen! Fel kellett rajzolni az ideális és a referencia egyenest, és a 15-nél lévő feszültségértékek különbsége lett a hiba( osztva LSB-vel, mert abban kellett megadni)